Júniusban összesen 75.000 végzős hallgató kerül ki az egyetemekről, közülük 56.000 fő már mesterdiplomával a kezében. Sok szempontot kell mérlegelniük a fiataloknak ennél a mérföldkőnél, mivel a diplomások között is egyre nagyobb a verseny a munkaerőpiacon. A frissen végzett egyetemisták életében a legfontosabb kérdés, hogy a hosszú távú jövőre, a későbbi magas presztízsre és fizetésre összpontosítva további akadémiai tanulmányokba fektessék idejüket, energiájukat, a doktori fokozatig menetelve, vagy azonnali fizetést és szakmai kihívásokat rejtő álláspályázatok felé forduljanak, és mielőbbi valós gyakorlatra tegyenek szert a szakmájukban elhelyezkedve. Kellő szorgalommal, rugalmassággal, türelemmel és jó szervezőkészséggel azonban nem feltétlenül kell választani a két út közül.

A doktoranduszhallgatók ma már nemcsak az akadémiai tudósok utánpótlását jelentik, hanem sokan közülük a kutatás-fejlesztés területén dolgozva érnek el sikereket tanulmányaik befejezése után. Sőt nemcsak akadémiai területen (az egyetemi pályán) helyezkedhet el az, aki doktori fokozatot szerzett, hanem a versenyszférában, a kis- és nagyvállalatoknál is, hiszen a PhD-fokozattal rendelkező kollégákat minden munkáltató értékeli. Az egykori doktoranduszok személyében ugyanis olyan alkalmazottat kapnak, aki nemcsak önálló kutatásra alkalmas, de képes megtervezni és dokumentálni a munkáját, és rendelkezik a türelem, a kíváncsiság, a nyitottság értékes kompetenciáival. Ezekre a készségekre minden elhivatott doktoranduszhallgató szert tesz a nyolc félév során, hiszen a PhD-képzésnek nemcsak a tudományos ismeretek bővítése és a doktori fokozat megszerzése a célja, hanem számos olyan képességet is fejleszt, amely a munka világában különösen fontos. 

A doktori képzések nappali tagozaton végezhetők, ugyanakkor az időbeosztás jóval rugalmasabban alakítható, mint az alap- és mesterképzések esetében, így a főállásban dolgozó doktoranduszhallgató (akár vállalatvezetőként is) össze tudja hangolni a PhD-képzéssel járó feladatokat és a munkahelyi kötelezettségeket. Így annak a mesterdiplomás fiatalnak, aki úgy érzi, kutatási témája a szívügye lett, és tovább foglalkozna vele a legmagasabb szinten, de közben a biztos jövedelem érdekében munkát is vállalna, nem kell egyikről sem lemondania. Ráadásul a kutatói élet az egyetemen belül is biztosít jövedelemszerzési lehetőségeket: az Új Nemzeti Kiválósági Program pályázataiban vállalt tevékenység után fél vagy egy évre kaphatnak ösztöndíjat a doktoranduszok, a műszaki, informatikai, természettudományos területeken kutatók pedig pályázhatnak a jelentősebb összegű Kooperatív Doktori Program ösztöndíjaira is. A konferenciaköltségek és egyéb tudományos tevékenységek költségeinek visszaigénylésére is van lehetőség kari és egyetemi pályázatokon. A doktoranduszhallgatók ráadásul tarthatnak olyan kurzusokat is, amelyért fizetést kapnak. Nem titok, hogy jó, ha a kíváncsiság és kutatási vágy mellé kitartás, türelem és nagy szorgalom is társul, de a kemény munkával járó időszak egyben új távlatokat is nyit tudásban, gondolkodásban, kapcsolati hálóban egyaránt.

Az ELTE PhD-képzésein a hallgatók megismerkedhetnek a legújabb kutatási eredményekkel, szakirodalommal és bekapcsolódhatnak a szakmai párbeszédbe. Itt – az országban egyedülálló módon – 16 doktori iskola 122 doktori programjából választhatnak a jelentkezők, ráadásul az ELTE-n van 2021-ben is a legtöbb államilag támogatott hely, itt a legmagasabb a doktori képzésre felvehető keretszám. A doktori képzés két fő szakaszra tagolódik: szervezett képzésre és fokozatszerzésre. A szervezett képzés keretében a tudományos kutatás elméleti és módszertani ismereteit sajátítják el a doktoranduszok, valamint választott szakterületükön elmélyült szakmai ismereteket szereznek, témavezetői irányítás alatt önálló kutatást végeznek. Az abszolutórium megszerzése után a doktorjelöltek a fokozatszerzés szakaszába lépnek, végül kutatási eredményeiket disszertációban foglalják össze, amelyet nyilvános ülés keretében bizottság előtt kell megvédeniük.

A doktori képzés átfogó irányítását az Egyetemi Doktori Tanács látja el.

Az ELTE Képzési Programjának a Doktori Képzésre vonatkozó leírását itt olvashatja.

Az ELTE Doktori Szabályzata itt elérhető.

A doktori képzéssel foglalkozó szervezeti egység: Kancellária, Oktatási Igazgatóság, Oktatási Ügyek Osztálya