2026.11.18.
A társadalmi részvétel új útjai – Közösségkonferencia a TáTK-n
Radnai Márk előadást tart, többen figyelnek rá egy tanteremben.

A közösségi részvétel lehetőségei, a civil társadalom demokratikus működésben betöltött szerepe és a közösségfejlesztés új módszerei álltak a november 13-án megrendezett Közösségkonferencia középpontjában. Az ELTE Társadalomtudományi Kar Közösségi Tanulmányok Tanszéke és a Közösségfejlesztők Egyesülete közös rendezvényén kutatók, egyetemi oktatók, civil szakemberek és közösségfejlesztők osztották meg tapasztalataikat. A konferencia kiemelt előadója Radnai Márk, a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos volt, aki a társadalmi részvétel megújításának intézményi és digitális lehetőségeit mutatta be. 

A konferenciát Prónai Csaba, az ELTE TáTK dékánja és Kovács Edit, a Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke nyitotta meg.

A szakmai program első előadásában Arapovics Mária, a Közösségi Tanulmányok Tanszék vezetője Tudás és cselekvés: a közösségi és civil tanulmányok mesterszak megújulása címmel ismertette a képzés átalakításának főbb irányait. A megújult tanterv kialakításában fontos szerepet kaptak a civil szervezetek, az önkormányzatok és a közművelődési szakemberek visszajelzései, valamint a fenntarthatósághoz és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó új kompetenciák és módszertanok.

Csurgó Bernadett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának szociológus kutatója a helyi közösségek demokráciaépítésben betöltött szerepét vizsgálta. Előadásának középpontjában a vidéki társadalom úgynevezett lokálisan integrált szereplői álltak, akik aktívan szervezik a közösségi életet, kapcsolatot teremtenek a különböző társadalmi csoportok között, és jelentős befolyással rendelkeznek a helyi ügyekben. A kutatási eredményekre épülő előadás azt járta körül, hogy ezek a közösségi erőforrások miként járulhatnak hozzá az aktív állampolgári részvételhez és a demokratikus működés megújulásához.

Gerő Márton, az ELTE TáTK Szociológia Tanszékének adjunktusa A civil társadalom szerepe a demokrácia erősödésében és gyengülésében című előadásában a civil szervezetek demokratizálódásban betöltött, gyakran ellentmondásos szerepét elemezte. Rámutatott arra, hogy a civil társadalom nem kizárólag a demokratikus értékek megerősítéséhez járulhat hozzá, hanem bizonyos körülmények között populista és antidemokratikus folyamatokat is támogathat. Ebben meghatározó szerepe van a társadalmi részvétel szintjének és a szervezetek által képviselt értékeknek. Hangsúlyozta, hogy a civil társadalom és a demokrácia kapcsolatának megértéséhez figyelembe kell venni a szervezetek sokféleségét, valamint a társadalmi és intézményi szintek közötti összetett kölcsönhatásokat.

Molnár Aranka, a Közösségfejlesztők Egyesületének munkatársa és Dudok Dávid, az ELTE TáTK Közösségi Tanulmányok Tanszékének adjunktusa a Szervezeti Tükör elnevezésű közösségfejlesztési eszközt mutatta be. A Közös Értékeink Program keretében kidolgozott módszertan a civil szervezetek kapacitásainak feltérképezését és fejlesztését támogatja. Az előadók ismertették a szervezeti önértékelés, a diagnóziskészítés és a cselekvési tervezés lépéseit, amelyek a szervezetek tudatosabb és hatékonyabb működését segíthetik elő.

A társadalmi részvétel új intézményi és digitális keretei

A konferencia kiemelt előadását Radnai Márk országgyűlési képviselő, a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos tartotta A közösségi cselekvés és a társadalmi részvétel új infrastruktúrái címmel. Prezentációjában a magyarországi társadalmi részvétel és párbeszéd megújításának intézményi és digitális kereteit ismertette, kitérve a részvételi kultúra paradigmaváltására, az új intézmény felépítésére és a döntéshozatalt támogató eszközrendszerre.

Radnai Márk hangsúlyozta, hogy a valódi társadalmi változás nem pusztán választási győzelmeken vagy törvénymódosításokon múlik, hanem mindenekelőtt a gondolkodásmód átalakulásával kezdődik. Az elmúlt évtizedek politikai logikájával szemben olyan szemléletváltást sürgetett, amelyben a közös jövőről szóló döntések nem a polgárok helyett vagy csupán az érdekükben, hanem a polgárokkal közösen születnek meg. Megközelítésének központi eleme, hogy a társadalom visszanyerje a saját ügyei feletti cselekvőképességét, és aktív szereplőjévé váljon a döntéshozatali folyamatoknak.

Az előadás központi témája a Működő és Emberséges Magyarország Intézetének (MEMI) megalapítása és tervezett működése volt. A kormánybiztos részletesen bemutatta az új szervezet felépítését, valamint azt az ötlépcsős döntés-előkészítési folyamatot, amely a helyi problémák feltárásától a javaslatok feldolgozásán és a döntéshozatali egyeztetésen át a kötelező visszacsatolásig terjed. Az intézmény a szaktárcák érdemi reakcióját nem hatósági jogkörökkel, hanem a teljes nyilvánosság erejével kívánja biztosítani.

Radnai Márk bemutatta a Közhang elnevezésű, újgenerációs digitális társadalmi egyeztetési platformot és annak első tapasztalatait is. A kezdeményezés célja, hogy új lehetőségeket teremtsen a társadalmi vélemények és javaslatok becsatornázására, és erősítse az állampolgárok részvételét a közügyek alakításában.
Az előadást élénk szakmai vita követte. A jelen lévő egyetemi oktatók, civil fejlesztők és szakértők számos kritikus kérdést és észrevételt fogalmaztak meg az új intézményi struktúra működésével, a társadalmi részvétel gyakorlati megvalósításával és a döntéshozatali folyamatokba való érdemi bekapcsolódás lehetőségeivel kapcsolatban.

Gyakorlati műhelyek a civil közösségek megerősítéséért

A konferencia délutáni programjában két párhuzamos műhelymunka biztosított lehetőséget a résztvevők számára a közös gondolkodásra és a gyakorlati tapasztalatcserére.

Gruber Andrea, az ELTE TáTK Közösségi Tanulmányok Tanszékének adjunktusa a traumatudatos szemlélet közösségfejlesztésben való alkalmazását állította műhelyfoglalkozása középpontjába. A résztvevők saját élményeken keresztül vizsgálhatták a toxikus környezet egyénekre és közösségekre gyakorolt hatásait, valamint megismerkedhettek Bruce Perry traumatudatos megközelítésének alapelveivel. A közös munka során a közösségek feldolgozást és megerősödést támogató szerepére, illetve az ezt segítő gyakorlati technikákra helyeződött a hangsúly.

A Közösségfejlesztők Egyesülete által koordinált másik műhely a közösségi részvétel erősítését célzó szakpolitikai ajánlások megvitatására adott alkalmat. A résztvevők a civil közösségek megerősítésének lehetőségeiről, a társadalmi részvétel fejlesztéséről és az állam ebben betöltött szerepéről folytattak szakmai párbeszédet.
A konferencia programját a közösségi cselekvéshez és a társadalmi részvételhez kapcsolódó tudományos poszterek bemutatása is gazdagította.

A Közösségkonferencia 2026 előadásai és műhelymunkái a társadalmi részvétel kérdését több nézőpontból közelítették meg: a tudományos kutatásoktól és a felsőoktatási képzések megújításától a civil szervezetek gyakorlati fejlesztésén át az állampolgári részvétel új intézményi lehetőségeiig. A rendezvény egyúttal alkalmat teremtett az egyetemi és civil szféra szereplői közötti szakmai párbeszéd elmélyítésére.