Dékán
Dr. Prónai Csaba, habil. egyetemi docens
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, 236.
Telefon: 36-1-372-2500/6820, 36-1-372-2997
E-mail: dekan@tatk.elte.hu

Általános és tudományos ügyek dékánhelyettese
Dr. Szabari Veronika, habilitált egyetemi docens
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, 249.
Telefon: 36-1-372-2500/6707, 36-1-372-2500/6714
E-mail: tuddh@tatk.elte.hu

Oktatási ügyek dékánhelyettese
Dr. Rácz Andrea, habilitált egyetemi docens
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, 247.
Telefon: 36-1-372-2500/6714
E-mail: oktdh@tatk.elte.hu

Nemzetközi ügyek dékánhelyettese
Dr. Szűcs Zoltán Gábor, habilitált egyetemi docens
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, 248.
Telefon: 36-1-372-2500/6714
E-mail: nkdh@tatk.elte.hu

„Ha érteni akarod a világot” – ez a Társadalomtudományi Kar jelmondata: ami közös a Karon nyújtott képzésekben, az a világ megértéséhez és a világot megváltoztatni kívánó döntésekhez adott tudományos támogatás. A Társadalomtudományi Kar a társadalomtudományok teljes spektrumában kíván az oktatás és kutatás országos és nemzetközi szinten kiemelkedő szereplője lenni. A Kar az elméleti és az empirikus kutatási megközelítésekre egyaránt hangsúlyt fektet, magas színvonalú tudományos és alkalmazásorientált szakmai képzést is biztosít, és fontosnak tartja a társadalomtudományokra jellemző társadalomkritikai szemlélet átadását hallgatóinak.

A Kar alapszakos képzései bemenetet biztosítanak a Kar széles spektrumú mesterképzéseire, valamint PhD-képzéseire, amelyek célja felkészült szakemberek képzése a közvélemény- és piackutatás, a politikai döntéshozatal, a szociális ellátórendszer számára, az állami, az üzleti és a civil szférában egyaránt.

A Karon jelenleg öt alapképzési szak (alkalmazott közgazdaságtan; nemzetközi tanulmányok; szociális munka; szociológia; társadalmi tanulmányok), tizenegy mesterképzési szak (egészségpolitika, tervezés és finanszírozás (angol nyelven is: Health Policy, Planning and Financing); humánökológia; kisebbségpolitika (angol nyelven is: Ethnic and Minority Studies); közgazdasági elemző; közösségi és civil tanulmányok; kulturális antropológia; nemzetközi tanulmányok; survey statisztika; szociális munka; szociálpolitika; szociológia) és három PhD program (szociológia, szociálpolitika, interdiszciplináis társadalomkutatások) működik, az akkreditált szakirányú továbbképzések nem minden évben indulnak.

A Karon működő kutatóközpontok egy felelős tanszék köré szerveződnek, ám tagjai a legkülönbözőbb tudományterületek felől érkezve interdiszciplináris laboratóriumokká alakítják a szakmai csoportokat. A kutatási tevékenységbe az oktatók a Kar hallgatóit is bevonják. Egy-egy kutatási-fejlesztési projekt lezárulásával a kutatóközpontok tevékenysége is megváltozik vagy véget ér, ugyanakkor a társadalomtudományos diszciplínák legaktuálisabb kérdéseire újabb és újabb kutatócsoportok jönnek létre. A kutatóközpontok hidat képeznek a tudományos szféra és az állami intézmények között. Adatgyűjtésükkel, elemzési tevékenységükkel és eredményeik disszeminációjával hozzájárulnak például a társadalomtörténeti archívumok fejlesztéséhez (Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont konfliktustérképei és adatbázisai), a várostervezéshez (Módszertani Kutatóközpont „Budapest”-kutatása), vagy éppen a média működésének és a civil társadalom dinamikájának megértéséhez (Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Műhely).

Jelenleg 14 kutatóközpont működik a Társadalomtudományi Karon, melyek többek között digitális szociológiával, gender studies kutatással, egészség-gazdaságtannal, oktatásszociológiával, prozopográfiával és családtörténettel, tudományszociológiával, a roma/cigány kultúra kutatásával és kommunikációkutatással foglalkoznak. A Kar oktatói saját szakterülettel is rendelkező kutatók, gyakran egyetemi karokon átívelő, országos illetve nemzetközi projektek (FRAME, EUinDepth, PODIUM) résztvevői. A Társadalomtudományi Kar kutatási eredményeinek hasznosulása nagyrészt nem szabadalmakban, találmányokban, tárgyakban, hanem társadalmi projektek megjelenésében, újfajta eljárásmódokban és eszközökben, a gondolati struktúrák változásaiban (társadalmi érzékenység, állampolgári tudatosság stb.) nyilvánul meg.

Az ELTE Társadalomtudományi Kar aktív résztvevője az Erasmus+ Nemzetközi Kreditmobilitás Programoknak. Ezek alapozzák meg a legtöbb hallgatói és oktatói cserelehetőséget. Míg a Karnak 2009-ben 61 egyetemmel volt Erasmus+ kétoldalú szerződése, 2016-ra ez a szám 80 fölé emelkedett. A Kar hallgatói pályázhatnak egyéb – a külföldi tanulást, kutatást támogató – ösztöndíjakra is, mint például a MÖB Állami Eötvös Ösztöndíj vagy a Campus Hungary Ösztöndíj. A bilaterális szerződések keretében jelentős számú hallgató érkezik a Társadalomtudományi Karra Európán kívüli (például hongkongi, szingapúri) egyetemekről is.

A Szociológiai Doktori Iskola tagja a Sorbonne egyetem interdiszciplináris alapon szervezett és a doktori iskolák együttműködését szolgáló platformjának (The European Crossdisciplinary Doctoral College of The Social And Human Sciences, SHS). A hallgatók és az oktatók nemzetközi mobilitását, közös konferenciák és nyári egyetemek tartását, közös kurzusok szervezését segíti például elő az 2014-2018 között folyó EU FP7-es program is, melyben hat európai uniós ország egyeteme és nyolc oroszországi intézmény vesz részt. A nemzetközi együttműködések másik, a Kar számára stratégiailag is fontos terepe a közös kutatások folytatása, melyek általában nemzetközi pályázati alapok finanszírozásában, konzorciumi formában folynak (EU FP7, Visegrad Fund, Norvég Alap). Több oktató egyéni kutatói mobilitási program keretében (például DAAD, Max-Plank Institute) alakít ki nemzetközi együttműködésben zajló kutatási kapcsolatokat.

A Campus területén – előzetes bejelentkezéssel – életvezetési tanácsadás igénybevételére is van lehetőség. A Társadalomtudományi Kar polgárai használhatják a kari géptermeket, igényelhetnek egyetemi e-mailcímet és tanuláshoz szükséges szoftvereket, kölcsönözhetnek technikai eszközöket, és igénybe vehetik a Némedi Dénes Kari Könyvtár szolgáltatásait (helyben olvasás, kölcsönzés, fénymásolás, külföldi folyóiratok elérése). A TáTK hallgatóinak minden tanulmányi félévben lehetőségük van TDK dolgozat beadására, hogy ezzel kivívják a jogot az Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre. A Kar a legjobb szakdolgozatok készítőit (képzésenként) a nyári diplomaosztón jutalmazza meg.

Az ELTE TáTK Hallgatói Önkormányzat hasznos információkkal látja el a Kar hallgatóit a tanulmányi ügyekkel és az egyetemi lehetőségekkel – például a kollégiumi elhelyezéssel, sportolással, nyelvtanulással – kapcsolatban, pályázatokat és ösztöndíjakat hirdet, érvényesíti a kari hallgatói érdekeket az ELTE Hallgatói Önkormányzatában és a TáTK Kari Tanácsában, rendezvényeket és kulturális programokat szervez, újságot működtet (TátKontúr), mentorrendszerével segít a külföldről érkezett hallgatóknak, irodájában pedig különböző szolgáltatásokat lehet igénybe venni. A Társadalomtudományi Kar és a HÖK online felületein a hallgatók értesülhetnek az aktuális kari eseményekről (kerekasztal beszélgetések, vendégelőadások, filmklubok és szakos rendezvények minden héten), az aktuális pályázati, szakmai gyakorlati és álláslehetőségekről, a Karhoz köthető szakmai megjelenésekről, sikerekről és egyéb hírekről.

Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium (ARTSZ) minden tavasszal felvételit tart azok számára, akik az egyetemi kurzusokon felül is szeretnének kurzusokat végezni és kutatni, majd az eredményeket bemutatni, publikálni. A Szakkollégium minden érdeklődő számára nyitott szakmai programokat is szervez.

A szociológia magyarországi intézményesítésének igénye először 1900-ban és 1901-ben, a Huszadik Század című folyóiratot és a Társadalomtudományi Társaságot alapítók és támogatók körében fogalmazódott meg. A diszciplína egyetemi szintű képzésének bevezetése ekkor még az egyetem ellenállásán megbukott. Később is csak rövid időre (1918–1919, 1942–1945 és 1946–1950) sikerült a szociológiát tanszéki, illetve intézeti keretek között a felsőoktatásba bevezetni. Tartósan eredményes egyetemi szintű meghonosítása az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1966-ban létrehozott Szociológiai Kutatócsoport működésével kezdődött meg. A Szociológiai Kutatócsoportból 1970-ben alakult meg a Szociológiai Tanszék a Bölcsészettudományi Karon, majd megkezdődött a posztgraduális oktatás és 1972-ben elindult az első nappali tagozatos szociológia szakos évfolyam is. A hallgatók és az oktatók száma növekedésnek indult, és 1986-ban létrejött a Szociológiai, Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ. 1989-től – kiválva a Bölcsészettudományi Karból – az Intézet közvetlenül az ELTE alá tartozott, és a Pollack Mihály térre költözéssel gyakorlatilag kialakult egy, már az egyetemi karokra jellemző önálló működés. Bár a Szociológiai, Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központot 2000-ben újra integrálták a Bölcsészettudományi Karba, az intézetvezetők erőfeszítésének köszönhetően 2003-ban végül mégis megalakulhatott az ELTE Társadalomtudományi Kar, az ELTE BTK Kulturális Antropológia Csoporttal és a Politikatudományi Tanszékkel, valamint a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Általános Szociálismunkásképző Tanszékével együtt. A Közgazdaságtudományi Tanszék a Karon 2007-ben alakult meg.

Jelenleg a Társadalomtudományi Kar – az Informatikai és a Természettudományi Karral együtt – a Lágymányosi Campuson működik. A körülbelül 100 fős oktatói gárda 6 intézet (Empirikus Tanulmányok Intézete, Közgazdaságtudományi Intézet, Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete, Szociális Tanulmányok Intézete, Szociológia Intézet, Társadalmi Kapcsolatok Intézete) 14 tanszékén dolgozik. A Karnak körülbelül 2000 hallgatója van.