Bevezető gondolatok

„Mit adtak nekünk a rómaiak?”

Oktatóként gyakran felmerül egy-egy beszélgetésben, tanszéki értekezleten, hogy mennyire tartjuk hasznosnak a digitális eszközöket, online platformokat, kellően ismerjük-e ezeket. Tisztában vagyunk-e azzal, milyen feladathoz, elképzeléshez, tanulási eredmény eléréséhez milyen eszközök a legmegfelelőbbek, és/vagy mik állnak rendelkezésünkre? Ha pedig ismerjük a lehetőségeinket, akkor élünk-e velük, (megfelelően) használjuk-e azokat kurzusainkon? 

A 2020-as világjárvány próbára tette az oktatás minden szereplőjét, a digitális átállás pedig különösen nagy terhet rótt a pedagógusokra azzal, hogy egyik napról a másikra, jellemzően a megfelelő előkészületek, tudás és eszközök nélkül kellett online oktatásra váltaniuk (lásd pl. Lendvai, 2023; Lendvai és mtsai, 2021). Az akkori szükség vajon generált-e olyan ismeretszerzési igényt, majd megszerzett tudást, amely a mai napig intenzív hatással lehet az órákra? A generatív mesterséges intelligencia használata milyen hatással van és lesz erre a folyamatra (lásd bővebben Bognár, 2024; Fűzi & Horváth, 2025; Jaczina, 2025; Sebestyén és mtsai, 2025)? A pedagógusok, illetve az egyetemi oktatók készen állnak-e a digitális eszközök használatára (lásd bővebbenR. Tóth & Molnár, 2009; Czirfusz és mtsai, 2020; Horváth és mtsai, 2020; Lannert, 2022)? Birtokolják-e azt a tudást, amivel megfelelően tudnák színesíteni ezeknek az eszközöknek, online platformoknak, alkalmazásoknak és generatív mesterséges intelligencia alapú rendszereknek a használatával kurzusaikat? Megannyi kérdés, és ebben a cikkben egyikre sem adok választ. A kollektív felsóhajtás előtt azonban – hogy mivégre volt hát ez az egész – felhívnám a figyelmet arra, hogy a forrásokként hivatkozott szakirodalomválogatás remek svédasztal a további tájékozódáshoz, emellett a cikk hátralévő részében arra viszont mutatok példát, hogy a tablet miként használható eredményesen kislétszámú kurzuson, és milyen különbségeket azonosítottak a hallgatók az egyes feladattípusok között.  

A fordított osztályteremről

A tablet órai használata támogathatja a hallgatók jobb bevonódását. Azzal, hogy az oktató nem szorul be a laptop mögé, lehetővé válik a szabadabb mozgás, a hallgatók közé való kilépés is (a tablethasználat előnyeiről bővebben lásd pl. Balogh, 2025). Kisebb szemináriumon is hasznos lehet, hogy az oktató az óra közben jegyzeteket adhat hozzá a már meglévő anyagokhoz, gördülékenyebbé téve az interaktív online feladatok beemelését, valamint az egyes platformok közötti gyorsabb váltást is elősegítheti (Balogh, 2025). Fordított (másnéven tükrözött) osztályterem alkalmazása esetén pedig akkor lehet különösen hasznos, amikor hibrid oktatási formában egyszerre tesszük lehetővé az online és a jelenléti részvételt, és igyekszünk minden résztvevő számára biztosítani a hasonló bevonódást és élményt (a fordított osztályteremről bővebben lásd pl. Hartyányi és mtsai, 2018). A pedagógiai szemléletváltás részeként megfordított osztályteremben a hallgatók otthon elolvassák a számukra ajánlott anyagot, felkészülnek az órára, így a jelenléti alkalmon az oktató által vezetett csoportos folyamat közös tananyagfeldolgozást tesz lehetővé (Hartyányi és mtsai, 2018). Ez különösen a levelezős hallgatók számára tömbösített alkalmakon jelenthet jobb bevonódást, hiszen a közös munka révén hatékonyabban aktivizálhatók a hallgatók – egyre inkább résztvevőkként válva –, mint abban az esetben, amikor hosszú órákon keresztül passzív befogadókként kellene működniük (a levelezős hallgatók oktatásával kapcsolatos nehézségekről lásd bővebben Serfőző és mtsai, 2026). Azokban az esetekben, amikor különösen fontos a közös gondolkodás, a kiscsoportos szemináriumi feladatok, a reflexió, a közös értelmezés és a viták lefolytatása, a fordított osztályterem, valamint a különböző IKT-eszközök (pl. tablet) – módszertanilag megalapozott módon – megtámogathatják a tanulást és a tanítást, egyaránt profitálhat belőle hallgató és oktató is, eredményessé téve a közös munkát. 

Variációk egy témára – egy jógyakorlat bemutatása

A korábbi analóg gyakorlat

Intézetünk (ELTE PPK IPPI) különböző szemináriumainak és tréningjeinek szerves részei a kiscsoportos munkák, gyakoriak a társadalmi sztereotípiákkal kapcsolatos elméletek és vélekedések csoportos feldolgozásai, a kulcsszavak gyűjtése, a közös alkotás. A tablet és a generatív mesterséges intelligencia használata tovább tudta bővíteni az eszköztáramat. A „Társadalom győztese és vesztese” gyakorlaton keresztül szeretném bemutatni, hogyan alakítható a társadalom leíró és előíró jellegű sztereotípiáinak, társadalmi egyenlőtlenségekhez, személypercepcióhoz kapcsolódó ismeretek feltárása és feldolgozása, valamint milyen hallgatói visszajelzések érkeztek az egyes feladattípusok kapcsán. 

Az első képen (1. kép. Kivágott képek sorba rendezése) a feladat első lépése látható, amikor az általam előre kiválogatott, online ingyenesen hozzáférhető és szabadon felhasználható, kinyomtatott és kivágott képek segítségével kellett a csoportoknak sorba állítaniuk: a mai magyar társadalomban mely attribútum és csoporthovatartozás jelenthet előnyt, illetve hátrányt, ki válhat a társadalom győztesévé és vesztesévé. A rangsorolás közben a kurzus résztvevői érvelhettek, hogy az egyes társadalmi csoportok milyen nehézségekkel szembesülhetnek, illetve egyáltalán melyik csoporthoz tartozhatnak a képen szereplő személyek. A kényszerű sorrendállítás közben a résztvevők vitáznak, meggyőzik egymást a végleges sorrendről. Ezt követően a csoport a saját rangsorában szereplő első és utolsó két képet átadja a másik csoportnak, hogy ők is helyezzék el a saját skálájukon, tovább erősítve a felismerést: a társadalmi státusz és privilegizált(nak tűnő) helyzet viszonyítás kérdése, megjelenik a társas összehasonlítás szerepe is stb.

Majd a feladat következő lépéseként – kis létszámú csoport esetén – az egyik csoport a társadalom győztesét (2. kép. A társadalom győztese), míg a másik a társadalom vesztesét (3. kép. A társadalom vesztese) ábrázolja. A csoportok szabad kezet kapnak, bármilyen formában megjeleníthetik azokat, akiket szerintük a mai magyar társadalom győztesnek vagy vesztesnek tarthat: rajzolhatnak, írhatnak szavakat, meghatározó jellemzőket stb.

Ezt követően a csoportok bemutatják az alkotásaikat, kihangosítják vonatkozó gondolataikat, majd közösen összegyűjtjük a főbb jellemzőket. A kép (4. kép. Összegyűjtött kifejezések) jól mutatja, hogy a kiscsoportos feladatokat követő közös gondolkodás során milyen jellemzőket, meghatározó komponenseket emeltünk ki a társadalom győztesére és vesztesére vonatkozóan. A táblára írt gyűjtemény azonban hol látható, hol nem; a filctollal való jegyzetelés kevésbé biztosít kiszámítható és gördülékeny munkát. Explicitté téve a módszer további hátrányait: hiába kerülnek egy felületre összegzésként a csoportok főbb gondolatai, ez a gyűjtemény csak címszavakból áll, melyek nem elég árnyaltak, részletesek és érzékenyek. Tekintettel kell lenni a felület térbeli korlátaira, a táblafilc kapacitására. A csoport által használt LMS-felületre feltöltés pedig megkívánja a kontextus ismeretét, a pontos visszaemlékezést, felidézést, kevésbé használható azon hallgatók számára, akik az alkalmon nem tudtak online/személyesen jelen lenni, de persze valamennyire mégis betekintést enged abba, milyen meghatározó tényezőket azonosítottak a résztvevők a foglalkozás során. 

Adjunk szabad kezet, tanuljunk együtt!

Ezt követően azonban a résztvevők megkapták a tabletet annak érdekében, hogy közösen promptoljanak egy-egy képet a társadalom sztereotip győzteséhez és veszteséhez. Ismét szabad kezet kaptak, ők maguk választották ki, hogy melyik felületen szeretnének a témában képet generáltatni, de előre bekészítettem néhány oldalt javaslatként is. A „Társadalom győztese” című generatív mesterséges intelligencia által alkotott képet (5. kép. A „Társadalom győztese” AI használatával) a Pixella (https://pixella.ai/home), míg a „Társadalom vesztese” című képet (6. kép. A „Társadalom vesztese” AI használatával) Google Geminivel készítették el. A Pixella az egyik résztvevő javaslata volt, míg a Geminit oktatói ajánlás alapján használták. Szerettek volna több platformot is kipróbálni, és ekkor szembesültek azzal a visszajelzéssel is, hogy a ChatGPT például nem generálta le a kért képet, mert azon sérülékeny csoportok szerepeltek volna nem megfelelő ábrázolásmódban. 

Cseresznye a tejszínhabon
Alcímeim képzavarait a tejszínhabra felhelyezett cseresznyével zárnám, csak most, csak azoknak az olvasóknak, akik eljutottak a zárógondolatig. A kísérleti alkalom résztvevőinek visszajelzése alapján összességében állítható, hogy a tablet és a generatív mesterséges intelligencia használata tovább mélyítheti a megértést, szélesítheti a látóterünket, rávilágítva arra, hogy egy-egy tényező megléte vagy kihagyása, egyes jelentéktelennek tűnő komponensek hogyan módosíthatják az összképet. A résztvevők a megértés szempontjából a sorba állítás mellett a generatív mesterséges intelligencia által létrehozott közös képek promptolását tartották a leghasznosabbnak (7. kép. Közös promptolás). Továbbá a feladat otthoni felidézését, illetve a hiányzó résztvevők felzárkózását is jobban megtámogatja, ha a kurzusfelületen a teljes, részletes prompt is megtalálható (nem pusztán a képek – 5. és 6. kép, vagy a táblára írt gyűjtemény – 4. kép).

Emellett az egyenlő esélyű hozzáférést is jobban biztosítja a tablet használata, hiszen, ahogy a képeken is látható (7. kép és 8. kép. Az analóg alkotás), az analóg feladatmegoldások a mozgáskorlátozott résztvevők számára kevésbé biztosítják a megfelelő hozzáférést. Emellett az online résztvevők aktív részvétele is könnyebben biztosítható, továbbá bekészíthetők a képek leirataikkal együtt a használt LMS-felületen is, amely a látássérült résztvevők számára kedvezőbb lehet, mert így a sorba rendezéshez is használhatják a tabletet. 

Jelen tantermi kísérletünk megmutatta azt is: a tablethasználat támogatja az együttműködést és a közös tanulást, hiszen a feladatvégzés során a digitális eszközhasználatban járatlan és jártas társak közösen gondolkodtak és együtt használták a választott felületeket. A DigCompEdu (2019), valamint Tóth-Mózer és Misley (2019) javaslatainak és jógyakorlatainak tanulmányozása további segítséget nyújthat abban, hogy a különböző IKT-eszközök bevonásával hogyan támogatható hatékonyan a tanulási-tanítási folyamat, valamint miként segíthető eredményesen a pedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztése. Kísérletezzünk bátran a különböző eszközökkel, merjük bevonni a hallgatókat is a közös tanulás folyamatába, melynek a generatív mesterséges intelligencia kapcsán is mindannyian „újoncai” vagyunk!

Irodalomjegyzék

Balogh, E. (2025.11.27.). Tablet az oktató kezében – digitális eszközök és kreatív tanulási formák a bölcsészoktatásban. https://www.elte.hu/content/tablet-az-oktato-kezeben-digitalis-eszkozok-es-kreativ-tanulasi-formak-a-bolcseszoktatasban.t.33663

Bognár, A. (2024). A mesterséges intelligencia jelentősége a pedagógusképzésben. Pedagógusképzés, 22(1), 115–123. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.1.09

Czirfusz, D.,    Misley, H.,   &  Horváth, L.   (2020). A digitális  munkarend  tapasztalatai a  magyar  közokta-tásban. Opus et Educatio, 7(3), 220–229. https://doi.org/10.3311/ope.394

DigCompEdu (2019). https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/efop3215/Javaslat_a_pedagogusok_digitaliskompetencia_szintjeinek_meghatarozasahoz_2020_04_30_MK.pdf

Fűzi, B., & Horváth, L. (2025). Hogyan szolgálhatja a tanárokat a mesterséges intelligencia? – Rovatszerkesztői bevezető. Pedagógusképzés, 23(1), 135–135. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2025.1.06

Hartyányi, M. és mtsai (2018). Fordított osztályterem a gyakorlatban. Módszertani megújulás a szakképzésben. https://www.researchgate.net/profile/M_Teresa_Villalba/publication/329569028_FORDITOTT_OSZTALYTEREM_A_GYAKORLATBAN_Modszertani_megujulas_a_szakkepzesben/links/5c0fd45c92851c39ebe5650c/FORDITOTT-OSZTALYTEREM-A-GYAKORLATBAN-Modszertani-megujulas-a-szakkepzesben.pdf

Horváth, L., Misley, H., Hülber, L., Papp-Danka, A., M. Pintér, T., & Dringó-Horváth, I. (2020). Tanárképzők digitális kompetenciájának mérése: a DigCompEdu adaptálása a hazai felsőoktatási környezetre. Neveléstudomány 8(2), 5–25. http://nevelestudomany. elte.hu/downloads/2020/nevelestudomany_2020_2_5-25.pdf

Jaczina, F. (2025). Tanulni a géppel, tanítani a gépről – a mesterséges intelligencia lehetőségei és korlátai az oktatásban. Pedagógusképzés, 23(1), 136–143. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2025.1.07

Lannert, J.  (2022). A pandémia miatti iskolabezárások és a digitális oktatás hatása a tanulók felkészültségére a közoktatásban és a felsőoktatásban. In T. Kolosi, I. Szelényi & I. Gy. Tóth (szerk.), Társadalmi Riport 2022 (pp. 307-323). TÁRKI.

Lendvai, L. (2023). „Mert emberekkel foglalkozunk, mi is emberek vagyunk”. Általános iskolai pedagógusok online oktatásra való átállással kapcsolatos megélésének és kapcsolattartásának jellemzői a COVID-19-világjárvány idején. Iskolakultúra, 33(6), 53–70. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/44418

Lendvai, L., Dóczi-Vámos, G., & Jozifek, Zs. (2021). Jó(l) vagy? A Nyitott Kör tanári jólléttel kapcsolatos színházi nevelési foglalkozássorozatának vizsgálata művészeten alapuló részvételi akciókutatással [pdf]. Nyitott Kör Egyesület. https://tobe.nyitottkor.hu/downloads/hungary/Jol%20vagy_interaktiv.pdf

R. Tóth, K., & Molnár, G. (2009). A jövő tanárainak IKT ismeretei és elvárásai. Pedagógusképzés, 7(1), 25–41. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2009.1.02

Sebestyén, L. A., Horváth, L., Dringó-Horváth, I., & T. Nagy, J. (2025). A digitális pedagógiai kompetenciák mérése és fejlesztése a Károli Gáspár Református Egyetemen. Neveléstudomány: Oktatás-Kutatás-Innováció, 13(4), 31-49. https://doi.org/10.21549/NTNY.51.2025.4.2

Serfőző, M., Gyöngy, K., Lendvai, L., Pántya, J., & Molnár, I. (2026.02.05.). Kihívások a levelezős hallgatók tanulásának támogatásában [Konferencia előadás]. IV. Felsőoktatás Felsőfokon Konferencia. ELTE, Egyetemen belüli együttműködések szekció, Budapest.

Tóth-Mózer, Sz., & Misley, H. (2019). Digitális eszközök integrálása az oktatásba. Jó gyakorlatokkal, tantárgyi példákkal, modern eszközlistával. Eötvös Loránd Tudományegyetem. https://mindenkiiskolaja.elte.hu/wp-content/uploads/2019/09/Digit%C3%A1lis-eszk%C3%B6z%C3%B6k-integr%C3%A1l%C3%A1sa-az-oktat%C3%A1sba_INTERA.pdf