Az ELTE EKÖP Nyílt Nap tehetséggondozási műhelyének fő előadását Horváth László tartotta, most valamennyi prezentáció visszanézhető.
Az ELTE 2026. március 18-án második alkalommal rendezte meg EKÖP Nyílt Napját az Eötvös József Collegiumban. A program fókuszában a tehetséggondozás, a tudománykommunikáció és az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (korábbi Új Nemzeti Kiválóság Program) elmúlt tíz éve állt.
Az ELTE EKÖP Nyílt Napjának egyik hangsúlyos témája az egyetemi tehetséggondozás sokféle gyakorlata volt. A rendezvényen az ösztöndíjasok által bemutatott példák világosan megmutatták: a kiválóság támogatása nem egyetlen programhoz vagy intézményi formához kötődik, hanem egymásra épülő lehetőségek, személyes mentorálás, közösségi tapasztalatok és tudatosan kialakított fejlődési utak hálózatában valósul meg. A tehetséggondozási műhely valamennyi előadása visszanézhető az alábbi videóban:
A tehetséggondozási műhely keretében elsőként Horváth László, az Illyés Sándor Szakkollégium igazgatója tartott gondolatébresztő előadást a tehetséggondozás elméleti és intézményi kérdéseiről. Felvetése szerint a tehetséggondozás kulcskérdése nem csupán az, hogy felismerjük-e időben a kiemelkedő hallgatókat, hanem az is, hogy képesek vagyunk-e valóban olyan feltételeket teremteni számukra, amelyek között kibontakozhatnak. Előadásában amellett érvelt, hogy a tehetség nem pusztán egyéni adottság, hanem a személy, a közösség, a mentorok és az intézményi környezet együttműködésében válik láthatóvá és fejleszthetővé. Kiemelte: az egyetemi években a szaktudás mellett a pszichoszociális készségek, a reziliencia, a bizonytalanságtűrés, a hibákból való tanulás és az úgynevezett „bennfentes tudás” megszerzése is meghatározó. Hangsúlyozta azt is, hogy az ELTE-n már most is számos, jól működő tehetséggondozási forma van jelen, a valódi feladat ezek tudatos összekapcsolása, ökoszisztémává szervezése.
A személyes tapasztalatok átadásának jelentőségét állította középpontba Berta Krisztina, a Pszichológiai Doktori Iskola hallgatója, aki kutatólabori társaival közösen alapszakos pszichológus hallgatóknak szervezett kerekasztal-beszélgetést. A kezdeményezés abból a felismerésből indult ki, hogy a kutatói lehetőségekről, a TDK-ról, az OTDK-ról, az ösztöndíjakról és a laborokhoz való csatlakozás útjairól sok hallgató csak véletlenszerűen, személyes találkozások révén szerez tudomást. A beszélgetés célja ezért az volt, hogy a kutatói pályáról szóló információk ne elszigetelten, hanem közvetlen, kérdezhető formában jussanak el a hallgatókhoz.
Az utánpótlás-nevelés egy másik útját mutatta be Divin Zsófia és Pál-Hajdú Edina, akik a Földtudományi Doktori Iskola hallgatóiként a STÉG – Szórakoztató Térképtudomány és Geoinformatika Programot vitték el általános iskolákba. A roadshow keretében közel húsz intézményben, mintegy ötszáz diákkal ismertették meg a térképészet, a térinformatika, a GPS és a dróntechnológia világát. A félnapos alkalmak interaktív előadásokból, térképes feladatlapokból, GPS-alapú kincskeresésből és drónos ügyességi feladatokból álltak, a legeredményesebb diákokat pedig országos döntőbe hívták az ELTE Lágymányosi Campusára. A program nemcsak ismeretterjesztő eseménysorozat volt, hanem egyúttal pályaorientációs kezdeményezés is, amely kézzelfoghatóvá tette a gyerekek számára, mivel foglalkozik egy térképész vagy geoinformatikus.
Góra Barbara, a Fizika Doktori Iskola hallgatója témavezetői tapasztalatairól beszélt. Előadásában arra mutatott rá, hogy a TDK- és OTDK-mentorálás az oktatás egyik leginspirálóbb formája, amelyben hallgató és témavezető egyaránt tanul és fejlődik. Saját élményei alapján hangsúlyozta: a sikeres témavezetés egyik kulcsa
a jól megválasztott, reálisan körülhatárolt kutatási téma, a rendszeres konzultáció, a rövid határidőkhöz kötött mérföldkövek kijelölése, valamint a támogató, motiváló visszajelzés.
Kitért arra is, hogy a korai szakaszban csatlakozó hallgatóknál különösen fontos a fokozatosság elve, a sok személyes figyelem és az önbizalomhiányt ellensúlyozó szakmai biztatás.
Gombás András, az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat elnökének előadása az általános és középiskolások körében végzett tehetséggondozó munka fontosságára irányította a figyelmet. A Hevesy György Kémia Doktori Iskola hallgatójaként saját tanári és mentori tapasztalataiból kiindulva arról beszélt, hogy a cél nem egyszerűen a diákok lelkesítése egy-egy látványos kísérlettel, hanem annak biztosítása, hogy hosszabb távon is aktívak maradjanak. Iskolai kémiaszakkörein ezért projektalapú, kreatív, sokszor más készségeket is mozgósító feladatokon keresztül tartotta fenn az érdeklődést. A programok között szerepelt például saját videóprojekt készítése is, amelynek minden elemét általános iskolás diákok tervezték meg és valósították meg.
A programot kerekasztal-beszélgetés zárta a szakkollégiumok szerepéről az egyetemi tehetséggondozásban. A beszélgetés résztvevői Bertalan Dániel (Eötvös József Collegium), Gyéresi Gergely (Navratil Ákos Szakkollégium), Molnár Dominika (Illyés Sándor Szakkollégium), Szlovacsek Anna Míra (Bibó István Szakkollégium) és Varga Szilárd Bercel (Bolyai János Szakkollégium) voltak, akiket Kóczián Lilla, a Rektori Koordinációs Központ vezetője kérdezett tapasztalataikról.
A résztvevők saját tehetséggondozási útjaikról, a középiskolások felé nyitó programjaikról, az alumnik bevonásáról, az egyetemi és szakkollégiumi struktúrák kapcsolódási pontjairól, valamint az EKÖP és a szakkollégiumi közeg együttműködésének lehetőségeiről osztották meg tapasztalataikat. A megszólalásokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a szakkollégiumok nemcsak szakmai műhelyként, hanem motiváló közösségként, kapcsolati hálóként és a hallgatói fejlődést hosszú távon támogató közegként is meghatározó szerepet töltenek be az ELTE tehetséggondozási rendszerében. A rendezvényt záró eszmecsere egyúttal azt is jelezte, hogy az egyetemi tehetséggondozás jövője a különböző kezdeményezések szorosabb összekapcsolásában és az intézményi együttműködések erősítésében rejlik. A beszélgetés során a szakkollégiumok jelenlegi kihívásaira és az EKÖP-ösztöndíjasok szakkollégiumi szerepvállalására is kitértek.