Lendület
Lendület kutatócsoportok
Jelenleg futó projektek
MTA–ELTE Relativisztikus Kvantum-elektrodinamikai Módszerek Kutatócsoport (2024–2029)
A kutatócsoport vezetője: Mátyus Edit egyetemi docens
ELTE Természettudományi Kar, Kémiai Intézet
E-mail: edit.matyus@ttk.elte.hu
A projekt célja számításos relativisztikus kvantumelektrodinamikai módszerek fejlesztése atomok és molekulák leírására. Az elméleti keretrendszer kiindulópontjai a relativisztikus QED propagátorok és a Bethe-Salpeter-egyenlet, amelyek alapján a kutatók relativisztikus QED hullámegyenletet kísérelnek meg levezetni annak érdekében, hogy a hagyományos kvantumkémia elmúlt száz évben kifejlesztett eszköztára ezen a területen is hasznosítható legyen. A fejlesztések eredményeként összekapcsolhatóvá válik a látszólag nagyon eltérő módszertani alapokon nyugvó relativisztikus kvantumkémia és a precíziós spektroszkópia, ami új távlatokat nyit mindkét szakterület számára.
MTA–ELTE Szemileptonikus Vizsgálatok az LHCb-nél Kutatócsoport (2024–2029)
A kutatócsoport vezetője: Racha Cheaib részecskefizikus
ELTE Természettudományi Kar, Fizikai és Csillagászati Intézet
A Marie Curie-, NSERC- és DESY-ösztöndíjas kutató most csatlakozik az ELTE Fizikai Intézethez. Korábban jelentős szerepet játszott a BaBar (SLAC, USA) és a Belle II (KEK, Japán) kísérletekben; új kutatócsoportjával a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a CERN Nagy Hadronütköztetője (LHC) mellett működő LHCb kísérletben b-kvarkok bomlását fogja tanulmányozni. Munkája rávilágíthat a világegyetem anyag–antianyag aszimmetriájának magyarázatára, illetve lehetővé teheti egzotikus, a részecskefizika standard modelljén túlmutató jelenségek megismerését. A csoport a Biplab Dey egyetemi adjunktus által vezetett LHCb-Hungary csoporttal együttműködve gyors időzítésű elektromágneses kaloriméter kifejlesztésében is részt vesz az LHCb II. frissítéséhez.
MTA–ELTE Emlékezés Beszélgetésekben Kutatócsoport (2023–2028)
A kutatócsoport vezetője: Király Ildikó egyetemi tanár
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológiai Intézet
E-mail: kiraly.ildiko@ppk.elte.hu
Tel.: + (36-1) 461-2600 / 5651
Az emberek idejük javát emlékezéssel töltik: megosztják tapasztalataikat társaikkal, sőt megoldják egyéni problémáikat is a segítségével. A pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy emlékezetünk természete rekonstruktív: egyszerre rugalmas és alkalmazkodik a környezeti kihívásokhoz, miközben ezáltal törékennyé és megbízhatatlanná válhat. Felmerül, hogy maga a nyelvi szocializáció eredményezi, hogy jobban hiszünk a kérdezőnek, és használjuk eredeti információként azt is, amit a kérdésébe foglal. A kutatás azt vizsgálja, hogy a szülők emlékező stílusa hatással van-e arra, mennyire állnak ellen gyerekek a befolyásoló kikérdezésnek, illetve függ-e a beszélgetés stílusától az, hogy vissza tudják-e állítani az eredeti emlékrészleteket a befolyásoló kikérdezés után.
MTA–ELTE Fenntartható Katalitikus Eljárások Kutatócsoport (2023–2028)
A kutatócsoport vezetője: Novák Zoltán egyetemi tanár
ELTE Természettudományi Kar, Kémiai Intézet
E-mail: novakz@elte.hu
Tel.: +36-1-372-2500/1608
A kutatócsoport modern, fenntartható katalitikus módszerek fejlesztését tűzte ki célul gyógyszermolekulák tervezéséhez.
MTA–ELTE ÚjKubit Kutatócsoport (2022–2027)
A kutatócsoport vezetője: Ivády Viktor egyetemi adjunktus
ELTE Természettudományi Kar, Fizikai Intézet
Email: ivady.viktor@ttk.elte.hu
Tel.: +36-1-372-2500/6570
A projekt keretében a kutatók különféle első elvű módszereket fognak kidolgozni komplex ponthiba és molekuláris kubitek esetén megfigyelt fizikai jelenségek széles skálájának leírására. A kifejlesztett módszereket a továbbiakban felhasználják újszerű kubitek számítógépes vizsgálatában, elősegítve fejlett szobahőmérsékletű kvantumtechnológiai alkalmazások megvalósulását.
MTA–ELTE Vezikuláris Transzport Kutatócsoport (2022–2027)
A kutatócsoport vezetője: Lőrincz Péter egyetemi adjunktus
ELTE Természettudományi Kar, Biológiai Intézet
Email: peter.lorincz@ttk.elte.hu
Tel.: +36-1-372-2500/8636
A lizoszomális rendszer biztosítja a sejt által felvett anyagok (endocitózis) és a károsodott, illetve éhezés során feláldozható sejtalkotók (autofágia) lebontását és újrahasznosítását, a rendszer hibái számos betegség kialakulásában szerepet játszanak. A lizoszóma kialakulásához vezető két fő útvonal hátterében álló molekuláris mechanizmusok még nem teljesen ismertek. Az újonnan alakult kutatócsoport fő célja, hogy jellemezzék és felfedezzék az endolizoszomális rendszer új SNARE-komplexeit, azonosítsák az autofagoszóma-motilitás és szekréció mögött álló molekuláris gépezetet és feltárják az autofág és endocitotikus útvonalak kölcsönhatásait. A vizsgálatokat főként ecetmuslicán végzik majd, amely ideális modellszervezete a lizoszóma-képződésnek. Reményeik szerint eredményeik segítenek jobban megérteni, hogy ez az élethez rendkívül fontos sejtalkotó hogyan alakul ki és működik.
MTA–ELTE Innováció Kutatócsoport (2022–2027)
A kutatócsoport vezetője: Siklósi Zsuzsanna egyetemi adjunktus
ELTE Bölcsészettudományi Kar, Régészettudományi Intézet
E-mail: siklosi.zsuzsanna@btk.elte.hu
Tel.: +36-1-411-6749/2926
A rézkor az innovációk időszaka: ekkor terjedt el az emberiség későbbi történelmét alapjaiban formáló fémművesség és a tejtermékek nagyobb arányú fogyasztása. A multidiszciplináris projekt a legfrissebb kutatási módszereket kombinálja annak érdekében, hogy megérthessük, hogyan befolyásolják a szociális kapcsolatok az innovációk elterjedését. A kutatók a bioszociális régészet (rokonság, lakóhelyválasztás, az emberek és a haszonállatok mobilitása) és a különféle technológiai kutatások eredményeit hálózatelemzéssel térinformatikai rendszerben fogják össze, ezáltal az egyéni szintből kiindulva vizsgálhatják, hogyan jöttek létre a történelemformáló változások. Elemzéssel feltárják, milyen kapcsolatok révén tettek szert a kora és középső rézkori (i.e. 4500–3700), Kárpát-medencében élő közösségek értékes kő- és fémtárgyakhoz, mivel viszonozták ezeket, ami aztán a technológiai tudás megszerzéséhez is vezetett.
MTA–ELTE Határfelületi Elektrokémia Kutatócsoport (2022–2027)
A kutatócsoport vezetője: Vesztergom Soma egyetemi adjunktus
ELTE Természettudományi Kar, Kémiai Intézet
E-mail: vesztergom@chem.elte.hu
Tel.: +36-1-372-2500/1505, 1527, 1124
A legtöbb, technológiai szempontból releváns vizes közegű elektródfolyamatnak része a hidroxónium- vagy hidroxidionok átalakulása, ami a kémhatásnak az elektródfelület közelében történő (tehát lokális) megváltozásával jár együtt. E változások visszahatnak az elektródfolyamat sebességére és gyakran szelektivitására is. A projekt célja kettős: egyrészt meg kívánja teremteni a felületközeli pH-változások matematikai modellezésének alapjait, másrészt kísérleti lehetőségeket is keres e folyamatok vizsgálatára és a modellek adta jóslások ellenőrzésére. A kutatás így nemcsak számottevő alapkutatási jelentőség bír, de lehetőséget teremt bizonyos ipari technológiák (mint például a CO2 elektroredukciója, a katódos hidrogénfejlesztés vagy az anódos oxigénelőállítás) tudásalapú fejlesztéséhez és optimalizációjához is.
MTA–ELTE Borel Kombinatorika és Komplexitás Kutatócsoport (2022–2027)
A kutatócsoport vezetője: Vidnyánszky Zoltán
ELTE Természettudományi Kar, Matematikai Intézet
A projekt során a kutatók leíró-halmazelméleti, komplexitási szemszögből vizsgálják az utóbbi időben felfedezett összefüggéseket a Borel kombinatorika és az elosztott hálózatok között. Ezenfelül arra törekszenek, hogy komplexitási tételeket bizonyítsanak hipervéges gráfokról és ekvivalencia-relációkról.
MTA–ELTE Matroid optimalizálás és diszkrét konvexitás Kutatócsoport (2021–2026)
A kutatócsoport vezetője: Bérczi Kristóf tudományos munkatárs
ELTE Természettudományi Kar, Matematikai Intézet
E-mail: berkri@cs.elte.hu
Tel.:-+36-1-372-2500/8582
A projekt célja matroidokkal (vagy általánosabban: diszkrét konvex és konkáv függvényekkel) kapcsolatos optimalizálási kérdések vizsgálata. A munka során a kutatócsoport egyrészt régóta nyitott elméleti sejtéseket vizsgál, másrészt a kapott elméleti eredményeket gyakorlatba ülteti inverz és kétszintű optimalizálási, valamint dinamikus árazási kérdések vizsgálatával.
MTA–ELTE Peptid alapú vakcinák Kutatócsoport (2021–2026)
A kutatócsoport vezetője: Horváti Kata tudományos munkatárs
ELTE Természettudományi Kar, Kémiai Intézet
E-mail: khorvati@elte.hu
Tel.: +36-1-372-2500/1736
Azon betegségek megelőzésében, ahol a kórokozó nagy antigén-diverzitást, illetve általános változékonyságot mutat (pl. különböző életformát felvenni képes baktériumok, gyorsan mutálódó vírusok), nagy jelentőséggel bírnak az olyan oltóanyagok, amelyek egy preparátumban többféle immundetermináns részt is tartalmaznak. Peptid alapú vakcinákban különböző eredetű antigéneket kombinálhatunk, így kiváltva egy általánosabb, hatékonyabb immunválaszt. A szintetikus vakcinák azonban önmagukban általában nem elég immunogének, az alkalmazott formuláció alapvetően meghatározza az immunválasz mértékét és minőségét. A pályázat célja peptid alapú vakcinák új formulációs stratégiáinak kidolgozása.
MTA–ELTE Társállattartás Kutatócsoport (2021–2026)
A kutatócsoport vezetője: Kubinyi Enikő tudományos főmunkatárs
ELTE Természettudományi Kar, Biológiai Intézet
E-mail: eniko.kubinyi@ttk.elte.hu
Tel.: +36-1-411-6500/8790
Az európai háztartásokban több macska és kutya él, mint gyerek. A társállatok gazdái szerint kedvencük „családtag”. Az állatok ilyen mértékű antropomorfizálása viszonylag új trend, és eddig nem született rá tudományos magyarázat. Hipotézisünk szerint a társállattartás kulturális megszaladási jelenség a veleszületett gondozási késztetés, a gondozható (rokon) gyerekek számának csökkenése és a gazdasági kényszerek alóli felszabadulás miatt. Kihat az emberi szociális hálózatokra, a mentális és fizikai egészségre és az állatjólétre is. A kutatás megvizsgálja, hogy a jelenlegi tenyésztési és tartási gyakorlat hogyan befolyásolja a társállatok viselkedését, kognícióját, agyát, génműködését és tulajdonosainak jólétét. Integratív megközelítésével jelentősen hozzájárul az állatjólét fejlődéséhez a “One-Health" koncepcióval összhangban, informálja a jogalkotókat, valamint tény alapú állattartási döntéseket tesz lehetővé.
MTA–ELTE A Tejútrendszer kémiai feltérképezése Kutatócsoport (2021–2026)
A kutatócsoport vezetője: Mészáros Szabolcs tudományos főmunkatárs
ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium
E-mail: meszi@gothard.hu
Tejútrendszerünk keletkezése és története ma is az egyik legizgalmasabb kutatási területnek számít a csillagászatban. A projekt az SDSS-V Milky Way Mapper (MWM) nagyfelbontású spektroszkópiai égboltfelmérő program privát adatit felhasználva fogja feltérképezni Galaxisunk egészének kémiai összetételét és ennek keresztül alrendszereinek (diszk, bulge) fejlődését. Mészáros Szabolcs a legnagyobb színképelemzéssel foglalkozó égboltfelmérő program adatainak validálásával és publikussá tételével foglalkozó nemzetközi kutatócsoport vezetője, programja során a MWM közel 6,000,000 csillag közeli infravörös színképét fogja elkészíteni 2026-ig. A színképekből tudják a kutatók a csillagok összetételét meghatározni, így a kutatás nagyban hozzájárul Tejútrendszerünk fejlődésének megismeréséhez.
MTA–ELTE Genomok Kutatócsoport (2021–2026)
A kutatócsoport vezetője: Szöllősi Gergely adjunktus
ELTE Természettudományi Kar, Fizikai Intézet
E-mail: ssolo@elte.hu
Tel.: 36-1-372-2795
A kutatócsoport a projekt során olyan filogenetikai módszereket és matematikai modelleket fejleszt, amelyek alapján képes lesz a rendelkezésre álló szekvenciadatok segítségével megérteni nagy evolúciós átmeneteket az eukarióta sejt kialakulásától a többsejtűségig olyan következményeken keresztül, mint az öregedés és rák.
MTA–ELTE Assziriológiai Kutatócsoport (2020–2025)
A kutatócsoport vezetője: Niederreiter Zoltán adjunktus 
ELTE Bölcsészettudományi Kar, Ókortudományi Intézet
E-mail: niederreiter.zoltan@btk.elte.hu
Tel.: +36 1 411-6749
A pályázat fő célkitűzése egy mintegy 5500 pecséthengert tartalmazó elektronikus adatbázis elkészítése az Újasszír, Újbabilóni és Akhaimenida Birodalom pecséthengereinek összegyűjtése és osztályozása után. A kutatócsoport vizsgálja a tárgyak eredetét, anyagát, készítési technikáját, ábrázolását. Terveik között szerepel a Szépművészeti Múzeum, a Bibliothèque National de France és három amerikai gyűjtemény pecséthengereinek kiadása. A tárgyak egy részét francia (Achéménet, SESPOA) és amerikai (Yale University) kutatócsoportokkal közösen dolgozzák fel. A projekt főbb eredményeit a Szépművészeti Múzeum időszaki kiállításán mutatják majd be.
"A mi mai kultúránk ezeknek a pecsétnyomóhengereknek a világában kezdődött el" (Interjú Niederreiter Zoltánnal a kutatásról)
MTA–ELTE Integrálható Kvantumdinamika Kutatócsoport (2020–2025)
A kutatócsoport vezetője: Pozsgay Balázs tudományos munkatárs 
ELTE Természettudományi Kar, Fizikai Intézet
E-mail: pozsgay.balazs@gmail.com
Tel.: +36 1 463 4179
A kutatócsoport az integrálható kvantumos sokrészecske-rendszerek dinamikájával foglalkozik. A mai fizika egyik központi kérdése a sokrészecskés kvantumrendszerek vizsgálata. Noha az egyes részecskéket leíró törvények ismertek, egy sok összetevőből álló rendszer együttes viselkedése nagyon különböző lehet. Fontos megérteni az erősen kölcsönható rendszereket és dinamikájukat. A projekt olyan alapkutatás, amely több ponton kapcsolódik a csapdázott atomos kísérletekhez, továbbá tisztán matematikai kérdésekhez és az elméleti fizika egy másik ágához, az AdS/CFT megfeleltetéshez is.
Megoldható kvantumelméletek dinamikája (Interjú Pozsgay Balázzsal a kutatásról)
MTA-ELTE Lendület Ionmobilitás-tömegspektrometria Kutatócsoport (2020–2025)
A kutatócsoport vezetője: Vácziné Schlosser Gitta tudományos munkatárs 
ELTE Természettudományi Kar, Kémiai Intézet
E-mail: sch@chem.elte.hu
Tel.: +36 1 372 2500 / 1415 mellék
A tömegspektrometria olyan nagyműszeres analitikai módszer, amelyet elsősorban szerves vegyületek és biomolekulák kimutatására és szerkezetük felderítésére alkalmaznak. A technika kulcsfontosságú szerepet tölt be a természettudományok és az orvostudomány számos területén. A kutatás az élő szervezetek fő építőköveinek tekinthető fehérjék szerkezetvizsgálatát végzi el tömegspektrometriai módszerekkel. Ezen a gyorsan fejlődő tudományterületen olyan új technikák kidolgozását tűzte ki célul, amelyekkel a korábbinál hatékonyabban és megbízhatóbban lesz lehetőség molekulák pontos szerkezetét feltérképezni. Különösen fontos ez olyan fehérjék esetén, amelyek nem kívánt átalakulása a szervezetben betegségekhez vezet. A kísérleti munkára épülő alapkutatási projektben új műszeres megoldások, valamint új bioanalitikai technikák megvalósításán és alkalmazásán dolgoznak majd.
"Mindig a saját fejem után mentem" (Interjú Schlosser Gittával a kutatásról)
MTA–ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport (2019–2024)
A kutatócsoport vezetője: Nagy Máté tudományos munkatárs
ELTE TTK Fizika Intézet
E-mail: nagymate@hal.elte.hu
Tel.: +36-1-372-2500 / 6367
A Max Planck Ornitológiai Intézetből visszatérő kutató Csoportos viselkedés kutatása innovatív technológiák használatával és fejlesztésére címmel adta be pályázatát. Tervezett kutatócsoportja annak megértésére összpontosít, hogyan hasznosítják az állatcsoportok egyedei a társaktól és a saját érzékelésükből származó információt a csoportos érzékelés, kogníció és döntéshozás esetén. Milyen mechanizmusok során jön létre az a szinergikus többletteljesítmény, mely által a csoport egésze felülmúlja bármelyik egyedét? A kutatás főként a madarak csoportos termikelésének jelenségét járja körül. (Termikelés: az optimális körözési sebesség és forduló sugár megválasztása.) A téma erősen multidiszciplináris, így a kitűzött célok is kettősek: 1. Biológiai tudásunk gyarapítása vadon élő madarak csoportos termikeléséről a közelükben repülő önvezérelt robotrepülőről (drónról) készített nagy felbontású mérésekből, 2. Bioinspiráció és az élőlényekről származó információt felhasználó megoldás nyújtása a robotikai rendszernek. A kutatás lehetséges innovatív eredményeként önműködően hatékonyan termikelő robotrepülő valósulhat meg, melyet széles körben lehet felhasználni (élővilág-megfigyelés, mentés-felkutatás stb.).
MTA–ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport (2019–2024)
A kutatócsoport vezetője: Antal Miklós
ELTE TáTK Empirikus Tanulmányok Intézete, Humánökológia
E-mail: antalmi@gmail.com
Tel.: + (36-1) 461-4539 (Empirikus Tanulmányok Intézete)
Antal Miklós humánökológus a 21. század egyik érdekes vízióját, a munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és hatásait vizsgálja európai kontextusban. Szerinte kevés fontosabb kérdés van annál, mint hogy mennyit dolgozunk és mennyit fogyasztunk. Előbbi nagyban meghatározza személyes jólétünket, utóbbi a környezeti hatásokon keresztül jelentősen befolyásolja közös jövőnket. A 20. században a termelés hatékonyságának növekedését alapvetően a fogyasztás növelésére használtuk fel és csak kisebb mértékben a munkaidő csökkentésére. Kutatása fő kérdése, hogy lehetséges és kívánatos-e ennek megfordítása. A gyakorlati megvalósíthatóság szempontjából a munkaidő mérhetősége fontos, míg politikai realitása szempontjából a munkaadók, munkavállalók és kormányzatok viszonya. Ezek vizsgálata mellett konkrét, jelenleg is zajló európai példákon keresztül elemzik, hogy környezeti szempontból előnyös-e a munkaidő csökkentése (pl. csökken-e a résztvevők karbonlábnyoma), illetve hogy jóléti szempontból érzékelhető-e javulás. Ha igen, akkor utolsó lépésként a modell terjedésének lehetőségeit vizsgálják.
Lezárult kutatások
MTA–ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport (2018–2023)
A kutatócsoport vezetője: Bárth Dániel habil. egyetemi docens
ELTE BTK Folklore Tanszék
E-mail: barth.daniel@btk.elte.hu
Tel.: +36-1-411-6700/5145
A kutatócsoport a lokális közösségekben élő katolikus és protestáns alsópapság helyi társadalmi funkciójának, mindennapi életvilágának, mentalitásának változó és sokszínű viszonyrendszerét fogja vizsgálni a 18–20. századi Magyarországon és Erdélyben. Elsősorban esettanulmányok keretében térképezik fel az egyházi hierarchia legalján álló papok kultúraközvetítő szerepét. Céljuk a vizsgált három évszázados periódusban sokféle módon megnyilvánuló nemzeti identitás, a kisebbségi létforma, a helyi vallás és a felekezeti együttélés problematikájának feltárása a levéltári források szűrőjén keresztül.
MTA–ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport (2018–2023)
A kutatócsoport vezetője: Földváry Miklós István habil. egyetemi adjunktus
ELTE BTK Latin Tanszék
Email: foldvary.miklos@btk.elte.hu
Tel.: +36-1-411-6500/5156
A kutatócsoport az európai középkor talán legnagyobb hatású kulturális jelenségét, a liturgiát elemzi. Céljuk a téma történeti-összehasonlító vizsgálata révén új utakat nyitni mind a magyar vonatkozású, mind a nemzetközi tudományosságban. Már korábban létrehozták az USUARIUM adatbázist, amely ma a nyugati liturgia végzéséhez kapcsolódó emlékek alighanem legnagyobb méretű és leghasználhatóbb archívuma-adatbázisa. Viszont a leghasznosabb adatbázis sem helyettesítheti a nagy mennyiségű adat kiértékelését és szintézisét, amit szintén célul tűzött ki Földváry Miklós István.
MTA–ELTE Lendület Laboratóriumi Asztrokémia Kutatócsoport (2018–2023)
A kutatócsoport vezetője: Tarczay György egyetemi docens
ELTE TTK Szervetlen Kémiai Tanszék
Email: tarczay@chem.elte.hu
Tel: +36-1-372-2500/6587
A projekt keretében különleges, korszerű berendezéseket fognak építeni, amelyek között világszinten egyedi berendezés és kísérleti megvalósítás is lesz. Ezekkel a berendezésekkel asztrokémiai szempontból érdekes molekulák képződését és spektrumait fogják tanulmányozni, mind gázfázisban, mind asztrofizikailag releváns jegekben. A projekt nemcsak a laboratóriumi asztrokémia tudományt alapozza meg nemzetközi színvonalon, de a csoport által tervezett, egyedülálló 4 K-es kriogén berendezés azt is lehetővé teszi majd, hogy különleges molekulákat és anyagokat állítsanak elő nem szokványos körülmények között.
MTA–ELTE Lendület Reziliencia és Adaptáció Kutatócsoport (2018–2023)
A kutatócsoport vezetője: Veres Székely Anna egyetemi tanár
ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszék
Email: szekely.anna@ppk.elte.hu
Tel.: +36-1-461-2600/5690
A bölcsőde, az óvoda, és az iskolák megkezdése kihívást jelent szinte minden ember életében. Az interdiszciplináris kutatócsoport ezeken a színtereken fog az intézménybe való bekerülés utáni kontrollált, randomizált vizsgálatokat végezni. Objektív mutatók (szívritmus, elektrodermális aktivitás, kortizol szint, lokalizáció) alapján követi majd a társas és érzelmi történéseket azzal a céllal, hogy az új környezettel való megküzdés faktorait azonosítsa. A projekt konkrét haszna objektív mutatókon alapuló új mérőeszközök alkalmazása és validálása a társadalomtudományokban, valamint könnyen alkalmazható meditációs programok kidolgozása.
MTA–ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport (2017–2022)
A kutatócsoport vezetője: Andics Attila tudományos munkatárs
ELTE TTK Etológia Tanszék
E-mail: attila.andics@ttk.elte.hu
Tel.: +36-1-411-6500/8898
Az Összehasonlító agyi képalkotás emlősökben című projekt során a hallási tanulás vokális szociális feldolgozási folyamatokban betöltött szerepét vizsgálják majd viselkedéses és agyi képalkotásos kísérletek során kutyákban, törpemalacokban, makákókban és emberekben. A kutatócsoport célja, hogy jobban megértsük a biológiai és kulturális evolúció szerepét az emberi nyelvi kompetencia és az ezt támogató szociokognitív kompetenciák kialakulásában.
MTA–ELTE Lendület Társas Elmék Kutatócsoport (2017–2022)
A kutatócsoport vezetője: Király Ildikó egyetemi docens
ELTE PPK Kognitív Pszichológiai Tanszék
E-mail: kiraly.ildiko@ppk.elte.hu
Tel.: +36-1-461-2649
Az emberi szocialitás kognitív alapjai című projekt elképzelései szerint a naiv szociológia (az emberekről csoportokban való gondolkodás) és a tudatelmélet egymást kiegészítő eszközök annak érdekében, hogy az emberek minél hatékonyabban vegyenek részt a mindennapi interakcióikban. Mindkét eszköz célja, hogy megjósolja mások viselkedését. A naiv szociológia segíti, hogy az "itt és most"-on túl is fenntartsuk az interakciók alapját, mivel lehetővé teszi kölcsönösen elfogadott jelentések, kulturális elemek fenntartását. A tudatelmélet finomhangolja, hogyan gondolkodunk másokról, segíti aktualizálni, mit is tud éppen a beszélgetőpartner, így leginkább abba enged betekintést, mi különbözik a két partner tudásában. Az eddig elfogadott nézetekkel ellentétben, a kutatócsoport szerint e két rendszer egységet alkot, s egymást kiegészítve teszi gördülékennyé a kollaborációt, a kommunikációt és a társas tanulást is.
MTA-ELTE Lendület Kombinatorikus Geometria Kutatócsoport (2017–2022)
A kutatócsoport vezetője: Pálvölgyi Dömötör egyetemi adjunktus
ELTE TTK Számítógéptudományi Tanszék
E-mail: dom@cs.elte.hu
Tel.: +36-1-381-21-55
A technológiai fejlődés sok új izgalmas kérdéshez vezetett a számítási és kombinatorikus geometriában. Mindennapjainkban folyamatosan körülvesznek minket különböző elektromos eszközök, melyek egymással és környezetükkel vezeték nélküli hálózatokon kommunikálnak. Ezen geometriai hálózatok particionálásának kutatása az alapja, hogy jobb rendszereket építhessünk ki, melyek hatékonyabbak, megbízhatóbbak és energiatakarékosabbak. A most alakuló Kombinatorikus Geometria kutatócsoport fő témája e geometriai hálózatokra épülő hipergráfok színezése.
MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoport (2016–2021)
A kutatócsoport vezetője: Werner Norbert tudományos főmunkatárs
ELTE TTK Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék
E-mail: norbertw@stanford.edu
Tel.: 36-1-372-2775 (Atomfizikai Tanszék)
A kutatócsoport új, nagy felbontású röntgenspektrumokat és egyéb megfigyelési adatokat használ majd a galaxisok közötti teret kitöltő gáz tulajdonságainak vizsgálatára. Ennek feltárása kulcsszerepet játszik annak megértésében, miképpen válhatott a látható világegyetem olyanná, amilyennek ma tűnik fel előttünk. A projekt kutatói tanulmányozni fogják, hogyan fejlődnek a galaxisok és velük együtt a bennük elhelyezkedő szupermasszív fekete lyukak. Kutatásaik nyomán mélyebben megérthetővé válik, hogy miképpen formálódtak távoli csillagkohókban, és szóródtak szét szerte a világegyetemben a bennünket is alkotó kémiai elemek.
MTA–ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport (2016–2021)
A kutatócsoport vezetője: Szöllősi Gergely
ELTE TTK Természettudományi Kar, Fizikai Intézet, Biológiai Fizikai Tanszék
E-mail: ssolo@elte.hu
Tel.: 36-1-372-2795 (Biológiai Fizika Tanszék)
Mára több mint ezer organizmus és több tucat szövet rákos daganatának genomszekvenciája ismert. A bennük rejlő információ feltárása és hasznosítása a biológia egyik legizgalmasabb kihívása az evolúciós múlt megértése és a rákkezelés jövője szempontjából egyaránt. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris evolúció tudománya drámai fejlődésen ment át: 40 éve pár tucat rövid RNS-szekvencia segítségével fényt derített az élet három doménjére, az utóbbi néhány évben pedig teljes genomszekvenciákra támaszkodva bebizonyította, hogy a nem afrikai származású emberek DNS-ének 1–4%-a Neander-völgyi eredetű, továbbá fényt derített a tumorok rendkívüli heterogenitására is. A molekuláris evolúció kutatása sokak szerint fénykorát éli. Ahhoz, hogy beváltsa a hozzá fűzött reményeket, az adatgyűjtésen túllépve a rendelkezésre álló adatokat értelmezni képes módszereket kell kidolgozni. A kutatócsoport célja ilyen, különböző időskálákon zajló, a fajok több százmillió éves diverzifikációjától az évtizedekben mérhető tumorkialakulásig terjedő evolúciós folyamatokat koherensen kezelő, teljes genomszekvenciákat értelmező modellek fejlesztése.
MTA–ELTE Lendület Lingvális Artikuláció Kutatócsoport (2016–2021)
A kutatócsoport vezetője: Markó Alexandra habilitált egyetemi docens
ELTE BTK Fonetikai Tanszék
E-mail: marko.alexandra@btk.elte.hu
Tel.: 36-1-485 5200/5189
A folyamatos beszéd természetes jelensége a koartikuláció, azaz az egymást követő beszédhangok kiejtéséből adódóan a beszédszervek mozdulatainak időbeli átfedése. A nyelv olyan szerv, amely önmagában többféle artikulációs mozdulatra képes, ezért az artikulációban megkülönböztetjük pl. a nyelvhegy, a nyelvperem, a nyelvhát szerepét. A nyelv egyes részeinek mozdulatai egymással is átfedhetnek időben, és más beszédszervek (pl. az ajkak, az állkapocs, a hangszalagok) mozdulataival, működésével is. A lingvális koartikuláció, azaz a nyelv koartikulációs működése tehát több szempontból vizsgálható. A tervezett kutatássorozat fő célja az egyes kiejtett beszédhangok kapcsolatában érvényesülő koartikulációs hatások elemzése a magyar beszédben. Ehhez olyan korszerű műszereket használnak, mint az elektromágneses artikulográf vagy az elektroglottográf. A vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő laboratórium létrehozása és felszerelése szükséges.
"Amikor a beszédról van szó, az életünkről van szó" - interjúnk Markó Alexandrával.
MTA–ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport (2015–2020)
A kutatócsoport vezetője: Pásztor Gabriella tudományos főmunkatárs
ELTE TTK Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék
E-mail: gpasztor@caesar.elte.hu
Tel.: 36-1-372-2760, 36-1-372-2500/6335
Pásztor Gabriella fizikus Svájcból, a genfi CERN laboratóriumból tér haza, ahol a kanadai Carleton University alkalmazásában vett részt a Nagy Hadronütköztető (LHC) élvonalbeli nemzetközi tudományos programjában a nagyenergiás fizika területén. A kísérleti részecske- és magfizikai kutatócsoport bekapcsolódik az LHC CMS-kísérletébe. Céljuk a részecskefizika Standard Modelljének és a mögötte megbúvó alapvetőbb elméletnek a tanulmányozása, valamint az ősrobbanás után létrejött forró és sűrű anyag, a kvark-gluon plazma jellemzése. Az LHC adatai már működésének első szakaszában úttörő eredményekhez vezettek. A Higgs-bozon felfedezése megkoronázta a Standard Modell kiteljesítésére és az elemi részecskék tömegének magyarázatára irányuló erőfeszítéseket. Pásztor Gabriella és csoportja a magasabb ütközési energián gyűjtendő LHC-adatokban folytatják majd az elemi részecskék és a kvarkanyag titkainak kutatását.
"A fizika mindig is kihívás volt számomra" - interjúnk Pásztor Gabriellával.
MTA–ELTE Lendület Humanizmus Kelet-Közép-Európában Kutatócsoport (2014–2019)
A kutatócsoport vezetője: Kiss Farkas Gábor egyetemi adjunktus
ELTE BTK, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Régi Magyar Irodalom Tanszék
E-mail: kiss.farkas.gabor@btk.elte.hu
Tel.: 36-1-411-6500 / 5792
Kiss Farkas Gábor irodalomtörténész a kora újkori magyar humanisták európai kapcsolatrendszerét vizsgálja. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékén kutatócsoportot alakító, Ausztriából hazatérő tudós tervei szerint a Lendület program támogatásával elkészíti a Magyarországon 1420 és 1620 között élt humanisták szerzői lexikonját, a 400 biográfia feldolgozása során nyert adatokat társadalom- és eszmetörténeti összefüggésekben is vizsgálja, továbbá több fontos, eddig kiadatlan szöveget is közzétesz. „Milyen szerepet töltött be az egyes időszakokban a tudósmigráció, beszélhetünk-e ekkoriban Magyarországon agyelszívásról, vagy inkább haszonélvezője volt a hazai tudós közösség a kora újkorra jellemző peregrinációnak?” – sorolta a kutatócsoportjával tanulmányozni kívánt kérdéseket Kiss Farkas Gábor. A téma történeti vizsgálata a kutató szerint arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az egyéni tehetség mellett az intézmények és kutatóműhelyek folytonossága teheti a legtöbbet a tudás és a kulturális örökség megtartásáért.
MTA–ELTE Lendület Bioinformatika Kutatócsoport (2014–2019)
A kutatócsoport vezetője: Dosztányi Zsuzsanna tudományos főmunkatárs
ELTE TTK, Biológiai Intézet, Biokémiai Tanszék
E-mail: dosztanyi.zsuzsanna@ttk.mta.hu
Tel.: 36-1-372 2500/8537
Dosztányi Zsuzsanna biofizikus tudományos érdeklődésének középpontjában a fehérjék, azon belül az egyértelmű térszerkezettel nem rendelkező, rendezetlen fehérjék állnak. A kutatócsoport célja a fehérjék rendezetlen részein található, más molekulákhoz való kapcsolódásra szolgáló lineáris motívumok kölcsönhatásainak vizsgálata kísérletes és számítógépes módszerek, valamint a különböző betegségekhez tartozó adatok kombinálásával. E kutatások alapvető biológiai folyamatokba adhatnak betekintést, elősegíthetik egyes betegségek molekuláris alapjainak megértését, és új gyógyszermolekulák kifejlesztéséhez is vezethetnek. Dosztányi arra számít, hogy a Lendület révén nemcsak a rendezetlen fehérjéken folytatott eddigi bioinformatikai kutatásait tudja izgalmas új irányokba kiterjeszteni, hanem részt vehet az orvosi és biológiai kutatásokban egyre nagyobb szerepet játszó bioinformatika képzésének megerősítésében is.
"A cél a lineáris motívumok nagyskálás vizsgálata" - interjúnk Dosztányi Zsuzsannával.
MTA–ELTE Lendület Katalízis és Szerves Szintézisek Kutatócsoport (2012–2017)
A kutatócsoport vezetője: Novák Zoltán egyetemi adjunktus
ELTE TTK Kémiai Intézet, Szerves Kémiai Tanszék
E-mail: novakz@elte.hu
Tel.: 36-1-372-2500/1610
A kutatócsoport 2007 szeptembere óta működik az ELTE Kémiai Intézetben. A munka során szerves kémiai átalakítások kidolgozásával, fejlesztésével és különböző biológiai hatással rendelkező célmolekulák szintézisében történő alkalmazásával foglalkozik. A kutatások főleg az aromás és heterociklusos molekulák kialakítására és átmenetifém-katalizátorokkal történő funkcionalizálására irányulnak, különös tekintettel a gyógyszerkémiában kiemelkedő fontosságú fluortartalmú vegyületek szintézisére. A szintetikus szerves kémiai eszközök fejlesztése fontos területe a kémiai tudománynak, hiszen ily módon válik lehetségessé a molekuláris szintű építkezés, amelynek eredményeként a laboratóriumokban a kívánt terápiás hatóanyagok előállíthatók. A felfedező alapkutatások nagymértékben hozzájárulnak a szerves kémia egyes területeinek megértéséhez és fejlődéséhez: a csoport által kidolgozott új kémiai átalakításokat alkalmazzák gyógyszermolekulák szintézisében. E területen a csoport évek óta szorosan együttműködik a Servier Gyógyszerkutató Intézettel, és részt vesz a kutatóhelyen végzett rákterápiás gyógyszerek fejlesztésére irányuló szerves kémiai kísérletekben. A laboratóriumban előállított molekulák gyógyszerkémiai szempontból fontos tulajdonságait a Richter Gedeon gyógyszergyár munkatársaival együttműködve is vizsgálják.
"Bármilyen kísérletet el tudunk majd végezni, amit csak elképzelünk" - interjúnk Novák Zoltánnal.
MTA–ELTE Lendület Rácstérelméleti Kutatócsoport (2012–2017)
A kutatócsoport vezetője: Katz Sándor akadémikus, egyetemi tanár
ELTE TTK Fizikai Intézet, Elméleti Fizikai Tanszék
E-mail: katz@bodri.elte.hu
Tel.: 36-1-372-2747, 36-1-372-2500/6247
Katz Sándor fizikus számára a Lendület a folytonosságot jelenti. Néhány éve megalakult kutatócsoportja új munkatársakkal kiegészülve a már megkezdett munkát folytathatja az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Céljuk, hogy pontosan megismerjék a protonok, a neutronok és a kvark-gluon plazma közti átmenet jellemzőit. Eredményeik hozzájárulhatnak a világ legalapvetőbb törvényeinek megértéséhez, a számításokhoz használt speciális számítógépes infrastruktúra pedig a tudomány más területein is hasznosítható.
MTA–ELTE Lendület Komplement Kutatócsoport (2012–2017)
A kutatócsoport vezetője: Józsi Mihály Krisztián tudományos fűmunkatárs
ELTE TTK Biológia Intézet, Immunológiai Tanszék
E-mail: mihaly.jozsi@freemail.hu
Tel.: 36-1-381-2175 (Immunológiai Tanszék)
A 2012-ben alakult kutatócsoport vezetője, Józsi Mihály immunbiológus tíz év után tért haza Németországból. A projekt során a kórokozók elleni védelem szempontjából fontos komplementrendszer fő szabályozófehérjéjét, a H-faktort kutatja. A komplementrendszer működési zavarai számos betegségben, például az időskorban vakságot okozó makuladegeneráció vagy a súlyos veseelégtelenség kialakulásában játszanak szerepet. Józsi Mihály a kutatócsoport munkájától azt várja, hogy új ismereteket szerez egyes betegségek kialakulásáról és gyógyítási lehetőségeiről.
MTA–ELTE EIRSA Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport (2012–2017)
A kutatócsoport vezetője: Frei Zsolt egyetemi tanár
ELTE TTK Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék
E-mail: frei@alcyone.elte.hu
Tel.: 36-1-372-2767, 36-1-372-2500/6317
Az ELTE Fizikai Intézetében a 2000-es évek eleje óta dinamikusan fejlődik az asztrofizikai kutatócsoport. Az Eötvös International Research School in Astrophysics (EIRSA) 2007-ben a csoport csatlakozott a Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) projekthez, majd 2013-ban a Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System (Pan-STARRS) nevű égtérképező projekthez. A kutatócsoport vezetője, Frei Zsolt 2012-ben az MTA Lendület programja keretében is támogatást nyert. Az Eötvös Gravity Research Group (EGRG) adatelemző munkáit Raffai Péter, az ELTE adjunktusa vezeti. A csoport a LIGO Scientific Collaboration (LSC) valamennyi tevékenységi köréhez nyújt hozzájárulást: műszerépítéssel segítette a LIGO detektorok zajszintcsökkentését; a csoporttagok műszak- és riasztási felügyeletet látnak el a LIGO detektorok adatgyűjtési időszakai alatt mind a detektorállomásokon, mind a távolból; forrásmodellező munkájukkal és jelkeresőprogram fejlesztésével a gravitációshullám-jelek észlelési és kiértékelési hatékonyságát maximalizálják. Az EGRG készítette azt a galaxiskatalógust, amelyet az LSC az észlelt jelek forrásgalaxisainak azonosításához használ. Az EGRG tagjai segítik a jövőben építeni tervezett detektorok (köztük a tervek szerint Indiában épülő LIGO detektor) optimális elhelyezésének megtalálását. A LSC magyar nyelvű honlapját az EGRG csoport készítette és fejleszti. A gravitációs hullámok első észlelése – amelyet 2016. február 11-én jelentettek be – mérföldkő volt a fizikában és a csillagászatban: megerősítette Albert Einstein 1915-ös általános relativitáselméletének egy fontos jóslatát, és a gravitációshullám-csillagászat, mint új terület kezdetét jelezte.
MTA–ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport (2011–2016)
A kutatócsoport vezetője: Ősi Attila adjunktus
ELTE TTK, Földrajz és Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
E-mail: hungaros@gmail.com
Tel.: 36-1-372-2500/8003
A kutatócsoport az iharkúti dinoszaurusz lelőhely tudományos igényű, következetes feltárását, a gerinces fauna anatómiai, csontszövettani és ősállatföldrajzi vizsgálatát folytatja a Lendület Program révén. Ősi Attila paleontológus nevét annak a nyolcvanötmillió éves dinoszaurusz fajnak a felfedezése tette széles körben ismertté, amelyre a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum Paleontológiai Kutatócsoportjának tagjaként bukkant bakonyi ásatásai közepette. A már több mint egy évtizede folyó munka nemzetközi érdeklődést váltott ki, a fiatal kutató a Nature magazinban publikálta azt a tudományos cikket, amely Európa gerinces ősállatföldrajzával kapcsolatos ismereteik újragondolására késztette az őslénytannal foglalkozókat. A rangos folyóirat hasábjain utoljára harminchat éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutatótól. A felfedezés jelentősége az akkori rudabányai emberős leleteiéhez mérhető. – A Lendület hosszú távra jelent lehetőséget a nyolcvanöt millió évvel ezelőtti világ jobb megismeréséhez és a kutatási eredmények elterjesztéséhez a nemzetközi tudományos életben – jelentette ki. Ősi Attila. A paleontológus szerint a Lendület egyetemekre történő kiterjesztésével a hallgatókat is hatékonyabban lehet bevonni az elméleti és a terepmunkába.
MTA–ELTE Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport (2011–2016)
A kutatócsoport vezetője: Kovács Mihály egyetemi tanár, tudományos főmunkatárs
ELTE TTK Biológiai Intézet, Biokémia Tanszék
E-mail: mihaly.kovacs@ttk.elte.hu
Tel.: 36-1-372-2500/8401
Kovács Mihály tudományos érdeklődésének középpontjában a DNS-szerkezetátalakító működésében és a genom karbantartásában szerepet játszó motorenzimek állnak. 2002-től 2005-ig az Egyesült Államokban dolgozott. Hazatérése után az ELTE Biokémiai Tanszékén alapított kutatócsoportot. A Lendület program keretében társaival arra törekszenek, hogy feltárják az összefüggést az egyes enzimek haladási sebessége, erőkifejtése, energetikai hatékonysága illetve a makroszkopikusan megfigyelhető genetikai és evolúciós folyamatok, sajátosságok között. A motorenzimek kutatása egyes betegségek kialakulási mechanizmusainak megértéséhez, illetve különleges gátlószerek tervezéséhez vezethet el. Egy másik alkalmazás, hogy e motor-mechanizmusok ismeretében olyan nanomotorok állíthatók elő, amelyek csipek, nanokapcsolók gyártására és más nanocélokra hasznosíthatók.
MTA–ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoport (2011–2016)
A kutatócsoport vezetője: Derényi Imre egyetemi tanár
ELTE TTK, Fizikai Intézet, Biológiai Fizikai Tanszék
E-mail: derenyi@elte.hu
Tel.: 36-1-372-2500/6366
A kutatócsoport egy új, nemzetközileg is meghatározó tudományággal, a biológiai fizikával foglalkozik. A molekuláris motorfehérjék felelősek a biológiai mozgások jelentős részéért, a sejteken belüli molekuláris szintű szállítási folyamatoktól kezdve, a sejtosztódáson keresztül, egészen az izmok összehúzódásáig. Minél pontosabb megismerésüknek nemcsak orvosbiológiai, hanem technológiai jelentősége is van. Derényi Imre kutatásainak középpontjában az egyik legismertebb kétfejű motorfehérje, a kinezin áll. A kutató és munkatársai egy olyan kinetikai modellt alkottak, amely hitelesen mutatja meg e fehérje kísérletekben tapasztalt összetett viselkedését. A fizikus vizsgálatainak másik fontos területe a lipid membránok szerkezete és dinamikája. Az élő sejteket változó, gyakran bonyolult topológiájú és számos kölcsönhatásban résztvevő lipid membránok határolják. A lipid membránok valamint a motorfehérjék megismerése a szervezet normális működésére derít fényt, ami létfontosságú új gyógyszercélpontok felfedezéséhez.