Innovatív kutatóink
Az ELTE Innovatív Kutatói
Díjazottak
2023: Kardos József és Micsonai András biokémikusok (Természettudományi Kar)
Az ELTE Biokémiai Tanszék kutatói BeStSel (Beta Structure Selection) néven új módszert fejlesztettek ki, amely a korábbi algoritmusoknál jóval pontosabban képes megbecsülni a CD spektrumból a fehérjék másodlagos szerkezetét és foldját. Szoftveres találmányuk ipari alkalmazására az ELTE 2022 decemberében hasznosítói megállapodást kötött a Jasco Corporation-nel, amely a világ egyik legjelentősebb laboreszköz-gyártója. A megállapodással a japán vállalat kizárólagos gyógyszeripari felhasználói jogot szerzett arra, hogy készülékeiben az ELTE-s alkotók által kifejlesztett, fehérjék térszerkezetét előre jelezni képes algoritmust használja. A feltalálók proaktív módon maguk hozták a szerződő ipari partnert külföldről, sőt a hasznosítói szerződés tárgyalását is jelentősen segítették.
2022: Kardos József és Molnár Tamás biofizikusok (Természettudományi Kar)
Az ELTE Biokémiai Tanszék munkatársai az Alzheimer-kór kialakulásában szerepet játszó béta-amiloid peptidek szerkezetét, aggregációs és amiloidképzési tulajdonságait, citotoxicitását és a kóros szerkezetek kialakulásának gátlási lehetőségeit tanulmányozzák. Ennek érdekében kidolgozták ezen peptidek rekombináns formában történő expresszióját, tisztítását és monomer formában történő előállítását, amelyre széleskörű igény mutatkozik a kutatási területen, így a know-how hasznosításra is alkalmas.
2021: Vicsek Tamás, Vásárhelyi Gábor, Balázs Boldizsár, Somorjai Gergő, Nepusz Tamás, Virágh Csaba és Tarcai Norbert Richárd (Természettudományi Kar)
A biológia, fizika és robotika határmezsgyéjén dolgozó kutatók az élőlények csoportos döntéshozatali mechanizmusait vizsgálták, majd ez alapján önszerveződő, egymással kommunikáló drónokat építettek. Ezek az önszerveződő drón hardware és szoftver rendszerek valamilyen módon optimális csoportos viselkedést tudtak mutatni különböző helyzetekben. A drónrajok legismertebb felhasználója napjainkban a szórakoztatóipar, mivel nagy számban gyönyörű formációkat hozhatnak létre az égen a tűzijátékot helyettesítve. De a hadiipar, a precíziós mezőgazdaság, a természetvédelem, a katasztrófavédelem, a vagyonvédelem vagy akár a csomag- és utasszállítás területén is alkalmazhatók.
2020: Vellai Tibor és Sturm Ádám genetikusok (Természettudományi Kar)
Az ELTE Genetikai Tanszékének kutatói az öregedési folyamatért felelős molekuláris károsodások, valamint az öregedés genetikai okainak vizsgálata terén végzett munkájuk elismeréseként vehették át az ELTE Innovatív Kutatója Díjat. Olyan innovatív megoldást dolgoztak ki, amellyel az emberi DNS-ből megállapíthatóvá válik az életkor. A megoldást várhatóan a kriminalisztikában használják majd fel, továbbfejlesztéséhez és piacra viteléhez a kutatók jelentős tőkebefektetést is kaptak. A metódusnak emellett komoly haszna lehet a biomarker-kutatásban és az öregedés lassítását célzó eljárások megítélésében is.
2019: Lőrincz András informatikus (Informatikai Kar)
A Mesterséges Intelligencia Tanszék tudományos főmunkatársa mélyhálós technikák alkalmazásával iparilag hasznosítható megoldást dolgozott ki a humán–számítógép interakciók fejlesztése területén arckifejezés felismerésével és tekintetmonitorozással.
2018: Málnási-Csizmadia András biokémikus (Természettudományi Kar)
A Biokémiai Tanszék egyetemi tanára a motorfehérjéket mint potenciális gyógyszercélpontokat vizsgálja, és rájuk ható gyógyszer-hatóanyagokat fejleszt. Kutatótársaival a miozin izoformák gátlására alkalmas vegyületeket talált fel és szabadalmaztatott.
2017: Pál Gábor és Szakács Dávid biokémikusok (Természettudományi Kar)
Az ELTE Biokémiai Tanszékének kutatói közösen kapták az elismerést speciális anyagok kifejlesztéséért, amelyekkel szelektíven lehet gátolni olyan immunológiai folyamatot, amely normális körülmények között a szervezetünk számára hasznos, védő funkciót lát el, ám szívinfarktust és szélütést követően a saját szervezetünk ellen fordul.
2016: Miklósi Ádám, Pongrácz Péter és Faragó Tamás etológusok (Természettudományi Kar)
Az Etológia Tanszék kutatói a díjat Kutyaugatási hangmintákat tartalmazó adatbázis című kutatásukért nyerték el, mely alapján szociális kontextust felismerő algoritmusok kifejlesztése válik lehetségessé. A kutatás középpontjában a kutya és az ember közötti akusztikus kommunikáció vizsgálata áll. A kutyák hangadásának különböző aspektusai algoritmusokkal detektálhatók, így ezek az adatok a kutya és gazdája közötti kommunikáció vizsgálatához nyújthatnak segítséget. Az Etológiai Tanszék kutatóinak tudományos publikációi folyamatosan jelennek meg a világ vezető folyóirataiban (Animal Cognition, Applied Animal Behaviour Science, Interaction Studies).
2015: Vellai Tibor immunológus (Természettudományi Kar)
A Genetikai Tanszék tanszékvezetője az autofágia (sejtes önemésztés), valamint az öregedési folyamatok és öregkori betegségek közötti összefüggések mélyebb megértéséért kapta a díjat. Az autofág folyamat aktiválásához olyan kismolekulákat (farmakológiai eszközöket) használtak, amelyek potenciális gyógyszeralapanyagok lehetnek a későbbiekben. Olyan kismolekulákat szelektáltak, amelyek képesek az autofág folyamat serkentésére. Ezen molekulák tökéletesen működtek sejtes környezetben (autofágiát aktiváltak), és pl. neuronokban (idegsejtekben) sejtvédő funkciót mutattak (toxinnal kezelt sejteket védtek a pusztulástól). Ezeket a molekulákat szabadalmaztatták az Egyetem és egy ipari partner együttműködésében. A friss szabadalom többek között az Alzheimer-kór megértésében segítheti a társadalmat, piaci értékesítése az ELTE és ipari partnereinek együttműködésében valósul meg.
2014: Palotai Zsolt informatikus (Informatikai Kar)
Az Informatikai Kar tudományos munkatársának az ELTE K+F munkájából elfogadott nemzetközi szabadalma is született „Párhuzamos adaptív jelfeldolgozás” címmel, valamint közös kutatásokat folytatott a Johnson & Johnsonnal. A kutatócsoportban ember–számítógép együttműködéssel foglalkoznak: úgy bővítik a számítógépek képességeit, hogy azok jobban megértsék a felhasználók igényeit, érzelmi állapotát, és így jobban alkalmazkodjanak az aktuális igényekhez. A kutatócsoportban technológiafejlesztési és a technológiatranszfer megoldásokon dolgoznak, például a Handorino oktatójátékon és a MouSense fejegéren. A díjat a halmozottan hátrányos helyzetű emberek kommunikációjának támogatásáért (számítógépes programok és oktatójátékok fejlesztéséért) vehette át.
2013: Vicsek Tamás fizikus (Természettudományi Kar)
A Biológiai Fizika Tanszék egyetemi tanára a nagy hálózatok belső szerkezetének feltárásáért, kapcsolódó módszerek kidolgozásáért vehette át a díjat. Vicsek Tamás kutatócsoportja évek óta foglalkozik az élőlények kollektív mozgásával és viselkedésével. A professzornak fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával sikerült értelmeznie és leírnia különböző jelenségek széles skáláját, pl. a hegyvonulatokat, a hópelyheket, a baktériumtelepeket, és az állatok, emberek valamint repülő robotok csoportos mozgását. Az ELTE-s kutatócsoport a statisztikus fizikai eszköztárral a galambok mellett más, szociálisan fejlett madarak vagy emlősök csoportos viselkedését, szociális hierarchiáját és kollektív döntéshozatali mechanizmusait is vizsgálja. Az adatok alapján 2014-ben a világon elsőként építettek kollektív mozgásra képes robotrepülőgép-rajt.
2012: Pál Gábor biokémikus (Természettudományi Kar)
A Biokémia Tanszék egyetemi docense az elismerést a fehérjék evolúciós létrehozása terén elért kiemelkedő eredményeivel vívta ki, a fehérjékhez kapcsolódó kutatások során új enzimet fejlesztettek ki. A kutatócsoport enzimje ígéretes eredmény az ipari hasznosítás szempontjából. Elsősorban szívinfarktus és szélütés esetében lehetnek hasznosíthatók az általunk létrehozott készítmények még kifejlesztendő gyógyszer változatai. A kutatócsoport jelenleg az állatkísérleteket végzi.
2011: Horváth Gábor biofizikus és Kriska György biológus (Természettudományi Kar)
Kriska György, az Embertani Tanszék adjunktusa és Horváth Gábor, a Biológiai Fizika Tanszék egyetemi docense a természet polarizációs mintázataival foglalkozó kutatásaiért és találmányaiért (például bögölycsapda) vehette át a díjat. Közösen felismerték, hogy a rácsozott felületek taszítják a rovarokat – a csíkjaikkal ennek megfelelően védekeznek a vérszívók ellen a zebrák –, vonzzák azonban őket a sima, sötét felületek. A felismerés révén nyújtották be a kutatók szabadalmi igényüket egy polarizációs rovarcsapdára, amelynek prototípusát uniós forrásból származó, mintegy egymillió eurós összegből finanszírozhatják. A kutatásról és annak eredményeiről beszámolt a Science és a New York Times is.
2010: Kacskovics Imre immunológus (Természettudományi Kar)
Az Immunológiai Tanszék egyetemi tanára kollégáival együtt 2007-ben egy olyan új eljárást fejlesztett ki, amelynek révén genetikailag módosított állatokban jelentősen növelni lehet az ellenanyag-termelés mennyiségét és hatékonyságát. Az eljárás hasznosítására kollegájával (Bősze Zsuzsanna, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet) 2007-ben megalapították az ImmunoGenes Kft-t. Cégük az érintett intézetekkel, illetve azok vezetőivel (ELTE, MBK) 2008 januárjában kizárólagos hasznosítási szerződést kötött az intézmények tulajdonában lévő szellemi tulajdon hasznosítására. A módszert azóta nemzetközi szabadalom védi, 2012-ben Akadémiai Szabadalmi Nívódíjjal ismerték el. Az eredmények hasznosítására a cég 2014-ben a japán Kyowa Hakko Kirin (KHK) céggel kötött hasznosítási szerződést, amelynek révén ezt az eljárást a KHK saját terápiás gyógyszerfejlesztésében alkalmazza.
2009: Lőrincz András fizikus-informatikus (Informatikai Kar)
Az Informatikai Kar tudományos főmunkatársának főbb kutatási területe a humán-számítógép együttműködés, valamint a gondolkodás modellezése, neurobiológiai modellezés. Számos sikeres projektet irányított a Panasonic-kal, a Honda Future Technology Research-csel és az Amerikai Légierő Információs Igazgatóságával a hardver-szoftver szintézis, képfeldolgozás, valamint az ember és számítógép közötti együttműködés területén. A díjat a speciális igényű gyermekeket segítő humán-számítógép interakciók fejlesztéséért (arckifejezés és tekintetmonitorozás) kapta. A csoport elmúlt években zajlott fejlesztései a halmozottan fogyatékos emberek, az autisták és az idős, mozgásképtelen betegek életét teheti könnyebbé.