Dékán
Dr. Sonnevend Pál, tanszékvezető egyetemi tanár
Cím: 1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.
Telefon: 36-1-411-6516, 36-1-411-6500/2446
Email: dekan@ajk.elte.hu

Tanulmányi és oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes
Dr. Somssich Réka, egyetemi tanár
Cím: 1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.
Telefon: 36-1-411-6519, 36-1-411-6500/3251 
Email: somssichreka@ajk.elte.hu

Nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes
Dr. Rozsnyai Krisztina, egyetemi tanár
Cím: 1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.
Telefon: 36-1-411-6519, 36-1-411-6500/2715
Email: international.vicedean@ajk.elte.hu

Tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes
Dr. Kajtár Gábor, egyetemi tanár
Cím: 1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.
Telefon: 36-1-483-8025
Email: kajtarg@ajk.elte.hu

Az Állam- és Jogtudományi Kar képzési szerkezete a korábbi hagyományok megőrzése mellett az utóbbi években új képzésekkel bővült. Valamennyi képzésünket kizárólag budapesti helyszínnel folytatjuk, a kar belvárosi campusain. A legnagyobb létszámú képzés az 1667-ben alapított, és azóta megszakítás nélkül folyó, 2006-tól osztatlan kreditrendszerű formában működő 10 szemeszteres jogászképzés, melyet teljes idejű (nappali tagozaton) és részidejű képzésben (levelező tagozaton) egyaránt oktatunk, és mind az első helyes jelentkezők, mind a felvettek létszámát, mind a versenyeredményeket és az elhelyezkedési statisztikákat tekintve az ország legeredményesebb jogász képzésének számít.

A kar második legrégebbi képzési ága a társadalomtudományi képzési területbe sorolt, a politológus egyetemi képzés bázisán 2006-ban indult 6 szemeszteres politológus alapképzés (szakirányok nélkül) és a 2009-ben indult 4 szemeszteres politikatudományi mesterképzés, melyeket kizárólag nappali tagozaton oktatunk. A politikatudományi mesterképzést az ELTE Társadalomtudományi Karával közösen folytatjuk, ahol karunk a szakgazda.

2011-ben indult el a karunk által alapított és mindezidáig egyetlenként indított 4 szemeszteres kriminológia mesterképzés, ahol okleveles kriminológusokat képezünk. A képzés rendkívül népszerű, csaknem teljesen államilag finanszírozott, de néhány önköltséges hallgatót is oktatunk. A képzés a jogi képzési területbe sorolt, karunk a szakgazda, de a tárgy interdiszciplináris jellegére tekintettel több tárgy oktatásában közreműködnek tárgyfelelősként és oktatóként az ELTE Társadalomtudományi Karának, valamint Pedagógiai és Pszichológiai Karának az oktatói, illetve az Országos Kriminológiai Intézet kutatói is.

2013-ban indítottuk el a szintén karunk által alapított 2 szemeszteres európai és nemzetközi üzleti jog (European and International Business Law) második (mesterképzésre épülő) mesterképzésünket angol nyelven, részidejű képzési formában. A képzés nagy érdeklődést váltott ki a hazai és a közép-európai üzleti jogi szférában, a jelentkezők száma meghaladja a területre biztosított kapacitást. A képzés az első lépcsője annak a törekvésünknek, hogy a közép-európai régióban számottevő szerepet töltsünk be az alapképzésekre ráépülő mesterképzések területén. 2 szemeszteres európai emberi jogi mesterjogász (European Human Rights L.LM) szakirányú továbbképzést is indítunk 2016 szeptemberétől angol nyelven. 2006-ban indult el a 6 szemeszteres igazságügyi igazgatási alapképzésünk. A képzést szakirányok nélkül folytatjuk.

Az Állam- és Jogtudományi Kar meghatározó szerepet tölt be az állam- és jogtudományi kutatások terén, a karon folyó kutatások valamennyi jogtudományi területre kiterjednek. A jogrendszer átalakulásával, az elmúlt két évtized intézményi és normatív változásaival összefüggő kutatások felölelik a rendszerváltást megelőző korszak továbbélő hatásainak vizsgálatát, a jelen viszonyainak elemzését, valamint a közeljövő tendenciáinak és gyakorlati feladatainak, különösen az európai jogharmonizációval kapcsolatos teendőknek a feltárását. A karon országosan kiemelkedő a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók száma és publikációs tevékenysége. A tanszékek, a különböző tudományos műhelyek és az egyes oktatók rendszeresen részt vesznek kutatási pályázatokban, s ezek eredményeként az oktatásban is használható publikációk születnek. Az ELTE universitas jellegéből fakadóan egyre inkább ösztönözni kívánjuk azokat a kutatásokat, amelyek más karokkal, tudományterületekkel együtt a határterületi problémákat, interdiszciplináris megközelítéseket helyezik előtérbe. Az ELTE Intézményfejlesztési Tervében is megfogalmazódott, hogy kari tudományos kapacitásokkal támogatjuk a más kari kutatások jogi-etikai kérdéseinek tudományos elemzését, kutatását. Az egyetemen folyó kutatások jellemzője, hogy összhangot kell teremteni oktatás és kutatás között. Az oktatás tartalmilag is befolyásolja a kutatási irányokat, s ezzel közvetetten a felhasználói oldal igényeit fogalmazza meg a tudományos kutatások felé. A jogrendszer átalakulása nemcsak kodifikációs igényeket támaszt, hanem nélkülözhetetlenné teszi a jogrendszer meghatározó elemeinek a társadalmi-gazdasági folyamatokra reagáló folyamatos felülvizsgálatát. A kutatások alapvető iránya e folyamatok elemzése és szintetizálása, a jogrendszerre gyakorolt hatás és kölcsönhatás feltárása, az európai normákkal való kapcsolat hazai jogi szempontú kimunkálása. Az alapkutatások, illetve az európai uniós kihívásokkal összefüggő jogi kérdések dominanciája hosszabb távon érvényesül a kari kutatásokban.

Külön említést érdemelnek a külföldi egyetemekkel közösen működetett, idegen nyelven folyó részképzéseink, így az Université Panthéon Assas Paris II Master 1 és a Georg-August Universität LL.M képzései, valamit a Suffolk University Boston LL.M képzése, amelyben számos hallgató vett részt. 2013-tól a Boston University jogi kara által indított „Executive LL.M. in International Business Law“ képzésnek ad otthont a kar. A Kriminológia Tanszék 2009-ben csatlakozott az Európában egyedülálló, a kenti egyetem koordinálta Erasmus Mundus hálózathoz, amely egy közös doktori képzést és fokozatot nyújtó program (Doctoral Programme in Cultural and Global Criminology). Ugyancsak több mint egy évtizedes együttműködésünk van az amszterdami székhelyű International Bureau of Fiscal Documentationnel, amely szervezet kutatói a jogászdoktori képzésben vesznek részt. A kar jelenleg 167 külföldi egyetemmel tart fenn különböző intenzitással két- vagy többoldalú szerződéseken, együttműködési megállapodásokon alapuló partnerkapcsolatot. Ezen együttműködések közül kiemelendő a Legal Research Network (University of Groningen, Göttingen, Gent, Bristol, Uppsala, Turku, Lille Nord-de-France részvételével), melyhez karunk 2009-ben csatlakozott. A Georg-August-Universität Göttingen és az ELTE jogi kara közötti oktatási és kutatási együttműködés; az Universität Hamburg, a China University of Political Science and Law, Beijing és a Tsinghua University, Beijing egyetemek koordinálta Europe-China School of Law; a Visegrad Cooperation elnevezésű együttműködés a Katowicei és a Nagyszombati Egyetem, valamint az ELTE részvételével. További kapcsolódási pontok: az 1985-ben alapított Coimbra Group, amelynek révén 18 vezető nyugat-európai egyetem jogi karaival állunk folyamatos kapcsolatban; a Rotterdam Network (30 egyetem); a European Legal Practice Integrated Studies (ELPIS) (31 egyetem); a Caen-Würzburg Network (15 egyetem). Az együttműködések – amellett, hogy erősítik a jogi oktatás európai és összehasonlító jellegét az oktatók és hallgatók Európán belüli mobilitásának megkönnyítésével –, közös konferenciák és szemináriumok tartására biztosítanak lehetőséget, melyek tudományos hozadéka a karok oktatóinak és doktoranduszainak közös kutatási projektekben való részvétele eredményeképpen közös publikációk megvalósulása.

2015. január 1-től átfogó mentálhigiénés szolgáltatásrendszer kiépítése kezdődött meg az Állam- és Jogtudományi Karon. Tanácsadó pszichológus kolléga segítségével a kar fokozottan támogatja a hallgatók pszichés jóllétét, és egyben hozzájárul az egyetemi évek során előforduló változásokkal, kérdésekkel, akadályokkal való sikeres megküzdéshez. Minden, a karon az aktív hallgatói státusszal rendelkező diák számára elérhető ingyenes pszichológiai tanácsadás. A tanácsadás során egy szakember egy személlyel találkozik néhány alkalommal azzal a céllal, hogy egy hozott kérdést, témát, problémát feltárjanak és egyes kompetenciái fejlődjenek. A hallgatók jelentkezhetnek tanácsadásra minden olyan kérdéssel, nehézséggel, élethelyzettel kapcsolatban, ami befolyásolja testi és lelki jóllétüket, természetesen biztosított a titoktartás és az adatok bizalmas kezelése. Egyéni tanácsadáson túl alkalomszerűen csoportos tanácsadásra is van lehetősége a hallgatóknak. A műhelyek alkalmával adott témákban fejleszthetik egyes készségeiket. A tréningek tematikája a hallgatók igényeihez illeszkedik, az őket foglalkoztató kérdéseket veti fel, többek között a konfliktuskezelés, asszertív kommunikáció, társas és párkapcsolatok, valamint a tanulásmódszertan, vizsgákra való felkészülés témáját járják körbe. A tudományos diákkörök (TDK-k) a tehetséggondozás és szakmai fejlődés egyedülálló, nyitott műhelyei, melyekhez a hallgatók bármikor, bármennyi időre szabadon csatlakozhatnak. A diákkörök a hallgatók és oktatók közös szakmai munkáján alapulnak, és a különböző tanszékek mellett működnek. Tevékenységük fő célja, hogy lehetőséget biztosítsanak a jog- illetve a politikatudomány egyes szűkebb területeinek mélyebb megismerésére és a kötelező tananyagon túli, alaposabb ismeretek megszerzésére, segítve ezzel is a hallgatók szakmai fejlődését. A TDK-k rendszerint hetente, kéthetente szervezik üléseiket. Ezek jellege rendkívül sokszínű: egy-egy speciális témával foglalkozó szakembert fogadnak előadással egybekötött beszélgetésre; a hallgatók megvitatják egymás évfolyam- és egyéb dolgozatait és segítséget nyújtanak ezek megírásában, szakirodalom gyűjtésében; intézménylátogatásokat és kirándulásokat szerveznek, konferenciákon vesznek részt, szakmai versenyeket szerveznek stb.

A nagyszombati egyetem 1667-ben egészült ki jogi karral, Lósy Imre és Lippay György érsekek végintézkedése révén. 1872-ig, a kolozsvári egyetem felállításáig egyedül e karon folyt hazánkban egyetemi színvonalú jogi képzés. A karnak több mint száz éven át csak négy-öt professzora volt. Az 1777-ben Budára, majd 1783-ban Pestre költözött karon a tantárgyak és a tanszékek száma egyre dinamikusabban növekedett, a diákok létszáma pedig hatványozott mértékben. Az 1870-es évektől kezdődően az igazságszolgáltatási pályákhoz megkövetelték a jogi doktorátust, emiatt az a jogi végzettséget jelző címmé fokozódott le. E kedvezőtlen folyamatot ellensúlyozták az 1885-től kezdve alapított szemináriumok, amelyek egy-egy tanszékhez kapcsolódó tudományos műhelyt és könyvtárat jelentettek, ahol a professzorok az érdeklődő diákokat bevezették tudományos munkába.  A XIX. század derekától a karon már európai színvonalú képzés folyt, amelyet Frank Ignác és Wenzel Gusztáv, később pedig Balogh Jenő, Concha Győző, Fayer László, Grosschmid Béni, Plósz Sándor, Szászy-Schwarz Gusztáv, Vécsey Tamás és mások neve fémjelzett. Hosszú évtizedeken át a kar tanárainak többsége az MTA tagja, a hazai jogász akadémikusok többsége pedig karunk professzora volt. A karon a két világháború között is magas színvonalon folyt az oktatás és a kutatás, elegendő e tekintetben pl. Eckhart Ferenc, Gajzágó László, Magyary Zoltán, Marton Géza, Moór Gyula, Navratil Ákos, Nizsalovszky Endre vagy Szladits Károly munkásságára utalni. 1948-tól kezdve az egyetem „szocialista átalakítása“ súlyos károkat okozott ugyan, a reformok azonban sok tekintetben modernizációt is jelentettek (pl. a tanszéki struktúra átalakítása, a kötelező szemináriumok bevezetése, a tudományos diákkörök alapítása), másrészt a régi világban magas színvonalon kiképzett jogászok (pl. Beck Salamon, Világhy Miklós, Eörsi Gyula) katedrára kerülése az egy ideig még működő régi professzorokkal (pl. Eckhart, Marton, Nizsalovszky) együtt legalábbis részlegesen biztosította a színvonal fenntartását. A rendszerváltozást követően a kar gyorsan és sikeresen újította meg a képzés tartalmát, emellett több új szakot és idegen nyelvű képzéseket is indított. A hagyományosan széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező kar szilárdan őrzi vezető helyét a hazai jogi karok rangsorában.