Hol az akadémiai szféra helye az innovációs ökoszisztémában? Lehet-e üzleti motiváció egy társadalmilag hasznos innováció integrálása mögött? Mikor érdemes szabadalmat benyújtani, és el kell-e engednie egy kutatónak az ötletét, ha azt szeretné, hogy az a piacon hasznosuljon? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az akadémiai, céges és civil szektorok képviselői az ELTE Innovációs Napján, ahol bemutatkoztak az egyetem egészségügyi, illetve fenntarthatósággal kapcsolatos fejlesztései, valamint átadták az ELTE Innovatív Kutatója Díjat is.

Ahogy Darázs Lénárd, az ELTE rektora megnyitó beszédében kiemelte, az ELTE Innovációs Napja nem pusztán bemutatni próbálja az egyetemen születő innovációkat, hanem évről évre egy olyan kérdéssel ad keretet az eseménynek, amely az egész innovációs ökoszisztéma szempontjából fontos. Idén a résztvevők arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként valósul meg és hogyan mérhető azoknak az innovációknak a hatása, amelyek nemcsak gazdasági, hanem társadalmi relevanciával is bírnak. Az ELTE-nek erőssége, hogy átfogóan tud foglalkozni az innovációs kérdésekkel, és nincs olyan kara, amelyik valamilyen módon ne folytatna innovációs tevékenységet. 

Az ELTE fejlesztési irányait meghatározó zászlóshajóprogramok szintén jól értelmezhetők ebben a komplexitásban – emelte ki előadásában Mádlné Szőnyi Judit, általános ügyekért és így az innovációért is felelős rektorhelyettes, aki rámutatott, hogy mind az egyetem fejlesztését meghatározó célok, mind az innováció kérdésköre olyan téma az ELTE-n, amelyet nem elszigetelt projektként, nem egyes karok kiemelt fókuszaként, hanem egyetemi szintű, komplex fejlesztési szempontként kell értelmezni.

Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója hozzátette: az ELTE Innovációs Nap szép seregszemléje annak a számtalan megoldásnak, amelyet az egyetem kínál a településfejlesztési innovációktól kezdve a robotikai megoldásokon át a gyógyszeriparig. Mégis felmerül a kérdés: hol a helye az egyetemi kutatóknak az innovációs ökoszisztémában? Mi az a híd, ami segíthet összekötni ezt a világot az ipar és a piac igényeivel? 

A délelőtt első részének fókuszában olyan egészségipari innovációk álltak, amelyek vagy teljes egészében az ELTE-n, vagy komoly ELTE-s részvétellel valósultak meg. Bemutatkozott a FlyScreen projekt, melynek célja, hogy gyorsabbá és olcsóbbá tegye a potenciális tumorellenes hatóanyag-jelöltek elővizsgálatát. Ez jelenleg egy jelentős költséggel és az állatkísérletek miatt komoly etikai aggályokkal terhelt problémakör. Az ERD/BBB projekt előadásában a gyógyszeriparban komoly akadályt jelentő vér-agy gáton is áthaladni képes hordozó peptidek kutatását ismerhettük meg, amely szintén egy komoly egészségügyi problémára kínálhat választ a központi idegrendszert érintő betegségek gyógyítása terén. Bemutatkozott még a tavalyi év nagy felfedezésének számító LiPyDau is, melynek kutatói rájöttek, hogy egy korábban terápiás célokra elképzelhetetlen, rendkívül erős toxicitású anyag is pusztíthat hatékonyan csak a tumorsejtek között, ha a hatóanyagot előzőleg liposzómába csomagolják. 

Ahogy azonban az előadásokat követő panelbeszélgetésekben is szóba került, az egyetemeken születő innováció sokszor nem az eredeti cél, hanem egy kutatási melléktermék, ez pedig rögtön felveti a finanszírozás problémáját, hiszen a pályázati forrásokat leggyakrabban nem az adott innovatív ötlet fejlesztésére biztosítják. Örök dilemma a szabadalom vagy publikáció kérdése is, ami egészen más logika szerint kezelendő kérdés egy pályázatból finanszírozott kutatás és egy profitorientált gyógyszeripari vállalat számára. Ez pedig csak kettő a számos olyan kérdés és problémakör közül, amelyet az akadémiai, ipari és szakpolitikai résztvevők együtt tudnak megoldani. A beszélgetésben azonban kiemelték, számtalan pont van, ahol az egyetemi tudásbázis olyan értéket képvisel, ami nélkülözhetetlen a piac számára, ez pedig megjelenhet ötletként, edukációs szolgáltatásként, de műszerparki és laboratóriumi háttérként is. 

Abban a szakértők mind egyetértettek, hogy elengedhetetlen a hazai szakemberek képzése ahhoz, hogy kialakulhasson egy olyan, komoly tudással rendelkező támogatói kör, amely végig tud vinni egy piacképes ötletet a labortól a boltok polcáig. Emellett fontos edukálni a kutatókat is, hogy birtokába kerüljenek a tudásnak, ami ahhoz kell, hogy meglássák a felfedezés mögötti potenciált, és rá tudjanak mutatni arra a 10–15 tényezőre, ami egy cégalapításhoz vagy befektető bevonásához szükséges. De ahhoz is fontos, hogy egy ponton képesek legyenek eldönteni, mikor kell elengedniük az ötletüket, és mikor vihetik ők maguk tovább.

Ebben a folyamatban az ELTE nagyon jó úton halad, hiszen több olyan képzés is elindult, amely éppen ezt a tudást igyekszik piaci szereplők bevonásával átadni, a kutatói munkát pedig az ELTE Innovációs Központ mellett a karokon működő innovációs munkatársak is támogatják. Mindez azonban még csak az út eleje, és a további célokat, a közös gondolkodást éppen az ilyen rendezvények, a közös ötletelés és beszélgetések segíthetik. 

A délutáni szekció fókuszában az ELTE fenntarthatósághoz kapcsolódó innovációs projektjei álltak. Nyitó előadásában Mádlné Szőnyi Judit általános rektorhelyettes kiemelte, hogy az ELTE Fenntarthatósági Zászlóshajó Programja önmagában is innovációs értéket képvisel, hiszen a fejlesztési program során a fenntarthatóság az oktatás, a kutatás, az innováció, a campusok működése és a közösségi élet szervezőelvévé válik.

A blokkban bemutatkozott a Psych & Design Lab egyetemi kurzusa, amelyen az ELTE pszichológia szakos és a Széchenyi István Egyetem formatervező szakos hallgatói interdiszciplináris csapatokban a fenntartható textiliparról szóló edukatív és inspiráló társasjátékokat dolgoztak ki. A második bemutatkozó Carbon.Crane missziója, hogy ráirányítsa a figyelmet arra: a világszerte több mint 6 milliárd internetfelhasználó digitális lábnyoma nemcsak mérhető, hanem tudatos lépésekkel csökkenthető is. Élményalapú, gyakorlatközeli CarbonClass programjuk a GTK-n és a PPK-n, valamint a CHARM-EU fenntarthatósági mesterképzésén is sikerrel mutatkozott be. Fény derült arra is, hogy az ELTESI projekt keretében hogyan váltak a Covid–19-járvány során elindított online testnevelésórák a teljes egyetemi hallgatóságot megmozgató kurzussá, személyre szabható edzésprogramokká. Bemutatkozott még a WordMe, egy strukturált memóriajáték, amely a képernyő előtt töltött időt értelmes tanulássá alakítja. A Hungarian Startup University Programban is fejlesztett díjnyertes applikáció kifejezetten az ADHD-val élő és neurodivergens gyerekek igényeire szabva fejleszti a figyelmet, a memóriát és a logikát.

A rendezvény záró blokkjában a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium A-komponens programjának résztvevői mutatkoztak be. Hazánkban egyedülálló konstrukcióban tizenöt szervezet tesztelte a TINLAB elmúlt években elért kutatási eredményeit. A négy projektgazda – KOLLABOR Élménypedagógiai Műhely, Webmark Europe, Sóly település, Motimore platform – pitchét követő panelbeszélgetést Lőwy-Korponay Bereniké, az ELTE Innovációs Központ innovációs menedzsere vezette. A projektek társadalmi hasznosítására külön hangsúlyt helyeznek. (A pitchek a TINLAB oldalán elérhetők.)

A nap vitaindító kérdése volt, hogy vajon össztársadalmi szempontból lehet-e fontossági sorrendben gondolkodni egyes jól jövedelmező, de szűk érdekeket szolgáló, vagy a nehezebben finanszírozható, de kimutatható társadalmi hatással bíró innovációkról. Ez a kérdés azért is kiemelten fontos, mivel a TINLAB munkájának is köszönhetően az ELTE élen jár a társadalmi innovációs projektekben. Ilyen innovatív értékajánlat például az ELTE BTK MetaphorAID projektje, egy mesterséges intelligenciát használó online platform, amely hozzásegítheti használóit ahhoz, hogy öngyilkossági szándékú üzenetrészleteket azonosíthassanak és szűrhessenek ki nagyobb magyar nyelvű szöveghalmazokból, s ezáltal akár életmentő beavatkozásokat segítsen.

Ahogy a panelbeszélgetés szakértői rámutattak, ahol a vállalati kultúra megfelelően működik, illetve a tulajdonos számára fontos egy-egy társadalmi érték, ott megjelenik a nyitottság is a társadalmilag fontos innovációk felé. Ahogy azt is egyre inkább látni kell, hogy a társadalmi innováció gyakran pénzben, haszonban mérhető hatással lesz egy cégre vagy egy ország gazdaságára. 

Éppen egy ilyen társadalmilag, ám üzletileg is hasznos innováció egyetemünk legrangosabb innovációs elismerésének, az ELTE Innovatív Kutatója Díjnak az idei kitüntetettje. A díjat megosztva az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karról kiinduló ParticipaDAT csapata – Perlusz Andrea, Dukic Mónika, Loványi Eszter, Tóth Adrienn Anita és Bodó-Détár Andrea – nyerte el. Az elismerést Darázs Lénárd rektor, Scheuer Gyula kancellár, valamint Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója adták át. 

A TINLAB támogatásával megvalósult ParticipaDAT egy évtizedes tudományos és civilkapcsolati munkán alapuló fejlesztés, amely lehetővé teszi a fogyatékossággal élők hatékonyabb munkavállalását szervezeteknél és vállalkozásoknál. A fogyatékossággal élő személyek elfogadását támogató, piaci környezetre optimalizált participatív szemléletformáló tréning hatásvizsgálatot és a piaci partner szakszerű tájékoztatását is biztosítja. A termékké csomagolt innovatív értékajánlatért már több cég is bejelentkezett, köztük az E.ON Hungária, amely a nap során be is mutatta a ParticipaDAT sikerét cégénél. Kiemelték, hogy az E.ON számára rendkívül fontos, hogy mind a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű munkavállalókat, mind az ügyfeleket a legmagasabb szinten tudják támogatni, ez pedig mind a vállalati kultúra és a csoportdinamika szempontjából, mind pénzügyileg is látható haszonnal jár. A cég olyan sikeresnek találta a ParticipaDAT programját, hogy immár a licencet is megvásárolták.

Az ELTE több további, az innovációhoz köthető kutatói és hallgatói sikert is díjazott a rendezvényen.

A CHARM-EU európai egyetemszövetség őszi startupversenyének idei témája a fenntartható jövő és a társadalmi inkluzivitás volt, itt a VoiceBond csapata (G. Tóth Kinga, Szabó Kitti, Bensaali-Nemes Flavie) lett a nemzetközi győztes. A piaci befektetést is elnyert startupjuk célul tűzte ki az időskori, hallásában sérült kutyák és gazdáik közötti varázslatos kapcsolat újjáépítését.

A Pedagógiai és Pszichológiai Kar Innovációs Díját idén a PreCheck elnevezésű, mesterséges intelligencia algoritmust alkalmazó, a kutatások tervezését és ezen tervek hitelességét támogató fejlesztés nyerte el. A projekt kidolgozói Kekecs Zoltán és Aczél Balázs.

Az Innovációs Napon hallgatói pitchversenyt is rendeztek, amelynek nyertese a Helpers' Net csapata lett, az ötletgazda Mosza Diána (ELTE BTK), a csapat további tagjai Baranya Nikolett és Lovranits Liliána. A fiatalok innovációja egy olyan tér, ahol a rákbeteg hozzátartozóikat támogató segítők töltekezhetnek. A program önsegítő anyagokkal, e-mailes kihívásokkal és képzett facilitátorral vezetett online megosztókörökkel is támogatja az érintetteket. A projektet a Hungarian Startup University Program támogatásával fejlesztik az egyetemi hallgatók.  A verseny második helyén az Access Test, a harmadikon a Tycoon csapata végzett. A társadalmi innováció különdíjat az Access Test, a szellemi tulajdon szempontjából kiemelkedő jelentőségű innováció díját a Helpers' Net, a mesterséges intelligencia különdíjat pedig a Fairlens kapta.

Az Innovációs Nap idei újdonsága volt, hogy a regisztrációkor kapott virtuális bankjegyekkel a közönség is szavazhatott a poszterkiállítás formájában bemutatott ELTE-s innovációkról. A szavazást végül holtversenyben a Biscee/Aktuátor – érzelemkifejező robot  és az Emdee.ai bőrelváltozás-detektor applikáció nyerte. A Biscee fejlesztőinek célja olyan robotok tervezése és gyártása, amelyek például az idősgondozásban látnak el szociális és kiszolgáló funkciókat. Az ember-robot együttműködés válasz lehet a népesség növekedésével párhuzamosan zajló társadalmi elöregedés kihívásaira. Az Emdee.ai applikáció kidolgozói pedig abban bíznak, hogy eszközük jelentősen segít visszaszorítani a súlyos bőrrákos esetek számát, az ebből eredő halálozást, valamint a súlyos műtéti beavatkozásokat.