Szekcióink

Együttműködés a mesterséges intelligenciával

A szekció azt járja körül, hogyan válik az MI a felsőoktatásban és a kapcsolódó szakmai ökoszisztémákban valódi munkatárssá: támogatja a döntéseket, gyorsítja a fejlesztést, és újragondoltatja, mit jelent ma a kompetencia, a teljesítmény és az értékelés. Az előadások egyszerre hoznak rendszerszintű nézőpontot (hogyan lesz kutatási eredményekből egy egész várost érintő beavatkozás), és tanulási–oktatási fókuszt (önjáró, támogatói jellegű kurzusok oktatók és vezetőtanárok számára, valamint az open-book online vizsgák hallgatói visszajelzései). Kiemelt téma, hogy milyen matematikai kompetenciák válnak relevánssá a gyorsan változó környezetben, és hogyan lehet ezekhez igazítani a tanulási célokat és a mérési megoldásokat. A szekció gyakorlati oldalát a micro:bit programozási verseny példája erősíti: több szereplő (oktatók, hallgatók, diákok, ipari partnerek) együttműködésén keresztül mutatja meg, hogyan építhető közösség és kompetenciafejlődés egyetlen, jól tervezett tanulási élmény köré. A blokk végére a résztvevők kézzelfogható mintákat kapnak arra, hogyan lehet az MI-t felelősen, a tanulási célokhoz és értékeléshez igazítva bevonni a tervezésbe, a megvalósításba és a visszacsatolásba.

Angol nyelvű szekció / English language section

The English-language session brings together diverse international and interdisciplinary perspectives on how collaboration strengthens higher education practice, research, and learner support. The talks span library and information science partnerships (visiting faculty working jointly with students), AI-informed professional lessons from museum practice that reframe AI as a colleague rather than a mere tool, and inclusive language education, focusing on mobile-assisted language learning for learners with autism.

A strong thread throughout the session is cross-cultural and intercultural collaboration: from reflections on a cross-border BIP MA course to a multi-stakeholder lens on cross-cultural studies through everyday practices such as pet care. The session also addresses institutional cooperation and belonging, exploring how coordinated efforts can support the integration of doctoral students from other universities into ELTE’s PhD programmes. Overall, participants will leave with concrete examples of collaboration models—across roles, institutions, and disciplines—and practical insights on how to design, support, and evaluate these partnerships in ways that create measurable value for learning communities.

Egyetemen belüli együttműködések délelőtt és délután

A szekció arra fókuszál, hogyan lesz a „jó ötletből” valódi, fenntartható fejlesztés, amikor különböző szakterületek, szervezeti egységek és szereplők (oktatók, kutatók, könyvtárosok, fejlesztők, támogató szolgáltatások) közös cél mentén dolgoznak. 

A bemutatott előadások az interdiszciplináris diagnosztikai kompetenciafejlesztéstől és az inklúziós jogi innovációtól a könyvtár mint oktatási együttműködési tér új szerepeiig, valamint a hallgatói támogatás (nemzetközi és levelezős hallgatók) kihívásaiig és megoldásaiig terjednek.

Külön fókuszt kap a tudásmegosztás és közösségépítés (pl. intézményi roadshow-k), a képzési programok hatásvizsgálata (oktatói közösség, jóllét), illetve az, hogyan fordítható le a stratégiai szint (kompetenciamátrixok, programlogikák) a mindennapi oktatási gyakorlat konkrét döntéseire. A szekció végére a résztvevők több, azonnal adaptálható mintát vihetnek magukkal arra, hogyan érdemes együttműködéseket tervezni, működtetni és mérhető eredményekhez kötni egyetemi környezetben.

Egyetemek közötti együttműködések

Az „Egyetemek közötti együttműködések” szekció azt mutatja meg, hogyan válik az intézmények közötti partnerség valódi értékteremtő erővé a képzés, a kutatás és a szakmai támogatás területén. Az előadások rávilágítanak, hogy a sikeres együttműködés több szinten épül: hálózatosodás és programfejlesztés (a Z-szak tapasztalatai), hallgatói kezdeményezések és közös tudományos munka (Fiatalok Konferenciája 2013–2025), valamint nemzetközi továbbképzési és akkreditációs folyamatok, amelyekben a soft skillek és a pszichológusok szerepe is meghatározó.

A szekció kiemelt fókusza a közösségek tanulástámogató ereje: helyi és nemzetközi szakmai hálózatok (pl. SPIRIT projekt) segítik a pedagógusok fejlődését, miközben új perspektívát hoz a tapasztalati szakértők bevonása a kurzusfejlesztésbe. A nemzetközi együttműködések emberi és kulturális dimenziói sem maradnak háttérben: a japán diáktársakkal és kollégákkal megélt kooperáció példája megmutatja, milyen előnyökkel és kihívásokkal jár a kultúrák közötti közös munka. A blokk végére a résztvevők többféle, adaptálható modellt kapnak arra, hogyan lehet az egyetemközi együttműködéseket tudatosan tervezni, működtetni és a tanulási, kutatási és szervezeti eredményekhez illeszteni.

Egyetemen kívüli / corporate együttműködések

A szekció azt mutatja meg, hogyan teremthet a felsőoktatás kézzelfogható társadalmi és gazdasági értéket, amikor tudatosan kapcsolódik civil, közintézményi, kulturális és ipari partnerekhez. A bemutatott példák a valós helyzetekre épülő tanulást állítják középpontba: az egészségügyi tolmácsolás gyakorlati támogatásától (akár egy nagyrendezvényen) a bírósági tolmácsok képzését segítő intézményközi jógyakorlatokig.

A szekció külön erőssége, hogy többféle együttműködési modellt villant fel: duális és versenyalapú ipari kapcsolódások (TechTogether-tapasztalatok), kreatív és kulturális együttműködések (drámafordító workshop), valamint regionális fejlesztési programokba ágyazott partnerségek (Szombathely2030). A gyakorlati tudás és a munkaerőpiaci relevancia fókusza mellett végig jelen van az a kérdés is, hogyan lehet az ilyen együttműködéseket úgy megtervezni, hogy minden érintett számára világos legyen a cél, a szerep és a hozzáadott érték. A blokk végére a résztvevők inspiráló mintákat kapnak arra, hogyan lehet egyetem–partner együttműködésekből tanulási élményt, kompetenciafejlődést és fenntartható kapcsolatokat építeni.