A gyógypedagógiai módszertan nagyon színes, sokoldalú és izgalmas területeiről kapnak bemutatkozást a jelentkezők. Ismerkedjenek meg ezzel a világgal, a sokrétű, elméletet a gyakorlattal ötvöző előadások során!

Helyszín: ELTE ONLINE

Program – a Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet szervezésében

július 07. szerda

09.00-10.30 dr. habil. Tar Éva és prof. dr. Kullmann Lajos "Érted, amit mondok?" avagy A beszédhanghibákról – több szemmel

10.45-12.15 dr. Lénárt Zoltán Felső végtagi funkciók komplex felmérésének lehetőségei

13.30-15.00 dr. Berencsi Andrea és dr. Vámos Tibor Mozgástanulás

július 08. csütörtök

09.00-10.30 Báder Melinda Az integrált oktatás, inkluzív nevelés helyzete Magyarországon

10.45-12.15 Dukic Monika Az érzéseinktől a mindennapokig, avagy a szemléletformálás jelentősége

13.30-15.00 Dukic Monika Hogyan befolyásolható a fogyatékos személyekkel kapcsolatos gondolkodás? Derítsük ki együtt!

július 09. péntek

09.00-10. 30 dr. Loványi Eszter Esélyteremtés segítőkutyákkal

10.45-12.15 Farkasné dr. Gönczi Rita és Veres Éva Ilona SZEMpontok a látássérült személyek oktatásához

13.30-15.00 dr. Káldi Tamás Betekintés a pszicholingvisztika rejtelmeibe

Az előadások absztraktjai:  

dr. habil. Tar Éva és prof. dr. Kullmann Lajos: "Érted, amit mondok?" avagy A beszédhanghibákról – több szemmel.

A beszédhangok produkciójának akadályozottságából adódó, a fejlődés korai időszakában megjelenő kommunikációs nehézségek elnevezése a szakirodalomban beszédhanghibák. Az ernyőterminus különböző okú, természetű és súlyosságú beszédbeli elmaradást jelöl; a leggyakoribb gyermekkori kommunikációs zavar. A beszédhanghibák logopédiai ellátása hagyományosan a funkciókiesés/-zavar mértékének és jellegének feltárására, illetve megszüntetésére irányul. Az FNO (A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása) egy olyan osztályozási rendszer, amely az embert bio-pszicho-szociális lényként értelmezi, a testi funkciók mellett az emberi tevékenységet, a társadalomban való részvételt is fontosnak tartja, és e három dimenziót külső és belső hatások interakciójában értelmezi. Az FNO ezért egy olyan holisztikus megközelítést kínál, amely a kommunikációs zavarok kontextusában is értelmezhető. Előadásunkban azt kívánjuk áttekinteni, miként alkalmazható az FNO szemléleti kerete a beszédhanghibák logopédiai ellátására, milyen szempontokkal gazdagíthatja ez az osztályozási rendszer az érintett egyének terápiás szükségletének feltárását.

dr. Lénárt Zoltán: Felső végtagi funkciók komplex felmérésének lehetőségei

A felső végtagok sokféle feladatot látnak el. A felső végtagi mozgások során is alkalmazunk sztereotípiákat, de ezeknek nagyobb a variabilitása, mint az alsó végtagi mozgásoknak, mint például a járásnak. Emiatt sokan úgy gondolják, nehezebben vizsgálhatók ezek a funkciók, és nincs rá sztenderdizált teszt. Az előadás során olyan, Magyarországon is kipróbált, nemzetközileg elismert módszerek kerülnek bemutatásra, amelyek kombimált alkalmazása lehetővé teszi a felső végtagi funkciók széleskörű, érzékeny vizsgálatát, beleértve az állapotváltozás követését is. A módszerek nagy része bárki számára elérhető és szabadon használható.

dr. Berencsi Andrea és dr. Vámos Tibor: Mozgástanulás

A mozgástanulás előadás a következő kérdésekkel foglalkozik: Mit nevezünk mozgástanulásnak? Hogyan mérhető a mozgástanulás? Milyen tényezők befolyásolják a mozgástanulást? Vajon, ha egy elsajátítandó mozdulatot sokszor egymás után gyakorlunk, az hatásosabb, mintha többféle mozgást gyakorlunk, nemcsak egyfélét? Mi köze van az alvásnak a mozgástanuláshoz? Kell-e szüneteket tartani a gyakorlás közben? Vajon jó az, ha hibázunk tanulás közben?

Báder Melinda: Az integrált oktatás, inkluzív nevelés helyzete Magyarországon

A nemzetközi, majd a hazai pedagógiai gyakorlatban az elmúlt évtizedekben fokozatosan jelent meg az együttnevelés igénye, mely kezdetben az egyéni megsegítésre szoruló tanulók befogadását jelentette a nevelési oktatási-intézményekben. Az együttnevelés sikeres gyakorlatát biztosító jogszabályi háttéren kívül a további meghatározó tényezők között szerepelnek a támogató családi háttér, a befogadó szemlélettel és az egyéni sajátosságokhoz igazodó osztálytermi gyakorlat módszertanával rendelkező tantestület, valamint az együttneveléshez személyi és szakmai támogatást nyújtó egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények.

Hogyan kezdődött és jelenleg hogyan alakul az együttnevelés helyzete Magyarországon? Mit takar az integrált oktatás, inkluzív nevelés fogalma? Mely tényezők mozgatják, alakítják a sikeres együttnevelés megvalósulásának folyamatát?

Az előadás elméleti keretek felvázolását követően jó gyakorlatok bemutatásán keresztül szemléleti az együttnevelés jelenlegi helyzetét.

Dukic Monika: Az érzéseinktől a mindennapokig, avagy a szemléletformálás jelentősége

A fogyatékos személyekkel kapcsolatos attitűd kialakulása egészen az ősidőkig vezethető vissza. Milyen az attitűd szerkezeti felépítése és hogyan befolyásolják gondolataink, érzéseink és viselkedésünk embertársainkhoz való viszonyulásainkat? Miért nehéz kilépni a komfortzónánkból, ha fogyatékos személyekről van szó? Az előadás során nem csak az elméleti háttér, de a gyakorlatban megvalósuló jogi szabályozások, rendelkezések, intézményi gyakorlatok is bemutatásra kerülnek.

Dukic Monika: Hogyan befolyásolható a fogyatékos személyekkel kapcsolatos gondolkodás? Derítsük ki együtt!

A társadalmi felelősségvállalás kérdéseit tárgyaljuk a gyakorlati előadás során, milyen magatartással, cselekedetekkel, politikával tudunk hozzájárulni a fogyatékossággal élő emberek társadalmi inkluzív részvételéhez. Megnézzük, mi is szükséges ahhoz, hogy jó eséllyel egy pozitív szemléletformáló programot hozzunk létre, mely képes a többségi társadalom hozzáállásának megváltoztatására.

dr. Loványi Eszter: Esélyteremtés segítőkutyával

Személyes élmények is motiválták a témaválasztást: Loványi Eszter gyógypedagógus-szociológus hallássérülten született, négylábú segítőtárssal rendelkezik, szabadidejében segítőkutyák képzésével foglalkozó egyesület munkáját segíti önkéntesként.
Az interaktív előadás – a segítőkutya-típusok, kutatási eredmények és a jogi háttér ismertetését túl – újszerű társadalmi szemléletformáló eszközöket mutat be: segítőkutyák bevonásával tartott óvodai, iskolai és munkahelyi attitűdformáló foglalkozásokat, illetve egy segítőkutyák világáról szóló mesekönyvet.

Farkasné dr. Gönczi Rita és Veress Éva Ilona: SZEMpontok a látássérült személyek oktatásához

Merre van az arra? Arra!
Erre vagy arra? Inkább amarra!
Ennyire vagy annyira? Talán amannyira!

A workshopon arra keressük együtt a választ, hogy milyen kommunikációs támpontokat alkalmazzunk, ha látássérült személlyel beszélgetünk. Mindezt pedagógiai közegben tesszük, gyakorlatias feladatok és saját élmény tengerében lubickolva, ahol cselekvésbe ágyazva nyújtunk át a résztvevőknek módszertant és eszköztárat.
A workshop résztvevői szakmódszertani ismereteket szerezhetnek saját élményű gyakorlatokon keresztül a gyengénlátó és a vak tanulók közlekedés és tájékozódás, illetve oktatásának köréből.
A magyarországi látássérült személyek mindennapi életét bemutató előadást követően szimulációs szemüveggel és bekötött szemmel fedezik fel az épületet, s beszélgettünk arról, hogyan célszerű látó vezetőként segítséget adni. Majd ugyanígy szimulációs szemüveggel és bekötött szemmel próbálnak ki írás-, matematika-, és vizuális kultúra foglalkozást a résztvevők, mely megtapasztalások alapján szakmai ismereteket sajátítanak el az esetleges későbbi munkájukhoz.

dr. Káldi Tamás: Betekintés a pszicholingvisztika rejtelmeibe

Az előadás első felében áttekintjük az emberi nyelvnek mint kódrendszernek az egyetemes tulajdonságait, majd rátérünk arra, hogy milyen módszerekkel vizsgálható e rendszer működése és reprezentációja az elménkben. Vajon hogyan dolgozza fel elménk a nyelvi ingereket? Milyen kölcsönhatásban van a mondatszerkezet és a memória? E kérdések kutatása különösen fontos, hiszen, ha ismereteket szerzünk a rendszer tipikus működéséről, akkor az atipikus működési mintázatokat is jobban megérthetjük.

Program – a Bölcsészettudományi Kar szervezésében

Halmos Károly – Mátay Mónika – Szivós Erika: Az Osztrák-Magyar Monarchia tündöklése és bukása: polgárosodás, városfejlődés, modernizáció, közép-európai identitás

A kurzus során áttekintjük az Osztrák-Magyar Monarchia kialakulásának külpolitikai hátterét, az utolsó Habsburgok politikai, társadalmi, kulturális szerepét. Miben áll a közép-európai identitás, a kulturális, etnikai sokszínűség? Áttekintjük Kossuth, Jászi, Bibó, Hanák Péter és Szűcs Jenő teóriáit. Mi a közös identitás alapja, a közép-európai hagyomány, s vajon van-e ennek a mai társadalmakban valamilyen lenyomata? A diplomácia- és kultúrtörténeti szempontok mellett kiemelt figyelmet fordítunk a régió gazdaságtörténetére, a modernizáció fontos eredményeire és a várostörténetre. Áttekintjük a késői Habsburg Monarchia városainak fejlődését. Az elemzés fókuszában a közös örökség áll: miben ragadhatók meg azok a közös vonások, amely a Monarchia széthullása után is jól láthatóak maradtak az utódállamok városaiban, és amelyek a régió építészetében, arculatában mindmáig megmutatkoznak?

július 07. szerda

09.00-10.30 Csató Lehel (Babeș–Bolyai Tudomány-egyetem) A tanuló algoritmusok és azok alkalmazhatósága

10.45-12.15 Hajder Levente, Tóth Tekla Síkok detektálása LiDAR pontfelhőn

13.30-15.00 Hajder Levente, Tóth Tekla Gyakorlat - LiDAR eszköz (háromdimenziós szkenner) adatainak feldolgozása

július 08. csütörtök

09.00-10.30 Alexy Márta (adjunktus), Tarcsi Ádám (tanársegéd), Dr. Horváth Tamás (egyetemi docens) Adattudomány és mesterséges intelligencia a fenntartható élelmiszertermelésért

10.45-12.15 Lajber Kristóf (mérnök oktató) Bevezetés a digitális oszcilloszkóp használatába

13.30-15.00 Bak Árpád (egyetemi docens) A Savaria Műszaki Intézet kutatási témáinak és laborhátterének bemutatása (Videóbemutató)

július 09. péntek

09.00-10. 30 Pál Márton és Vörös Fanni (doktorandusz hallgatók) GNSS és drónok a térképészetben

10.45-12.15 Faragó Imre (mesteroktató) Mi a térkép? Hogyan lesz adatokból kész termék?

13.30-15.00 Pál Márton és Vörös Fanni (doktorandusz hallgatók) Gyakorlat - Drónos adatfeldolgozás: a "légből kapott" felvételek elemzési és felhasználási lehetőségei

Az előadások absztraktjai:

Csató Lehel (Babeș–Bolyai Tudomány-egyetem): A tanuló algoritmusok és azok alkalmazhatósága

Napjaink "mesterséges intelligenciája" - MI - sok feladatot képes megoldani: csak mosolygós képeket enged fotózni, válaszol a telefonunkhoz intézett kérdéseinkre, képeinken fiatalabbakká vagy öregebbé varázsol minket. Az előadás arra keresi a választ, hogy ezen alkalmazások milyen feltételek mellett működnek, és hogy melyek azok a követelmények – egy-egy rendszernek a specifikáció esetén –, melyek az MI "motor" használatát lehetővé teszik. Az előadás során megvizsgáljuk a jelenlegi MI alapmódszerét, a "tanulás" folyamatát, mely által egy sor adatból információt "nyerünk", illetve bemutatunk néhány gyakorlati esetet a tanuló rendszerekre.

Hajder Levente: Síkok detektálása LiDAR pontfelhőn

Az előadáson az egyenes- és síkillesztés matematikai alapelveivel ismerkedhetünk meg. Megmutatjuk a szükséges matematikai alapokat: túlhatározott és kiugró értékekkel szennyezett egyenletek optimális megoldásait áttekintjük.
Szükséges ismeretek: Matematikai alapok: mátrixok, vektorok, mátrix inverze, sajátértéke. Alapvető függvények deriváltjai.

Hajder Levente: LiDAR eszköz (háromdimenziós szkenner) adatainak feldolgozása

Háromdimenziós, látványos pontfelhők feldolgozása, síkok detektálása, a detektált síkok 3D-s megjelenítése.Lehetőség lesz saját mérések elvégzésére, az algoritmusok határainak megvizsgálására. Szükséges ismeretek: C/C++ programozási alapok

Alexy Márta, Tarcsi Ádám, Dr. Horváth Tamás (ELTE): Adattudomány és mesterséges intelligencia a fenntartható élelmiszertermelésért

Az informatika érdekes és egyre fontosabb alkalmazási területe az élelmiszer-előállítás. Az ELTE Informatikai Karán 2018 óta folynak adattudományra és mesterséges intelligenciára épülő agrárinformatikai kutatások. Ezekben olyan valós gyakorlati problémákra keresünk informatikai megoldásokat, melyekkel különböző paraméterek - mint pl. a gazdasági hatékonyság, környezeti terhelés vagy állatjólét - figyelembe vételével optimalizálható a termelés. Előadásunkban négy projektünket mutatjuk be mangalicák, kacsák, méhek és szőlő főszereplésével.

Lajber Kristóf (mérnök oktató): Bevezetés a digitális oszcilloszkóp használatába

Az óra folyamán a hallgatók röviden megismerhetnek tranziens (pl kapcsoló pergés, induktív flyback) és periodikus (pl szinuszos jel, PWM) jelenségeket az elektronikában, amelyek szemléltetése során digitális oszcilloszkópok használatával is megismerkedhetnek. Az óra során a digitális kommunikációk alapjait, és protokoll dekódolást is érintjük majd.

Bak Árpád (egyetemi docens): A Savaria Műszaki Intézet kutatási témáinak és laborhátterének bemutatása

Videóbemutató az alábbi témákban:

• A gépészmérnökképzés laboratóriumai
• Számítógéppel támogatott mérnöki tevékenységek
• Kutatás és műszaki innováció
• Válogatás legsikeresebb hallgatói projektjeinkből

Link a videókhoz

Pál Márton és Vörös Fanni (doktorandusz hallgatók): GNSS és drónok a térképészetben (előadás és videó)

A fejlett helymeghatározás eszközei, a drónos távérzékelés és a fotogrammetria a 21. század leggyorsabban terjedő és fejlődő tudományterületei. A pilóta nélküli légijárművek (Unmanned Aerial Vehicle – UAV) fejlett adatnyerési lehetőségei és az ezekből fakadó sokrétű alkalmazhatóság révén számos gazdasági szektorban nagy jelentőséggel bírnak már napjainkban is. Az építőipar, az energetika, a logisztika, a katonaság, a mezőgazdaság, a természettudományhoz kötődő ipari ágazatok, valamint a környezetvédelem mind-mind használnak légifényképeket, 2D-s vagy 3D-s térinformatika-alapú térképeket, modelleket. Előadásunkban az ipari és adatnyerési lehetőségekbe, valamint karunk drónos rendszerébe nyújtunk betekintést.

Faragó Imre (mesteroktató): Mi a térkép? Hogyan lesz adatokból kész termék?

Mind a drónos, mind pedig a GPS-szel történő adatfelvétel célja valamilyen természeti tulajdonság 2D-s vagy 3D-s megjelenítése. A legtöbb tematikus adatot térképek formájában adhatjuk közre. De mi is az a térkép, mi köze a modern információs társadalomhoz? Előadásunkban arra keressük a választ, hogy hogyan tudjuk a terepi adatokat különböző térképészeti módszerek segítségével vizualizálni. Dióhéjban megismerkedünk a térképtípusokkal, valamint azokkal a szabályokkal és megoldásokkal, amik egy ábrázolást térképpé tesznek. Szó lesz a térképészet és térinformatika jelenéről és jövőjéről: hogyan alakítják át megváltozott szokásaink a papírtérképekhez fűződő viszonyunkat, és hogyan fordul a társadalom egyre inkább a digitális térképi termékek felé.

Pál Márton és Vörös Fanni (doktorandusz hallgatók): Drónos adatfeldolgozás: a "légből kapott" felvételek elemzési és felhasználási lehetőségei

A bemutató során drónnal készült felvételek segítségével mutatunk be néhány munkafolyamatot: hogyan tudunk pontfelhőt, 2D-s ortomozaikot, vagy éppen 3D modellt generálni. Betekintés nyújtunk a Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet néhány drónos távérzékeléssel, képfeldolgozással kapcsolatos kutatási projektjébe: milyen eszközökkel tudjuk a terep fedettségét automatikusan elemezni, osztályokra bontani, valamint hogyan tudunk automatikusan szabályos objektumokat detektálni, lehatárolni.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara egy igazi inter- és transzdiszciplináris képző és kutatóhely, mottója: „Minden, ami ember”, ennek megfelelően foglalkozunk a gyermekkori fejlődéssel, annak kockázati és protektív faktoraival, az egészségfejlesztés és a sport összefüggéseivel, a gamifikáció sajátosságaival és lehetőségeivel és számos további fontos a fejlődést és az alkalmazkodást befolyásoló tényezővel.

A nyári egyetem során a résztvevők ízelítőt kaphatnak az általunk gondozott területek sokszínűségéből, a workshopok/foglalkozások során a kollégák interaktív előadásokat tartanak, és a Covid-19 pandémia során elsajátított és magas szintre fejlesztett távoktatási tapasztalataikra alapozva szervezik a résztvevők csoportmunkáját, reményeink szerint intenzív interakcióját.

július 07. szerda

09.00-09.45 A kar általános oktatási-tudományos tevékenységének kaleidoszkópszerű bemutatása

10.00-10.45 Biróné dr. Ilics Katalin A Polar team pro rendszer alkalmazása a rekreációs tevékenységek monitorozásában

11.00-11.45 Dr. Nagyváradi Katalin Mozgásszervi elváltozások prevenciójára irányuló szűrővizsgálatok eredményei

Az Ember-Környezet-Tranzakció Intézet workshopja: Gamification témában  3*45'

július 08. csütörtök

Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet workshopja

09.00-10.30 Dr. Kassay Lili Csapatsportok sportmarketingje

10.45-12.15 Gáspár Zoltán Edzésterhelés, fáradás, kipihenés, szuperkompenzáció

13.30-15.00 Dr. Borkovits Margit A differenciálás elvi és gyakorlati kérdései az esztétikai sportágak oktatásában (Tehetségkiválasztás és gondozás)

július 09. péntek

Pszichológiai Intézet, Budapest 3*90’:

Miklósi Mónika és munkatársai: „Gyermekkori mentális egészség: fókuszban a szülők"

július 07. szerda

Digitális kommunikáció

09.00-10.30 Lehmann Miklós A digitális szövegértés sajátosságai

10.45-12.15 Lehmann Miklós Megtévesztés és kritikai értelmezés a digitális környezetben

13.30-15.00 Lénárd András Gondolkodásfejlesztés kódolással

július 08. csütörtök

„jó szóval oktasd, játszani is engedd …”

09.00-10.30 Bereczkiné dr. Záluszki Anna Olvasóvá nevelés: kortárs gyerekirodalmi szövegek feldolgozási lehetőségei játékos tanulási környezetben

10.45-12.15 Márkus Éva A képeskönyvek szerepe a korai nyelvelsajátításban, a szövegértés fejlesztésében

13.30-15.00 Bércesi-Dienes Erika Bábok szíves - színes szóval

július 09. péntek

A megértés sajátos nyelvei

09.00-10. 30 Csíkos Csaba - "A matematikai szöveges feladatok megértésének titkai"

10.45-12.15 Bagota Mónika Félreértés vagy megértés?

13.30-15.00 Bánki Vera Fából vaskarika

Az előadások absztraktjai:

Lehmann Miklós: A digitális szövegértés sajátosságai

Az előadás bemutatja azokat a legfontosabb területeket, amelyeken a szövegértés meghatározó jelentőségű a digitális információátadás során. Összehasonlító módszer alkalmazásával vizsgáljuk meg, minden különbözik a hagyományos médiumok és a digitális környezet szövegértése, az offline és online szövegértés. Kitérünk azokra a jellegzetességekre, amelyek a digitális szövegek vizualitására és a digitális környezet erős vizuális karakterére utalnak. A digitális szövegek sajátosságai egyben kijelölik azokat az új feladatokat is, amelyekkel a pedagógusoknak szembe kell nézniük.

Lehmann Miklós: Megtévesztés és kritikai értelmezés a digitális környezetben

A kritikai attitűd kiépítése segít a gyermekek szövegértésének fejlesztésében, egyben felvértezi őket a digitális környezetben igen gyakori megtévesztő információval szembeni védekezésben. Az előadás áttekinti a leggyakrabban alkalmazott megtévesztő módszereket és érvelési eljárásokat, majd bemutatja a megfelelően kritikus és reflexív szövegértelmezés fejlesztésének iskolai formáit. A problémák tárgyalása során a tartalmi és formai elemzés egyes lépései illusztrálják a különböző tárgyak oktatásába beépíthető, transzverzális tudást eredményező kritikai módszert.

Lénárd András: Gondolkodásfejlesztés kódolással

Az előadás során az elméleti háttér mellett a kódolás gyakorlati oldalát is megismerhetik a résztvevők. Példákat láthatnak, élményeket élhetnek át a 6-12 éves korban megvalósítható kódolási feladatokkal, témahetekkel, projektekkel kapcsolatban. A téma aktualitását az adja, hogy Magyarországon ettől az évtől kezdve tananyaggá is vált a kódolás az alsó tagozaton.

Bereczkiné dr. Záluszki Anna: Olvasóvá nevelés: kortárs gyerekirodalmi szövegek feldolgozási lehetőségei játékos tanulási környezetben

A résztvevők megismerik a kortárs gyerekirodalmi kánon jellemző tendenciáit, átfogó betekintést kapnak a legújabb gyerekkönyvek és papírszínházi mesék kínálatába. Innovatív technikákat alkalmazva kipróbálják a kreatív, élményalapú szövegfeldolgozás lehetőségeit.  A közös alkotásban, a játékos tevékenységekben saját élményként megélt tapasztalatot a későbbiekben felhasználhatják a tanítási gyakorlatukban, a pedagógusi munkájukban.

Márkus Éva: A képeskönyvek szerepe a korai nyelvelsajátításban, a szövegértés fejlesztésében

A képeskönyvek szerepe a korai életkorban nagy, használjuk mind az első, mind a második nyelv vagy idegen nyelv elsajátításban, jellemzően a korai életkorban (óvodás, kisiskolás kor). A gyermeket hozzásegítjük a nyelvvel, az írással, az irodalommal, a szöveggel való ismerkedéshez, annak lépcsőzetes megértéséhez. A képeskönyveknek számtalan változata létezik, a különböző életkori és fejlettségi szinten mindig a megfelelő formát tudjuk megtalálni/használni.
Az előadás abban is segítséget nyújt, ha a magyar nyelvet második nyelvként elsajátító gyermekekkel foglalkozik a pedagógus, a korai idegen nyelvi fejlesztés példáin/gyakorlatán keresztül.

Bércesi-Dienes Erika: Bábok szíves - színes szóval

A szövegértést segítő feladatok kreatív játékokkal, fő téma a bábozás
Bábok készítése mese részletekhez, kapcsolódva az irodalmi rész témáihoz (pl. papírszínház)
- mozgás, látvány kapcsolása a szóhoz.
Árnyba be – árnyból ki játék kézzel és bábukkal.

Csíkos Csaba: "A matematikai szöveges feladatok megértésének titkai"

Negyven éve folyik intenzíven a matematikai szöveges feladatok megoldásának kutatása, és ugyanakkor sok ezer éve jelen vannak a szöveges feladatok a matematika tanításában.
Milyen funkciókat töltenek be a matematikai szöveges feladatok? Szövegbe öltöztetett alapműveletek és egyenletek? A minket körülvevő valóság modelljei? A logikus gondolkodást fejlesztő rejtvények, esetenként szórakoztató tartalommal? Avagy a politikai-világnézeti nevelés eszközei? Megmutatjuk a klasszikus papír-ceruza tesztekkel végzett vizsgálatoktól a szóbeli interjúkon át a szemmozgásvizsgálatokig számos kutatás eredményét, amelyek közelebb vitték az emberiséget ahhoz, hogy a matematikai szöveges feladatok megoldása során lezajló gondolkodási folyamatokat jobban értsük.

Bagota Mónika: Félreértés vagy megértés?

A matematikaoktatás egyik célja, hogy életszerű problémák megoldásával felkészítse a diákokat a mindennapi életben való eligazodásra. Így a szöveges feladatok előfordulása a matematikaórán a problémamegoldó képesség és a szövegértés fejlesztése végett elsődlegesen fontos. Néhány tipikus problémaszituáció bemutatásával igyekszünk rámutatni a szövegértés fontosságára a szöveges feladatok megoldása során.

Bánki Vera: Fából vaskarika

A Metamorfózis, az átváltozás – nagy pillanatok ajándéka. Vannak, akik megfestették, megrajzolták a jelenséget, mások írtak róla, vagy zenébe foglalták. A játék is kölcsönvette az ötletet, ahogy a test három – fej, törzs, láb – részeit cserélgetjük régen spirálkönyvben, manapság kártyákon, úgy csereberélhetjük ezeket - a szöveget, dallamot, ritmust - a dalokban. Megnézzük, hogyan változik egyazon bibliai történet, az Utolsó vacsora Egy oltár (Leonardo), illetve Egy passió (J.S. Bach) eszköztárában. Összefonódnak a különböző művészeti ágak, csak megjelenéseik, eszközeik lesznek mások.
Játékra hívok mindenkit! Keressenek jelenségeket, melyek közösek lehetnek a nyelvben, zenében, a vizuális művészetekben. Itt most egyet emelek ki: szimmetria - aszimmetria. Kinek melyik kiindulás barátságosabb: szójáték? dallamhangok? LEGO? Aki keres, az talál! Találkozzunk egy hónap múlva!

Program – a Társadalomtudományi Kar szervezésében

A mai magyar társadalom szociális kérdései és intézményrendszere

Előadások és gyakorlat

A kurzus a társadalmi problémák történeti és aktuális bemutatása mellett, az azok kezelésére adott válaszokat, intézményeket és programokat is elemzi. A program témái például a hajléktalanság, a magyarországi vallási és etnikai csoportok helyzete. A kurzus hallgatói megismerkedhetnek a fogyatékosság, a drog és a családokat segítő szolgálatok egyházi és állami intézményeivel és intézkedéseivel is. A kurzusban a hallgatók a magyarországi szociálpolitika és társadalomtörténet napjainkig tartó hatásairól hallhatnak előadásokat. Az elhangzottak feldolgozása interaktív megbeszélések, videók és játékos gyakorlatok formájában élményszerű történik.

Program – a Természettudományi Kar szervezésében

Természeti veszélyforrások, társadalmi válaszok

A 21. században egyre hangsúlyosabbá válnak a természeti veszélyek, s az azokra való felkészülés. Bolygónkat már közel 8 milliárdan lakják, s egyre többen élnek közvetlen természeti veszélyben. Ezek lehetnek helyi hatások, de számos globális kihívással is szembe kell nézni. Kiemelt helyen van a klímaváltozás, de számos olyan hosszú ismétlődésű idejű veszélyforrás van, amiről keveset tudunk a közvetlen megfigyelés és tapasztalat hiányában. Ilyen például a vulkánosság, ami közvetlenül érinti a Föld lakosságának 10 százalékát, hiszen bármikor bekövetkezhet egy globális hatású vulkánkitörés.

A természeti folyamatok befolyásolják a környezetet, a környezetváltozás pedig kihat a társadalmakra. A történelmi időkből számos példát ismerünk arra, hogy egy-egy természeti esemény hogyan változtatta meg virágzó társadalmak életét, hogyan jelentek meg a hanyatlóak helyén újak. Nincs kétség afelől, hogy a jövőben is lesznek hasonló természeti események; a kérdés az, hogy mennyire fogja felkészülten érni a társadalmat és vajon a felkészülés mire lesz elég. Gondoljunk csak a mostani COVID-19 koronavírus járványra! Van tehát miről elmélkedni, van miről beszélni!

Az előadások a természeti veszélyek és a hozzájuk kapcsolódó társadalmi válaszok széles területét ölelik fel, a médiából jól ismert éghajlatváltozástól a kevéssé központban levőkig, mint a földrengések, vagy a vulkánosság. Kiemelt szerep jut a környezet- és a földtudományoknak, mert sohasem késő elkezdeni a felkészülést, mert sohasem késő hangsúlyozni a tudomány fontosságát és hatékonyan kommunikálni a közösségi médiában és a döntéshozók felé!

július 07. szerda

09.00-09.10 Megnyitó

09.10-10.30 Harangi Szabolcs, MTA levelező tagja, tszv. egyetemi tanár, intézetigazgató, ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék A vulkánosság lokális és globális veszélyei

10.45-11.30 Tóth L. Viktor, PhD, egyetemi adjunktus, ELTE TTK Csillagászati Tanszék Űrkockázatok, űrbiztonság és űrvédelem

11.30-12.15 Timár Gábor, MTA doktora, tszv. egyetemi tanár, ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Földrengések és földrengéskockázatok a Kárpát-medencében

13.30-14.45 Pálfy József, MTA rendes tagja, egyetemi tanár, ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Kihalások a Föld történetében: okok és következmények

14.45-15.00 Projektfeladatok megbeszélése

július 08. csütörtök

Martonvásári nap a virtuális térben
Közös kutatások, tudomány-kommunikáció

09.00-09.10 Köszöntő

09.10-10.30 Fodor Nándor, PhD, osztályvezető, ELKH, Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Növénytermesztési Osztály AgroMo Integrált biogeokémiai és mezőgazdasági modellrendszer. Adaptáció a változó környezethez

10.45-11.30 Márialigeti Károly, MTA doktora, tszv. egyetemi tanár, ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék; ELTE TTK Környezettudományi Centrum vezető Fenntartható talajerőforrás-gazdálkodás

11.30-12.15 Lukács Péter, PhD, kutatásvezető, ELKH, Agrártudományi Kutatóközpont, E-orr kutatóműhely, Papp Gábor, MTA doktora, egyetemi tanár, ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszék E-orr kutatóműhely – természetes szagmintázatok elemzése és agrártudományi hasznosítása

13.30-15.00 Jankó Ferenc, PhD, egyetemi docens, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék; Kis Anna, PhD, tudományos munkatárs, ELTE TTK Meteorológiai Tanszék; Pieczka Ildikó, PhD, egyetemi adjunktus, ELTE TTK Meteorológiai Tanszék A természeti veszélyek tudományos kommunikációja, műhelyfoglalkozás

július 09. péntek

09.00-09.45 Magyari Enikő, MTA doktora,rektorhelyettes, tszv. egyetemi tanár, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék A Kárpát-medence éghajlati múltja, az elmúlt 30 ezer év

09.45-10.30 Weidinger Tamás, kandidátus, egyetemi docens, ELTE TTK Meteorológiai TanszékKülönböző skálájú légköri folyamatok

10.45-11.30 Torma Csaba, PhD, egyetemi adjunktus, ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Regionális éghajlati bizonytalanságok és kockázatok

11.30-12.15 Mészáros Róbert, PhD, tszv. egyetemi docens, ELTE TTK Meteorológiai Tanszék A levegőszennyezettség meteorológiai vonatkozásai

13.30-14.15 Salma Imre, MTA doktora, egyetemi tanár, ELTE TTK Kémiai Intézet Levegőszennyezettség és éghajlatváltozás

14.15-15.00 Ari Eszter, PhD, egyetemi adjunktus, ELTE TTK Genetika Tanszék; tudományos munkatárs, ELKH, Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biokémiai Intézet A magyarországi COVID-járványt meghatározó vírusváltozatok genetikai vizsgálata

2021. július 7. szerda

A Kárpát-medence földrajza.

Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatóinak előadásai

elnököl: Gyuris Ferenc (MÁSZ Természettudományi műhelyvezető)
9-10:30
Farkas György (adjunktus, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék: TGF): Hol vagyunk? A "Kárpát-medence" koncepció és története dióhéjban
Harangi Szabolcs (intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi tanár, Kőzettan-Geokémia Tanszék): A székelyföldi Csomád kitöréstörténete: van vulkáni veszély?

10:45-12:15
Győri Róbert (tanszékvezető egyetemi docens, TGF): Földrajztudomány és Trianon: a brit geográfusok álláspontja
Jankó Ferenc (egyetemi docens, TGF): Trianon és Burgenland létrehozása: földrajz, identitás, geopolitika
Bottlik Zsolt (egyetemi docens, TGF): Aktuális etnikai földrajzi vizsgálatok a Kárpát-medencében

Bemutatkozik az Erdélyi Innovációs Műhely

elnököl: Gyenge Ervin (EIM alapító)
13:30-15:00 A fiatalokért Erdélyben 2.0 győztesei: Tóth Rudolf és Kiss Szabolcs (ConnectED), Kovács Nóra (Rusty), Józsa Huba (Histotrap), Antal Balázs (Pestroy), Gál Emese (Bronchus Protect)

2021. július 8. csütörtök

Az ELTE MÁSZ Természettudományi műhely hallgatóinak előadásai

9:00-10:30 „Biokém”
elnököl: Barkasziné Illés Anett (MÁSZ Természettudományi műhely, Biokém kabinetvezető)
Balog Edina: A ZIF-8 fémorganikus térháló képződésének kinetikai vizsgálata és áramlásvezérelt szintézise vékony folyadékrétegben
Boga Bíborka: CaTiO3 hidrotermális szintézise és fotokatalitikus teljesítményének optimalizálása statisztikai modellek felhasználásával
Takács Dóra: Ionos folyadék konstituensek adszorpciós affinitásának vizsgálata réteges kettős hidroxid jelenlétében
Réthi-Nagy Zsuzsánna: A PP4 foszfatáz szubsztrátum-felismerő mechanizmusainak vizsgálata
Dán Kinga: A PP4 fehérje foszfatáz szubsztrátum-felismerő mechanizmusának molekuláris vizsgálata: az újfajta EVH1 domén története
Reéb Zsófia: Amygdalamagok lokális kapcsolatrendszerének vizsgálata
Balog Emma: A kinurénsav és analógjai neuromoduláló hatásának vizsgálata N-metil-D-aszpartáttal kiváltott excitotoxicitással szemben egér agyszöveten 

10:45-12:15 „Geo”
elnököl: Gyuris Ferenc (MÁSZ Természettudományi műhelyvezető)
Magyari Mátyás: A Hevenesi-megyetérképek magyarországi települései
Erős Nándor: Fenntarthatósági irányzatok Románia városfejlesztési terveiben
Linc Annamária: A magyar-ukrán együttműködési folyamatok megjelenése a médiában
Nagy Gabriella: Turisztikai szervezetek online marketingtevékenységének vizsgálata – A szlovák-magyar-ukrán (kárpátaljai) példa
Benedek Viktória: Romák jövőképe(i)? - esettanulmány egy kárpátaljai közösség lehetőségeiről

13:30-15:00 „Matfiz”
elnököl: Fancsali Szabolcs Levente (MÁSZ Természettudományi műhely, Matfiz kabinetvezető)
Szanyi István: A pomeron és az odderon a terraelektronvoltos adatok fényében egy standard Regge-pólus modell keretén belül
Bence Norbert: A görbület meghatározása a rugalmas proton-proton és antiproton-proton szórásra
Mészáros Botond: Nemlineáris leképezések vizsgálata
Miklosi Roland-Botond: Gröbner-bázist számoló algoritmusok újszerű megközelítése és GAP alapú implementációja
Székely Ákos: Indukált ábrázolások és a Mackey-féle imprimitivitás-tétel

2021. július 9. péntek

Az ELTE MÁSZ Bölcsészettudományi műhely hallgatóinak előadásai

9:00-10:30
elnököl Egedi-Kovács Emese (MÁSZ Bölcsészettudományi műhelyvezető)
Fehér Viktor: Családi fényképgyűjtemény, mint emlékezethely - egy székelykevei interpretatív fotóinterjú tapasztalatai
Vojtek Lili: Menni vagy nem menni? A szlovák önrendelkezés megjelenése a szlovák sajtóban Csehszlovákia megalakulását követően
Nagy Hilda: Bródy Sándor nyomorult indulása
Nagy Krisztina: Az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok olasz hálózata. A Petőfi-kultusz elterjedése Olaszországban

10:45-12:15
elnököl: Horváth László (EC igazgató, MÁSZ kurátor)
Finta Klára: Személyesség nyelvészeti vizsgálata demenciában
Molnár Csongor: A Bánság-kutatás problémái
Kész Réka: A viaszos tojásdíszítés hagyománya a kárpátaljai Salánkon
Szeles Réka: A nárcisztikus személyiség és az elidegenedés mozzanatai Bartis Attila A nyugalom című regényében