A felsőoktatásról alkotott elképzeléseinkben a hallgatók a tanulási folyamat aktív résztvevői. Mindenféle típusú órán arra törekszünk, hogy interaktív, élvezetes, élményszerű legyen, hogy a megértésen túl az elemzés, az alkalmazás és az alkotás is megjelenhessen. A jól megfogalmazott, találó példák, szituációs gyakorlatok, a személyes élményeket megszólító vagy éppen problémafelvető kérdések hozzájárulnak a hallgatói bevonódás növeléséhez. Különösen igaz ez a gyakorlatias, készségek fejlesztését célzó, tréningelemeket tartalmazó kurzusokra. Ezek előkészítése azonban időigényes, kreatív munka. Jól jön egy ötlet-, szituáció- és kérdésgenerátor segítség, ami a strukturált, főleg tartalomra vonatkozó oktatói elképzeléseket alapul véve tudja gazdagítani a tanulási folyamat tervezését.

Cikkünkben arról gondolkodunk, hogy a generatív mesterséges intelligencia alkalmazások használata hogyan segítheti az oktatói felkészülést kifejezetten módszertani, praktikus szempontból.

Elsősorban a gyakorlatban alkalmazható tudást, készségek fejlesztését célzó, közepes létszámú (20-30 fő) kurzusokra gondolunk például a pedagógusképzésben, ahol nagymértékű hallgatói aktivitásra építünk. Abból indulunk ki, hogy körvonalazott a kurzus célja, meg tudjuk fogalmazni, hogy hova szeretnénk eljutni, mik a tanulási eredményeink.

Előkészítés, a kontextus megadása

A promptolás során az alábbi információkat célszerű megadni azért, hogy minél pontosabb, elképzelésünkhöz, a hallgatói csoporthoz a lehető legjobban illeszkedő ötleteket kapjunk.

a) KI oktat? – a kérdező szerepe (pl. tapasztalt egyetemi oktató, oktatásban kezdő doktorandusz hallgató) + milyen szerepet vegyen fel az MI (pl. tréningtapasztalattal rendelkező oktató)

b) MIT? MI A CÉL? - kurzus neve, célja, főbb tartalmai – fel is tölthetjük a kurzusleírást, tematikát

• adott óra tartalma, célja, tanulási eredménye, milyen készségeket szeretnénk fejleszteni?

c) KIKNEK? - kurzus résztvevőinek jellemzői – például:

• szak – vigyázat! a szak neve nem biztos, hogy elég informatív, érdemes egy mondatban meghatározni. Példa: „A kisgyermeknevelők olyan szakemberek, akik 0-3 éves korú gyerekek nevelésével foglalkoznak intézményi környezetben, bölcsődében.”
• kurzus, csoport létszáma – nem mindegy, hogy 40 vagy 25 fős szeminárium, vagy csak 10-15 fős, differenciált fejlesztésre alkalmat adó csoportot tanítunk
• kurzus résztvevőiek előzetes ismeretei, tapasztalatai – pl. levelező tagozaton munkahelyi és személyes tapasztalatok
• képzési szint: alapszak, mesterszak o attitűd, motivációs jellemzők – előzetes benyomásaink alapján

d) MILYEN KERETBEN?

• kurzus típusa, műfaja (pl. előadás, szeminárium, tréning stb.)
• időkeret
• kurzus helye a képzési programban, várható előzetes tudás

e) EGYÉB tényezők, amik befolyásolják a módszertani megoldásokat – pl. technikai feltételek, eszközigény

Miben tud segíteni a mesterséges intelligencia alkalmazása? Mit kérhetünk?

1. Gyakorlat és játékötletek gyűjtése – például óra eleji jégtörő gyakorlatokhoz, a téma bevezetéséhez
2. Példák, szituációk, esetleírások generálása nagy számosságban, különböző variációkban
3. Szituációs gyakorlathoz szerepek kidolgozása
4. Szituációs gyakorlathoz megfigyelési szempontok kidolgozása
5. Téma feldolgozásához problémafókuszú, vitaindító kérdések alkotása különböző változatokban, akár különböző nehézségi fokon, például csoportmunkához
6. A szituációs gyakorlat feldolgozását, megbeszélést segítő kérdések generálása
7. Értékelési, visszajelzési szempontok kidolgozása

Érdemes megadni a kért stílust és a formátumot is.

Például:

• ötleteket kérek
• szituáció leírásokat kérek
• kidolgozott forgatókönyvet, óravázlatot kérek
• értékelési szempontokat kérek

Finomhangolás jelentősége

Általában nem elsőre sikerül megkapni a számunkra megfelelő gyakorlatokat és ötleteket. Szükség van a finomhangolásra, mely párbeszéd során, iterációk révén formálódik. Célszerű eleve is megadnunk, hogy tegyen fel kérdéseket, kérje a szükséges információkat. A fájlfeltöltés lehetővé teszi, hogy megadjuk akár a téma elméleti összefoglalóját, hogy ehhez igazodjon a gyakorlati feldolgozás.

Oktatói felelősség és irányítás

A hallgatói csoportot, a céljainkat, a szakmai tartalmat mi ismerjük. Az ötletek, javaslatok gyakorlati megvalósíthatóságát nekünk kell megítélnünk, ez alapján szelektálhatunk.

Ha kialakult a gyakorlatok, szituációk készlete, az MI akár óravázlatot, forgatókönyvet is összeállít, mely tartalmazza az instrukciókat is, ha kérjük. Akár a szükséges kellékeket (pl. szituáció leírások, szerepkártyák, példamondatok, megfigyelési szempontok stb.) is elkészíti szerkeszthető formátumban. A tényleges megvalósulás emberi, társas-érzelmi tényezőit, a csoportdinamikát az adott órán azonban mindig mi irányítjuk és kezeljük. Az MI által generált gyakorlatfolyam nem garancia arra, hogy sikerül elérni az órára kitűzött céljainkat, hogy a hallgatók aktívan bevonódnak.

Összefoglalás

Fontos leszögezni, hogy az MI nem helyettesíti az oktatói szakértelmet és a pedagógiai felkészültséget, de képes jelentősen lerövidíteni a felkészülési időt, átcsoportosítani az erőforrásokat.

A generatív MI modellek legfőbb előnye, hogy pár pillanat alatt számos ötletet generálnak, így frissebb, az adott témára, csoportra hangolt példákkal, életszerű szituációkkal dolgozhatunk. Ez a hangolás azon múlik, hogy mennyire adunk információkat a csoportról és az adott órára vonatkozó céljainkról. Nehézség lehet, hogy a nyelvi modellek elég bőbeszédűek. Ha nem korlátozzuk a kimenetet, akkor rengeteg olvasni- és mérlegelnivaló keletkezik pár pillanat alatt.

Egy példa prompt

Canva használata oktatóként

A Canva a hétköznapok vizuális kommunikációs feladataiban remekül használható alkalmazás.

Grafikai végzettséggel nem rendelkező emberek is készíthetnek a segítségével igényes vizuális anyagokat. Sokféle formátumban tervezhetjük a projekteket, számtalan sablon, elem, fotó segíti a tervezést. Néhány óra gyakorlással könnyen átlátható a kezelőfelülete. Gyorsan készíthető vele igényes megjelenésű vizuális tartalom. Ingyenesen is sok lehetőséget kínál, de az előfizetéses verzióban bontakoznak ki az erősségei, pl. a beépített AI elemek. Bárhonnan használható, a mobiltelefonos applikációja is jól kezelhető. Remek képszerkesztő funkciói vannak, kollaboratív módon is szerkeszthető. Sokféle formátumban exportálhatók az elkészült munkák.

Oktatóként is mindenféle vizuális anyag szerkesztéséhez használható, néhány kiemelt példa:

1. Modern megjelenésű prezentációk készítése, melyekre a szöveg mellett számtalan grafikai elemet, fotót, ikont is elhelyezhetünk. Lementhető, vetíthető közvetlenül az alkalmazásból vagy akár beszélőfejes videóként is rögzíthető.
2. Szemináriumokra feladatlapok, gyakorlat leírások, ellenőrzőlisták stb. készítése
3. Folyamatok vizuális megjelenítése infografikában, pl. egy kurzus felépítésének áttekintése
4. LMS rendszerben (Moodle, Canvas) kurzusfelülethez vizuális elemek megszerkesztése, pl. borítókép a kurzushoz, vizuális tagoló elemek (bannerek)
5. Kutatásról, szakmai programról poszter, plakát készítése
6. Szakmai rendezvény vizuális arculatának kialakítása
7. Rövidebb, egyszerűbb brossúra, beszámoló készítése
8. Rövidebb videó szerkesztésére is alkalmas vagy videós tananyag igényes intro-outro képkockáinak megszerkesztésére
9. Whiteboard funkció, közösen szerkeszthető tábla csoportmunkában pl. online órán
10. Adminisztratív, szervezési feladatokhoz is vannak jó sablonjai például projektterv vizuális megjelenítése

A professzonális grafikai programokat nem váltja ki, ha sokrétűbb szerkesztési lehetőségre, vektorgrafikus módra, összetettebb tipográfiai megoldásokra, kiadványszerkesztésre, nyomdai előkészítésre van szükség, akkor más szoftverre lesz szükségünk.