Egy bizarr külsejű szárazföldi csigával gyarapodott a burmitból ismert ősi állatfajok listája. Az ELTE paleontológusainak részvételével felfedezett új faj az Archaeospirostoma flinti nevet kapta, amivel a kutatók a The Prodigy zenekar egykori énekese előtt tisztelegnek. A felfedezésről született publikáció az Ecologica Montenegrina folyóiratban jelent meg.
A mianmari borostyán (ismertebb nevén „burmit”) a földtörténeti középidő biodiverzitása kapcsán gyűjthető információ egyik legfontosabb forrása. Ez a borostyán a dinoszauruszok idejéből származik, kora megközelítőleg 99 millió év. A burmitban számos, mára már kihalt élőlény (állatok, növények, gombák, stb.) őrződött meg zárványok formájában, elképesztő részletességgel: a borostyán ugyanis az amúgy gyorsan lebomló lágy részek konzerválására is képes, méghozzá 3D-ben.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, a Széchenyi István Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Kínai Tudományos Akadémia kutatóinak együttműködésének köszönhetően ismét egy bizarr külsejű szárazföldi csigával gyarapodott a burmitból ismert ősi állatfajok listája. A kutatók munkájából született tudományos publikáció az Ecologica Montenegrina nevű tudományos folyóiratban jelent meg.
Az új csigafaj héja alacsony tekercsű, a csúcsa felől nézve kerek, melyet szőrszerű függelékek borítanak. Ez utóbbiak a héj külső, fehérjéből álló rétegének (periostracum) részei. A csigát tartalmazó borostyánkövet a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékén mikro-CT-s vizsgálatok révén szkennelték be, hogy a csigáról így készült digitális modell révén minden elérhető információt megszerezzenek róla.
Az új faj az Archaeospirostoma flinti nevet kapta, amely Keith Flint, a The Prodigy nevű brit zenekar 2019-ben elhunyt énekese előtt tiszteleg. Az új csigafaj héját borító „tincsek” a szerzőket Flint jellegzetes frizurájára emlékeztették. Az új faj a Cyclophoridae csigacsalád tagja.

Az Archaeospirostoma flinti holotípusa és annak „szőrei”, és Keith Flint (1969–2019), a The Prodigy zenekar egykori énekese, ikonikus frizurájával (források: Páll-Gergely és mtsai., 2026 és facebook.com/theprodigyofficial)
„A mianmari borostyánkövekben megőrződött csigákkal kapcsolatos kutatások az elmúlt években reneszánszukat élik, amit többek között a mikro-CT-s vizsgálati módszerek kutatási célú felhasználásának egyre szélesebb körben való elterjedése is segít. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy térbeli modellként beszkennelve vizsgálhassunk meg egy amúgy rendkívül sérülékeny és kicsi borostyánzárványt anélkül, hogy bármiféle módon veszélyeztetnénk azt. A Szegedi Tudományegyetem mikro-CT laboratóriumában dolgozó kollégáink munkája éppen ezért nagyban segítette az új csigafaj részletes leírását” – mondta Szabó Márton, az ELTE Őslénytani Tanszék és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója.
Az új faj a Cyclophoridae csigacsalád kilencedik, mianmari borostyánban felfedezett faja. A fajok közül hét visel „szőröket”, míg kettő faj héjának felszíne sima. Az Archaeospirostoma flinti abban különbözik a többi, burmitban felfedezett „szőrös” csigától, hogy míg a többi faj „szőrzete” egyesével álló, hosszabb vagy rövidebb egységekből szerveződik, addig az új faj „szőrei” több, azonos hosszúságú egységekből szerveződő, lapos „rojtokká” állnak össze.
„Nagyon izgalmas, hogy az új faj legjobb állapotban fellelt példányainak szájadékában megőrződött az úgynevezett héjfedő, tudományos nevén az operculum. Ez tulajdonképpen egy ajtó, amivel a csiga bezárta a háza bejáratát. Ennek alakja teljesen egyedi a család mianmari borostyánból ismert tagjai közt: oldalnézetben kúpos, rajta egy spirális borda fut végig. – magyarázta Páll-Gergely Barna, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont és a Széchenyi István Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. – A kúpos héjfedő funkciója egyelőre nem teljesen világos, noha ismertek olyan ma élő vízi csigafajok, melyek kúp alakú héjfedőjüket egyfajta búvárdugattyúként használják, amivel oxigénben dús légzővizet képesek keresztülpréselni a légzőszervükön. Természetesen itt nem erről beszélünk, figyelembe véve, hogy az általunk leírt új csigafaj szárazföldi életmódot folytatott.”
A mianmari borostyánban megőrződött csigafajokkal kapcsolatos paleontológiai kutatások tovább folynak annak érdekében, hogy minél részletesebb képet alkothassunk a szárazföldi csigák anatómiájának evolúciójáról, és bolygónk csaknem 100 millió évvel ezelőtti biodiverzitásáról.
Borítókép: Az Archaeospirostoma flinti „szőrei”-nek kinagyított képe (forrás: Páll-Gergely és mtsai., 2026)