Az ELTE TTK Kémiai Intézetének következő Alkímia Ma előadásán Weiszburg Tamás, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi docense az azbeszt ásványtani, környezeti és egészségügyi kérdéseiről beszél.
Az azbesztek bizonyos ásványok extrém finomszálas változatai, amelyek természetes módon fordulnak elő. Kiváló technológiai tulajdonságaik miatt évezredek óta ismerjük és használjuk őket, a közelmúltig pedig számos területen – többek között a kémiai laboratóriumokban – nélkülözhetetlen anyagnak számítottak.
Az elmúlt évtizedek kutatásai ugyanakkor egyértelművé tették, hogy egyes azbesztásványok kiemelten rákkeltőek, ezért használatukat a fejlett világban szigorúan korlátozzák.
Az azbeszt környezeti jelenléte napjainkban ismét komoly figyelmet kap. De mit jelent valójában, ha azbeszt kerül a levegőbe? Mekkora kockázatot jelent a láthatatlan, belélegezhető ásványi rostok jelenléte? Mit tudunk ma az azbeszt egészségügyi és környezeti hatásairól, és melyek azok a kérdések, amelyekre még nem ismerjük a választ?
Az Alkímia Ma szeptemberi első előadása arra is rámutat, hogy az azbeszttel kapcsolatos problémák megértéséhez és megfelelő kezeléséhez több tudományterület együttműködésére van szükség. Az ásványtan, a biokémia, a sejttan, az élettan, a fizika és a jogtudomány eredményeinek összehangolása nélkül nehéz megalapozott válaszokat adni. A tudomány számára ezért ma is fontos feladat a megfelelő kérdések pontos megfogalmazása.
Kísérleti rész
A kísérleti bemutató során Róka András, a Kémiai Intézet docense a szilícium különleges világába kalauzolja el a közönséget. Látványos kísérleteken keresztül ismerhetjük meg, hogyan viselkedik a szilícium, milyen tulajdonságai teszik nélkülözhetetlenné a modern technológiában, és milyen meglepő kémiai jelenségek kapcsolódnak ehhez a különleges elemhez. Vajon miről „álmodnak” a szilíciumatomok? A válaszokat ezúttal nemcsak elméletben, hanem kísérletek segítségével is megkeressük.