A Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium (PharmaLab) gyógyszerkutatást és fejlesztést célzó átfogó programja négy évvel ezelőtt indult, az ELTE Természettudományi Kara pedig jelentős részt vállalt a biotechnológiai és gyógyszertechnológiai pillér kutatásaiból. A többéves munka eredményei a tervek szerint az új, misszióvezérelt nemzeti laboratóriumi rendszerben hasznosulnak tovább.
A hazai kutatóhelyeket, egyetemeket és ipari szereplőket összefogó Laboratórium az elmúlt években a magyar gyógyszerkutatás és biotechnológia egyik legjelentősebb együttműködésévé vált. A program nem csupán tudományos publikációkban, hanem klinikai fázisba lépett gyógyszerjelöltekben, mesterséges intelligencián alapuló diagnosztikai megoldásokban és iparilag hasznosítható gyártástechnológiai fejlesztésekben is kézzelfogható eredményeket hozott.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem konzorciumi tagként vett részt a munkában, a Biotechnológia Szakmai Pillért Dr. Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja, immunológus professzor vezette, és négy TTK-s kutatócsoport végzett kutatási- fejlesztési feladatokat a biotechnológia és a gyógyszerfejlesztési technológia kutatási területekhez kapcsolódóan.
A Biotechnológia pillérben az ELTE TTK Immunológiai Tanszéke részéről a pillért koordináló Dr. Kacskovics Imre, valamint Dr. Józsi Mihály kutatócsoportja, az ELTE TTK Biokémiai Tanszéke részéről Dr. Pál Gábor kutatócsoportja vett részt, a projekt az ELTE és a BME infrastrukturális hátterén került megvalósításra. Az alprogram során a kutatók olyan humán monoklonális ellenanyagot fejlesztettek ki, amely a SARS-CoV-2 vírus több variánsát is képes semlegesíteni. A széles spektrumú antitestekre épülő technológia egy hazai biotechnológiai platform alapját teremtette meg, amely a jövőbeli járványokra való gyors reagálást is lehetővé teszi. Ezen kívül olyan innovatív rekombináns fehérjék is kifejlesztésre kerültek, amelyek képesek a komplementrendszer túlműködésének célzott szabályozására. Az eredmények új terápiás lehetőségeket nyithatnak többek között egyes vesebetegségek és az időskori makuladegeneráció kezelésében, miközben erősítik a hazai fehérjemérnöki és biotechnológiai kapacitásokat.
A Gyógyszertechnológiai pillér az ELTE, a BME és HUN-REN TTK kutatócsoportjainak együttműködésével valósult meg, az ELTE részéről Dr. Perczel András vezette a résztvevő kutatócsoportot. A pillér kutatói innovatív módszereket dolgoztak ki gyógyszerhatóanyagok preklinikai fejlesztéséhez és gyártásához, mellyel hozzájárultak a hazai gyógyszeripar versenyképességét fokozó ipari léptékű eljárások és a hatóanyagok célba juttatását és alkalmazásuk hatékonyságát javító készítménytechnológiai megoldások fejlesztéséhez is.
A PharmaLab tapasztalataira és működési modelljére épül az új, misszióvezérelt kutatási rendszer, a Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok Program. A 2025 végén meghirdetett, 20 milliárd forintos keretösszegű felhívásra 48 pályázat érkezett, ami ötszörös túljelentkezést jelent.
A PharmaLab projektet lezáró konferencián Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy
az elmúlt évek tapasztalatai szerint a magyar innovációk közül a legnagyobb potenciált az élettudományok területén látták, azon belül is a gyógyszerfejlesztés kiemelt helyet képvisel.
A gyógyszerfejlesztés és a terápiás gyakorlatok fejlesztése területén az ELTE Természettudományi Kar vegyészei és biológusai is komoly szakmai tudással rendelkeznek, így ez a terület egyetemünkön is komoly potenciállal bír, mind az oktatás, mind a kutatás, mind a további innovációs együttműködések területén.
A PharmaLab projekt bebizonyította, hogy a kutatói együttműködés, az egyetemi kiválóság és az ipari partnerség összekapcsolása képes a laboratóriumi eredményeket klinikai és gazdasági hasznosítás felé terelni. A projekt létrejött tudás- és együttműködési hálózat stabil alapot biztosít az új nemzeti laboratóriumi rendszer számára, amelyben az ELTE a jövőben is meghatározó szereplő kíván maradni.
(Forrás: elte.hu; kormany.hu)