Nézze meg a második ELTE EKÖP Nyílt Nap liftbeszédversenyén győztes előadók videóit! A versenyzőknek mindössze 3 percük volt meggyőzni a hallgatóságot kutatásuk fontosságáról.

A 2025-ös első liftbeszédverseny óriási sikere után 2026-ban, a 2. ELTE EKÖP Tudománykommunikációs és Tehetséggondozási Nyílt Nap keretében 2026. március 18-án ismét megrendezték ezt a látványos, ugyanakkor rendkívül nehéz tudománykommunikációs megmérettetést az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) ösztöndíjasai számára. Az indulóknak három perc és három prezentációs dia állt rendelkezésre, hogy kutatási területüket tömören és érdekfeszítően bemutassák a közönségnek.

A zsűri döntése nyomán az első helyezett Egyed Máté, a második Bencsik Réka Anna, míg a harmadik Jólesz Zsófia lett. A díjat a nyertesek a tudományos tevékenységükhöz kapcsolódó kutatóútra használhatják fel.

Egyed Máté, a Természettudományi Kar mesterképzéses hallgatója kutatásában az oxitocin szerepét vizsgálja a társas kötődés idegi hátterében. Laboratóriumi állatkísérletekben kimutatta, hogy az oxitocinra érzékeny idegsejtek aktivitásának fokozása jelentősen növeli az egyedek közötti társas interakcióra való igényt és az interakció hosszát, a fajtársak egymás közelében töltött idejét több mint kétszeresére emelve. Eredményei rávilágítanak arra, hogy a kötődés konkrét idegi folyamatokhoz köthető, és hozzájárulhatnak olyan állapotok jobb megértéséhez és kezeléséhez, mint az autizmus spektrumzavar, a szociális szorongás vagy a depresszió.

Bencsik Réka Anna a fizikaoktatás hatékonyabbá tételét vizsgálja digitális eszközök bevonásával a Természettudományi Kar Fizika Doktori Iskolájában. A predikció–megfigyelés–magyarázat modellre épülő módszerrel a tanulók aktív részvételen keresztül és digitális eszközök bevonásával jutnak el a fogalmi megértéshez, interaktív szimulációk segítségével tesztelve előzetes elképzeléseiket. Kutatása szerint ez a megközelítés nemcsak a tanulói teljesítményt javítja, hanem a fizika iránti attitűdöt is kedvezően befolyásolja. A módszerben a tudatos pedagógiai tervezés szerepe kulcsfontosságú, a kutatás során a hallgató cselekvésközpontú feladatlapokat készített a rugón rezgő test, az inga, a mechanikai hullámok és a hangtan témakörében.

Jólesz Zsófia, a Fizika Doktori Iskola doktoranduszának kutatása a hadronterápia pontosságának növelésére irányul új képalkotási megoldásokkal. Szimulációi alapján a terápiában is alkalmazott részecskék – például protonok, hélium- vagy szénionok – képalkotásra való használata pontosabb rekonstrukciót tesz lehetővé a hagyományos röntgen CT-hez képest, a dózisterhelés jelentős csökkenése mellett. A nehézionokkal végzett képalkotás terén elért eredmények hozzájárulhatnak a precízebb diagnosztikához és a daganatkezelések biztonságosabbá tételéhez a pácienseket érő sugárterhelés csökkentésén keresztül.

A közérthető nyelvezetű előadások jól példázták az egyetemen zajló kutatások sokszínűségét és magas színvonalát. A résztvevők előadásai különböző tudományterületeket öleltek fel, az idegtudománytól az oktatáskutatáson át egészen a földtulajdon területéig. A zsűri értékelése során kiemelt szempont volt a tudományos tartalom hitelessége, az előadásmód érthetősége, az előadói karakter, valamint a prezentáció felépítése és szemléletessége.