Képzés ELTE-n: Nemzetközi tanulmányok

Város: Madrid

Fogadóintézmény: Universidad Complutense de Madrid

Ösztöndíj: Erasmus+ Részképzés
 

Pálmaffy Fanni vagyok, nemzetközi tanulmányokat hallgatok az ELTE Társadalomtudományi Karán, és az ötödik félévemet Erasmus-féléven töltöttem Madridban. Utólag visszagondolva ez talán életem egyik legjobb döntése volt. Madrid egy igazi kulturális gyöngyszem Spanyolország közepén: pezsgő, sokszínű és tele van lehetőségekkel, így gyakorlatilag lehetetlen unatkozni.

A város már első pillantásra lenyűgözött. 

Madrid tele van múzeumokkal, ahol a világ legismertebb festőinek alkotásait lehet élőben látni. Számomra külön élmény volt, hogy egy hétköznapi délutánon is könnyen betérhettem egy kiállításra, vagy csak sétálhattam a város híres kulturális negyedeiben. A főbb sugárutakon színházak, éttermek és tapas bárok sorakoznak, de a város igazi varázsát sokszor a kis, eldugott helyek adják: rejtett speakeasy bárok, apró utcák és hangulatos terek, amelyekbe véletlenül botlik bele az ember. Madrid ráadásul meglepően zöld város, gyönyörűen karbantartott parkokkal szinte minden kerületben, így bármikor könnyű egy kis nyugalmat találni a nyüzsgés közepén.

A közlekedés rendkívül egyszerű és meglepően olcsó. A diákbérlet mindössze havi 10 euró volt, amivel korlátlanul lehetett használni a tömegközlekedést a városon és a zónákon belül. A metró és a buszhálózat szinte az egész várost behálózza, így nagyon gyorsan el lehet jutni bárhova, akár egészen Toledóig is. Ennek ellenére sokszor inkább sétáltam, mert Madridban szinte minden utcában akad valami érdekes látnivaló. Az is nagy előny, hogy a kulturális programok többsége diákoknak és EU-s polgároknak ingyenes vagy nagyon kedvező áron elérhető. A spanyol kultúra azonban nemcsak a városképen, hanem a mindennapi élet ritmusán is érződik. Ha valakinek van egy megszokott bioritmusa, az Madridban biztosan felborul. A spanyolok ritkán kelnek korán, délután sziesztát tartanak, a bulizás pedig sokszor csak éjfél után kezdődik. 

Az emberek viszont elképesztően barátságosak és lelkesek. 

Ha már néhány szót beszélsz spanyolul, azonnal nyitottabbak veled, és hamar a közösség részének érzed magad. Ami számomra meglepő volt, hogy sokan nem beszélnek angolul – vagy ha igen, akkor is szívesebben válaszolnak spanyolul. Az étkezési szokások is gyorsan a mindennapjaim részévé váltak: reggelire churrost mártani a kávéba, este pedig tapas falatkákat enni egy pohár tinto de verano mellett. Az időjárás szinte állandóan napos, és még novemberben is volt lehetőségem a tengerben fürdeni Malagán. Egy dolog azonban meglepett: a lakásokban gyakran alig van fűtés, így decemberben jól jönnek a melegebb ruhák, vagy az, ha az ember kihasználja a spanyolok remek divatérzékét, és kint vásárol pár darabot.

Az egyetemi élményeim szintén nagyon pozitívak voltak. A Complutense Egyetemre jártam, és igyekeztem hasonló tárgyakat felvenni, mint otthon. A tanárok segítőkészek voltak, az órák érdekesek, a spanyol hallgatók pedig rendkívül nyitottak és politikailag aktívak. Madridban még mindig érezhető egyfajta forradalmi hangulat, amelyet gyakran a diákság kezdeményez. Az egyetlen kihívás az volt, hogy minden spanyolul zajlott, ezért legalább B2-es nyelvtudás szükséges az itteni tanulmányokhoz. Az egyetem nagyon jól felszerelt, több campusból áll, rengeteg könyvtárral, sportolási lehetőséggel és szakkörrel. Léteznek önkéntes programok is, amelyekkel akár Latin-Amerikába is el lehet jutni. 

Emellett az ESN szervezet szinte minden napra szervezett valamilyen programot az Erasmus-hallgatóknak. 

Az órák ugyan kihívást jelentettek, de élveztem a felkészülést, és sikerült úgy alakítanom az órarendemet, hogy legyen időm utazni is. Így jutottam el többek között Malagára, Barcelonába, Toledóba, Segoviába, sőt még Marokkóba is.

A szálláskeresés viszont nem volt egyszerű. A Complutense nyáron szervezett egy online nyelvi kurzust, ahol megismerkedtem a későbbi szobatársaimmal, és végül az általuk talált lakásba költöztem. A belvárosban a bérleti díjak nagyon magasak, ezért érdemes inkább a közeli, de olcsóbb kerületekben, például Puerta del Ángel környékén keresgélni, ahonnan még mindig csak körülbelül húsz perc a belváros.

Összességében az Erasmus-félév Madridban rengeteg új élményt, barátságot és tapasztalatot adott. Azt vettem észre magamon, hogy sokkal nyitottabb lettem, és könnyebben veszem az akadályokat. A kinti élet lazább, mintha más szabályok szerint működne a világ. 

Ha újra választanom kellene, egy pillanatig sem hezitálnék: ismét Madridot választanám.