Az MTA Székházában 2026. május 4-én adták át az a magyar tudományos élet egyik legrangosabb elismerését, az Akadémiai Aranyérmet, amelyet idén Lovász László matematikus, az ELTE professor emeritusa, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, az MTA egykori elnöke vehetett át. Az ELTE több további kutatóját Akadémiai Díjjal tüntették ki.
Lovász László nemzetközileg elismert matematikus, akit munkásságáért számos rangos díjjal, köztük a matematika „Nobel-díjaként” is emlegetett Abel-díjjal tüntettek ki. Egyik legfontosabb eredménye annak megmutatása, miként járulhat hozzá a diszkrét matematika a számítógép-tudomány alapvető elméleti kérdéseinek megoldásához. Emellett széles körben alkalmazható, hatékony algoritmusok kidolgozásához is hozzájárult. Ezek egyike a róla, valamint az Arjen Lenstra és Hendrik Lenstra testvérpárról elnevezett LLL-algoritmus, amely áttörést hozott a rácsok elméletének megértésében. Az algoritmus azóta számos területen bizonyult hasznosnak, többek között a számelméletben, a kriptográfiában és a mobil számítástechnikában. Az LLL-algoritmus és az erre épülő módszerek a modern, úgynevezett rácsalapú kriptográfia fontos eszközei, amelyeket a kvantumszámítógépekkel szemben ellenálló titkosítási eljárások kutatásában is alkalmaznak. (A teljes méltatást és az Akadémia róla szóló kisfilmjét itt lehet megtekinteni )
Az ünnepi közgyűlés keretében került sor az Akadémiai Díjak átadására is. A rangos elismerést tudományos tevékenységet végző kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozzák az elmúlt években elért kiemelkedő kutatási munkájuk és eredményeik, valamint szakkönyveik, publikációik elismeréseként.
Idén az ELTE kutatói közül Akadémiai Díjat kapott:
Böröczky Károly, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, az ELTE TTK Geometriai Tanszék egyetemi tanára, a matematika több területén, mindenekelőtt a geometriai egyenlőtlenségekkel kapcsolatban elért, jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeiért.
Dévai Kata, a HUN-REN-ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport tudományos főmunkatársa az ókori Pannonia provincia mai magyarországi területén feltárt, római kori üvegedények szín, minőség, gyártástechnológia, díszítés és részletkialakítások alapján való komplex elemzéséért, valamint a modern elveknek megfelelő, könnyen és jól használható, egyben bővíthető magyar nyelvű terminológia és új tipológia kialakításáért.
Kovács Tamás György, az ELTE TTK Fizikai és Csillagászati Intézet egyetemi tanára az erős kölcsönhatás rácstérelméleti leírása terén elért, a nemzetközi közösség gondolkodását jelentősen formáló, nagy hatású eredményeiért, valamint a fermionok és a mértékterek tulajdonságainak és egymással való kapcsolatának kvark-gulon plazmafázisban való vizsgálatáért.
Kubinyi Enikő, az ELTE TTK Etológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a kutyák egészséges öregedésének megértéséhez és a modern társállattartási gyakorlatok tudományos megalapozásához hozzájáruló, a kognitív és összehasonlító etológiát, a viselkedésgenetikát és a nem invazív neurobiológiát újszerű módon összekapcsoló kutatásaiért, az ember-társállat kapcsolat érzelmi és kognitív alapjainak feltárásában elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményeiért.
Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára Európa kréta időszaki szigetvilágának faunisztikai, ősállatföldrajzi és paleoökológiai, valamint a mezozoós őshüllők paleobiológiai kutatásaiért, különös tekintettel a táplálkozásmód vizsgálatára, továbbá az iharkúti felső kréta ősgerinces-lelőhely felfedezése és teljes körű dokumentálása során elért nemzetközileg is elismert eredményeiért.
A Kutatóközpontok munkatársai közül Akadémiai Díjban részesült:
Benczes István Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az ELTE KRTK tudományos tanácsadója a globális közgazdasági elmélet és a hazai társadalmi hasznosság szempontjából is kiemelkedő kutatási eredményeiért, a szilárd költségvetési politika igénye, a kormányközi integráció és az újfajta gazdaságpolitikai populizmus hatásainak tárgyilagos és elmélyült vizsgálatáért, valamint eredeti és használható megoldások kimunkálásáért.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként megosztott Akadémiai Díjban részesítette a magyar népi kultúra emblematikus tájává váló Kalotaszeg társadalmi és kulturális folyamatait feltáró, több évtizedes terepmunkával végzett alapkutatás eredményeinek monumentális összegzéseként megjelent, Történeti idő és jelenlét Kalotaszegen című könyvért Balogh Balázst, az ELTE HTK főigazgatóját, a Néprajztudományi Intézet igazgatóját és Fülemile Ágnest, az MTA doktorát, az ELTE HTK Történeti Néprajzi Osztály tudományos főmunkatársát, osztályvezetőjét.
Forrás: mta.hu