A világ népességének több mint 10 százalékát érintheti a problémás internethasználat – állapítja meg a The Lancet Psychiatry nemzetközi szakértői bizottságának átfogó jelentése, melynek elkészítésében az ELTE Pszichológiai Intézetének három kutatója, Demetrovics Zsolt, Czakó Andrea és Király Orsolya is részt vett. A szakértők szerint a probléma kezeléséhez nem elegendő az egyéni viselkedés megváltoztatása: a digitális platformok működését, a megelőzést és az egészségügyi ellátást egyaránt újra kell gondolni.
Az internet és a digitális technológiák mára a mindennapjaink szerves részévé váltak, használatuk azonban nem minden esetben problémamentes. A The Lancet Psychiatry folyóiratban megjelent nemzetközi szakértői bizottsági jelentés szerint a problémás internethasználat (problematic usage of the internet, PUI) a becslések alapján a világ népességének több mint 10 százalékát érintheti. A pontos arány meghatározását nehezíti, hogy a kutatások eltérő definíciókat és mérési módszereket alkalmaznak, ezért az eredmények összehasonlítása nem mindig egyszerű.
„A The Lancet Psychiatry által felkért nemzetközi bizottság az elmúlt két évben azon dolgozott, hogy feltárja és összefoglalja a területen elérhető ismereteket, és iránymutatást dolgozzon ki a digitális eszközhasználat káros hatásainak csökkentésére. A digitális eszközök használata számos elvitathatatlan előnnyel jár, ugyanakkor a problémás internethasználat különböző formái mára egyre szélesebb körben elterjedtek, és olyan jelentős egyéni és társadalmi problémákkal járnak együtt, amelyek azonnali, bizonyítékon alapuló megoldást igényelnek”
– összegzett Demetrovics Zsolt akadémikus, az ELTE Pszichológiai Intézet egyetemi tanára.
A problémás internethasználat jóval többet jelent a túlzott közösségimédia-használatnál vagy a videójáték-függőségnél. A szakértők gyűjtőfogalomként használják, amelybe többek között a problémás online vásárlás, a kényszeres online információkeresés, az egészséggel kapcsolatos túlzott internetes tájékozódás (cyberchondria), valamint bizonyos problémás online szexuális viselkedések is beletartoznak. Fontos különbséget tenni a digitális technológiák intenzív, de még egészséges használata és a mindennapi életet, kapcsolatokat vagy munkavégzést már hátrányosan befolyásoló viselkedésformák között.
A jelentés különösen fontosnak tartja a gyermekek és fiatalok védelmét. A problémás digitális használat összefüggésbe hozható többek között az alvászavarokkal, a szorongással, a depresszióval és az iskolai teljesítmény romlásával. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az összefüggések iránya nem minden esetben tisztázott: a mentális nehézségek hozzájárulhatnak a problémás internethasználat kialakulásához, de a túlzott használat is súlyosbíthatja ezeket a problémákat.
A szakértők egyik legfontosabb megállapítása, hogy a problémás internethasználat nem magyarázható kizárólag az egyéni sérülékenységgel vagy az önkontroll hiányával. A digitális szolgáltatások kialakítása is jelentős szerepet játszhat a túlzott használat fenntartásában. A végtelen görgetés, az automatikusan induló videók, a személyre szabott ajánlások és az értesítések mind arra ösztönözhetik a felhasználókat, hogy újra és újra visszatérjenek az alkalmazásokhoz. A mesterséges intelligencia fejlődése tovább erősítheti ezeket a mechanizmusokat.
A bizottság ezért összehangolt nemzetközi fellépést sürget. A megelőzés és a bizonyítékokon alapuló kezelési lehetőségek fejlesztése mellett szükségesnek tartja a digitális platformok működésének szabályozását is. Javaslatai között szerepel a gyermekek fokozott védelme, a kockázatos funkciók korlátozása, a szolgáltatások biztonságosabb tervezése és a felhasználók jogainak erősítése. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi kezelési lehetőségek és az egészségügyi szakemberek felkészültsége még nem tart lépést a probléma jelentőségével. Hangsúlyozza továbbá, hogy a szabályozás mellett preventív beavatkozásokat is ki kell dolgozni és értékelni. Ebben az összefüggésben kiemeli a nemzetközi BootStRaP projektet, ami az ELTE kutatóinak részvételével egy olyan mobilalkalmazást dolgozott ki, és tesztel, ami a fiatalok egészségesebb internethasználatát segítheti.
„A BootStRaP a terület egy fontos kezdeményezése, ami számos európai ország, köztük Magyarország részvételével egy olyan okostelefonos beavatkozást tesztel, ami hozzájárulhat az ezzel kapcsolatos kihívásra adandó jövőbeli válaszokhoz. Fontos ugyanakkor, hogy a probléma csökkentéséhez olyan átfogó megközelítésre van szükség, melynek a megelőzés mellett elengedhetetlen része a felhasználói aktivitás maximalizálását célzó platform dizájnok szabályozása is, különösen a leginkább veszélyeztetett fiatal korcsoportok védelme érdekében”
– tette hozzá Czakó Andrea, az ELTE PPK tudományos munkatársa.
A nemzetközi szakértői bizottság munkája átfogó képet ad a problémás internethasználat hátteréről, következményeiről, megelőzéséről és a lehetséges szabályozási eszközökről. A szerzők szerint, bár számos kérdésben további kutatásokra van szükség, a már rendelkezésre álló tudományos eredmények is az azonnali cselekvés szükségességét indokolják.
Borítókép: magnific.com
A jelentés főbb megállapításairól a The Lancet Psychiatry podcastjában is hallgatható beszélgetés: Podcastajánló – Global action on problematic usage of the internet