A 2026-os FTFL konferencia plenáris előadásai rámutattak, hogy a felsőoktatás paradigmaváltáson megy keresztül, amelyet a digitális transzformáció, a mesterséges intelligencia és az élethosszig tartó tanulás térnyerése hajt. 

A Gábor Dénes Egyetem előadói, Zimányi Krisztina és Ősz Rita, kiemelték, hogy a változó hallgatói igények egyre inkább rugalmas, moduláris és digitálisan támogatott tanulási utak iránti igényt generálnak. 

A nyitott képzési modellek, a mikrotanúsítványok és az AI-támogatott tanulási rendszerek újragondolják az intézményi szerepeket, a pedagógiai gyakorlatot és a tanulási környezeteket. Az előadás hangsúlyozta, hogy a jövő felsőoktatása egyaránt szolgálja a tehetségorientált hallgatókat, akik a mély tudásra és a mikrotanúsítványokra építő, személyre szabott utakra vágynak, valamint a szélesebb közönséget, akik a nyitott képzéseket részesítik előnyben. Emellett kiemelt fontosságot kapott a személyes jelenlét pedagógiai és pszichológiai értéke, amelyet a digitális oktatás nem helyettesíthet teljesen. 

A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) térnyerését Päivi Häkkinen és Rikke Toft Nørgård előadásai mutatták be. A GenAI nem csupán kiegészítheti a tanulást, hanem újradefiniálhatja a tanulási feladatokat, elősegítve a mélyebb kognitív folyamatokat és a kollaboratív tanulást. Az ember–MI–ember együttműködés, vagyis a Hybrid Intelligence (HI) koncepciója olyan szinergikus rendszereket vázol fel, amelyek a hallgatók egyéni és csoportos tanulását egyaránt támogatják, hatékonyabbá téve az oktatást, mint a kizárólag emberi vagy MI-alapú rendszerek. Nørgård a „hopepunk” felsőoktatás koncepcióját mutatta be, amely az utópisztikus, kreatív és közösségi jövőtervezést helyezi a középpontba. A hopepunk szemlélet célja, hogy a technológiát nem csupán eszközként, hanem a képzelet kibontakozását támogató kapcsolati térként használjuk, ahol a hallgatók és oktatók közösen formálhatják a kívánatos jövőt. Ez a megközelítés lehetőséget ad arra, hogy az oktatási intézmények ne csupán a mérhető teljesítményekre fókuszáljanak, hanem az innovációt, kreativitást és közösségi felelősséget is értékeljék. 

Takács Márta előadása rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia az általános iskolától az élethosszig tartó tanulásig átalakítja a tanítást és a tanulást. Az MI eszközök beépültek a mindennapi pedagógiai gyakorlatba, a személyre szabott tanulási platformoktól az automatizált értékelésig és a tartalomgenerálásig. Az előadás kiemelte az MI-műveltség jelentőségét, amely hamarosan alapvető kompetenciává válhat, valamint azt, hogy az oktatóknak aktívan alakítaniuk kell az MI integrációját, figyelembe véve a pedagógiai, etikai és társadalmi szempontokat. Különösen fontos az akadémiai integritás, a bizalom és a technológiára való túlzott támaszkodás közötti egyensúly megtartása. 

A konferencia honlapját itt találják, a plenáris előadásokat, pedig az egyetem Youtrube csatornáján nézhetik vissza.