Meglepő eredményre jutottak az ELTE PPK és a HUN-REN TTK kutatói, amikor azt vizsgálták, hogy magyar anyanyelvű személyek beszéde mennyire igazodik egy párhuzamosan hallgatott ritmushoz.

Az emberi beszéd ritmikus: ha nem is tudunk úgy táncolni vagy mozogni rá, mint a zenére, mégis különbséget tudunk tenni a különböző nyelvek között csak a ritmusuk alapján. A spanyol vagy francia nyelv úgy hangzik, mint a puskaropogás, míg a német vagy angol nyelv inkább morzekódszerű.

Az emberi agy nagyon jó abban, hogy bármilyen ritmusra ráhangolódjon, de ez nem mindenkinél működik egyformán. Ezeket az egyéni különbségeket vizsgálták az ELTE PPK és a HUN-REN TTK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba, Neža Marija Slosar és Honbolygó Ferenc – a Psychological Research folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban.

A kísérletben a résztvevők egy folyamatos, ritmikus hangsorozatot hallgattak, miközben a „ta” szótagot ismételgették. A kutatók azt vizsgálták, hogy a beszédük ritmusa mennyire igazodik automatikusan a hallott ritmushoz. A résztvevők egy része spontán módon szinkronizálódott, míg mások kevésbé. Ezt a jelenséget korábban angol, német és spanyol nyelven vizsgálták, és a kutatás egyik fontos eredménye, hogy ugyanez a mintázat magyar anyanyelvű hallgatóknál is megjelent, annak ellenére, hogy a magyar nyelv ritmikai szerkezete eltér az indoeurópai nyelvek többségétől. Ez az eredmény alátámasztja, hogy létezik egy több nyelvben is megjelenő általános tendencia arra, hogy a hallgatók a hallott és kimondott beszédet spontán módon szinkronba hozzák.

A kutatók arra számítottak, hogy a jobb szinkronizáció összefügghet a zenei képzettséggel vagy a kopogási feladatban mért ritmusérzékkel. A vizsgálat azonban azt mutatta, hogy a legerősebb összefüggést a munkamemória mutatta, vagyis azok teljesítettek jobban, akik hatékonyabban tudtak információt rövid ideig tárolni és feldolgozni. 

Az eredmények arra utalnak, hogy a beszéd ritmusának követése nem pusztán nyelvi vagy zenei képesség, hanem olyan alapvető kognitív folyamatokra épülhet, amelyek a kommunikáció számos területén szerepet játszanak. A kutatás hosszabb távon hozzájárulhat annak megértéséhez is, hogy hogyan kapcsolódnak össze a ritmusfeldolgozás, a nyelvi fejlődés és az olvasási készségek.

Borítókép: Freepik