Egy eddig ismeretlen kacsacsőrű dinoszaurusz részleges csontvázát azonosították a dél-erdélyi Valiora közelében. A munkát nehezítette, hogy az azonosítást lehetővé tevő, összetartozó csontvázak rendkívül ritkák a térségben. A felfedezés rávilágított, hogy a „Hátszeg-sziget” egyedi élővilága sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt a kutatók korábban gondolták.

Az ELTE, a MNMKK-Magyar Természettudományi Múzeum, a SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) és a Bukaresti Egyetem kutatói 2019 óta folytatnak ásatásokat a Dél-Erdélyben található Hátszegi-medence Valiora nevű falucskájának közelében. A munka során több – korábban ismeretlen, gerinces állatoktól származó maradványokat is tartalmazó – lelőhelyet tártak fel a paleontológusok, amelyekből már több ezer, a kréta időszak végéről származó, nagyjából 70 millió éves csontot gyűjtöttek be. A leggyakoribb dinoszaurusz-maradványok az Ornithischia csoportba tartoznak, ezek közül valók az új fajként felismert növényevő Hadrosauroid – vagy magyarul kacsacsőrű dinoszaurusz – maradványai is.

„A lelőhelyet, ahonnan az új faj származik, 2022-ben találtuk meg, amikor új gerinces fosszíliákat tartalmazó kőzetrétegek reményében geológiai térképezést végeztünk a Valiorától északra található területeken. A domboldalba bevágott új útnak köszönhetően felszínre kerültek azok a sötétszürke homokrétegek, amelyeket a Hátszegi-medencében korábban felfedezett más lelőhelyeinken is megtalálható csonttartalmú rétegekként ismertünk. Az új lelőhelyen folytatott munka során nem csak különálló csontokat, hanem egy Hadrosauroid dinoszaurusz összetartozó részleges csontvázát is megtaláltuk” – foglalta össze a lelőhely felfedezésének történetét Dr. Botfalvai Gábor, az ELTE Őslénytani Tanszék adjunktusa, a kutatócsoport vezetője.

Zajlik az ásatás az új lelőhelyen (Fotó: Valiora Dinosaur Research Group / VDRG).

Az erdélyi lelőhelyekről már korábban is ismertek voltak a Hadrosauroid dinoszauruszoktól származó maradványok, amelyek többségét eddig rutinszerűen a több mint 130 éve megtalált Telmatosaurus transsylvanicus nevű fajhoz sorolták be.

„Az olyan összetartozó csontvázak, amelyek koponya elemeket, csigolyákat és végtagcsontokat is tartalmaznak, nagyon ritkák a Hátszegi-medencében, és ez különösen igaz a Hadrosauroid-maradványokra. A legtöbb lelőhelyről általában csak egy-egy izolált csontelem kerül elő ettől a dinoszaurusz csoporttól, ezeket pedig – bár sokszor nem viselnek magukon határozó bélyegeket – általában a már korábban ismert Telmatosaurushoz tartozónak gondolták. Ezért elsősorban a Telmatosaurust és ennek maradványait kellett újradefiniálni, hogy aztán majd részletesen össze lehessen hasonlítani vele az újonnan előkerült csontvázat” – mesélte Dr. Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék vezetője, a tanulmány egyik társszerzője.

A Kryptohadros kallaiae koponya és csontváz rekonstrukciója. A szürke színnel jelölt csontváz elemek kerültek elő az ásatás során. (Forrás: Magyar János)

Mint kiderült, ez a valiorai csontváz egy teljesen új dinoszaurusz fajhoz tartozik, amely a Kryptohadros kallaiae nevet kapta, és valamivel (akár 1-2 millió évvel) korábban létezett, mint a Telmatosaurus. Az újonnan bevezetett névből a „Kryptohadros” arra utal, hogy közel 130 évig csak egy hadrosauroid fajt ismertünk Erdélyből, és ez a második „rejtve” maradt a Telmatosaurus árnyékában; míg a „kallaiae” névvel a fajleírást végző, a publikáció első szerzőjének korán elveszített édesanyjának, Kállai Csillának állít emléket, aki mindig bátorította fiát természettudományos érdeklődésében.

„Az új faj és a Telmatosaurus közötti hasonlóság, közeli rokonokról lévén szó, elég magas fokú, a különbségek leginkább csak a koponyaelemek morfológiájában mutatkoznak meg. Kutatásunk másik fontos eredménye, hogy a filogenetikai vizsgálataink alapján a Kryptohadros legközelebbi rokona az Észak-Olaszországban talált Tethyshadros, amellyel közösen a három említett faj egy ázsiai eredetű, de Délkelet-Európára jellemző külön fejlődési ágat képvisel” – mondta el Magyar János, az ELTE Őslénytani Tanszék doktorandusza, a MNM KK Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a Journal of Systematic Palaeontology nevű folyóiratban megjelent publikáció első szerzője.

„A vizsgálat során kapott törzsfák alapján úgy tűnik, hogy az Ázsiában kifejlődött Hadrosauroid dinoszauruszok legalább 7 külön vándorlási esemény során jutottak el Európán keresztül Afrikába és Észak-Amerikába, ezek egyikének eredményeként került a Kryptohadros és rokonai közös őse Európa délkeleti részébe. Ezt a felvetést szeretnénk a jövőben majd tovább vizsgálni. De azt már a mostani eredmény is megerősíti, hogy az ebben az időben létezett európai szigetvilág élővilága dinamikusan változott”- tette hozzá Dr. Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, a kutatócsoport romániai vezetője.

A Kryptohadros a közvetlen rokonaival különálló kládot képvisel, amely a Telmatosauridae nevet kapta. A képen pirossal jelölt ág. (Forrás: Magyar János)

Ennek az új fajnak a felfedezésével a kréta időszak legvégén létezett úgynevezett „Hátszeg-sziget” egyedi élővilágának egy újabb darabkája vált ismertté. Ez az élővilág tehát sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt a kutatók korábban gondolták. 

Borítókép: A Kryptohadros testrekonstrukciója (Forrás: Pecsics Tibor)