Az LMS rendszerek lehetővé teszik kvízek használatát. Ezek kitöltetése órai keretek közt is lehetséges, főleg, ha a hallgatókkal azonnal megbeszéljük a kérdésekre a válaszokat.
1. Kép: Kisgyermeknevelő hallgatók Canvas kvízt töltenek ki az órán az ELTE-TÓK-on.
Tudáspróbák egyetemi előadásokon
Előadásoknak is része lehet diagnosztikus tudáspróbák kitöltetése. A félév során több időpontban alkalmazhatunk diagnosztikus méréseket. Ha a félév elején teszteljük a diákok tudását, akkor képet kaphatunk a hallgatók előzetes ismereteiről és lesz mihez viszonyítani a félév végi zárthelyi dolgozat vagy írásbeli vizsga pontszámokat – amennyiben a kérdések struktúrája és stílusa megegyezik. Az ilyen jellegű, oktatást megelőző tesztelésnek pozitív hozadéka lehet, hogy a hallgatókat egyénileg intenzív gondolkodásba tudjuk vonni, vagyis a hallgatóknál a téma iránti érdeklődést is fokozhatja, előfeszítve őket a később megtanulandó információkra. Továbbá, nem elhanyagolható módon a vizsgakérdések nehézségéről és stílusáról is informáljuk a hallgatókat.
Amennyiben az óra végén kerül sor a tesztelésre, akkor a kvízek használata a tanulást is szolgálhatja. A frissen elhangzott információk bevésődését lehet támogatni a szinte azonnali visszakérdezéssel. Ezen kívül az oktató képet kaphat arról, melyek azok a kérdések, melyek a hallgatók számára a magyarázatot követően is nehézséget okoznak.
Ezeknél a teszteknél a teszteredményeket nem érdemes beszámítani a félévi teljesítésbe, a pontszámokat információértékűként kezeljük, esetleg a kitöltés tényét jutalmazhatjuk egy-egy ponttal. Gyakorlati megvalósításukat az LMS rendszerek lehetővé teszik az automatikusan javított kvízek révén. A kihívást az jelenti, hogy megtaláljuk annak a módját, hogy a hallgatói pontszámokat is láthassuk oktatóként, miközben ne számítson bele a hallgató félév végi pontszámába. (Ha gyakorlókvízként állítjuk be az eredményt, akkor nem jelenik meg az elért pontszám az osztálynaplóban, vagyis nem tudjuk a teljes csoport értékeit egyszerre átlátni, ha pedig a részvételért egyenpontszámot ítélünk oda, akkor ezek felülírják a valós eredményeket. Így marad az a megoldás, hogy vagy nem számítjuk bele a félév végi eredménybe az elért eredményeket, vagy az osztályozási rendszerben eltörpülő százalékos pontszámot adhatunk érte pl. 10%-os értékkel számítjuk be.)
A kvízek kitöltésére szánt órai időkeretet érdemes limitálni, hogy ne menjen el vele az egész óra. Az ilyen jellegű tevékenykedtetésnek előfeltétele a megfelelő sávszélességű vezetéknélküli internetelérés az egyetemi hálózaton és a hallgatók saját okoseszköze. Azért érdemes az órán biztosítani az első kvízkitöltési lehetőséget, mert így az elsőévesekkel a kvízek működésmódját is megismertetjük, technikai elakadásaikban azonnal segíteni tudjuk őket.
Az órai kvízkitöltés esetében mindig hagyjunk elegendő időt a kérdések közös megbeszélésére, a hallgatói kérdések megválaszolására. Hallgatói nézetben vagy a kvíz előnézetére kattintva mi is végig tudunk haladni oktatóként a kvízen, értékelést kaphatunk a hallgatókkal közös tesztkitöltésünkről (jó, ha magunk tudjuk a kérdésekre a válaszokat…)
Tanulásmódszertani fogások megosztására is alkalmasak ezek az oktatóval végzett tesztmegbeszélések. A hallgatóknak érdemes megtanítani, hogy a különböző típusú tesztkérdések megválaszolásához milyen stratégiákat alkalmazzanak. Ezek révén a vizsgaszorongásukat is mérsékelni tudják majd.
Kurzusfelülettel való játékos ismerkedés
A hibrid oktatás során a tanulási folyamat jelentős része az online térben, kurzusfelelületen átadott tananyag önálló feldolgozásával zajlik. A tanulást segíti, ha a hallgatóknak lehetősége van a félév elején találkozni az oktatóval és támogatást kaphatnak a kurzusfelület megismeréséhez. Nem csak a kurzus során teljesítendő feladatokat magyarázhatjuk el nekik, hanem az önálló tanulás előkészítéseként a kurzusfelülettel is megismertetjük őket az első szinkron órán. Ennek előfeltétele, hogy a teljes kurzusfelület elkészítve, publikálva rendelkezésre álljon.
A kurzusfelület bemutatása történhet a hallgatók tevékenykedtetésével, játékos formában.
Előfeltételek:
- A teljes kurzusfelület (tananyagmodulok, oldalak, linkek, feladatok stb.) előre elkészítve és publikált formában elérhető.
- A hallgatók rendelkeznek mobileszközzel (okostelefon, tablet vagy laptop).
- Széles sávú internetelérés biztosított a helyszínen.
- A tanteremben van lehetőségünk nagy képernyőn bemutatni a kurzusfelületet, hogy meg tudjunk bizonyosodni arról, hogy a hallgatók mind be tudtak lépni a rejtvény elindítása előtt.
- A rejtvény összeállítva, nyomtatva vagy a hallgatók számára elektronikusan kitölthető formában rendelkezésre áll.
- Az egyetemi környezetben találunk olyan teret, ahol csoportokban oldhatják meg a feladatot (erre akár a folyosó is alkalmas lehet).
Csoportalakítás:
Elsőéves hallgatók esetében érdemes véletlenszerűen összesorsolt csapatokat alkotni, hogy a hallgatók egymással való megismerkedését is elősegítsük. Egyetemi előadóteremben kerülhetnek például az egymás mögött ülők egy csapatba. Mindegyik csapat kap egy rejtvényt. Feladatuk, hogy írják fel a papírjukra a csapattagok keresztneveit, így akkor is megtudják egymás nevét, ha nem mutatkoznának be egymásnak saját maguktól.
A csapatok keresnek maguknak egy szabadon választott helyet az épületben, ahol közösen meg tudják válaszolni a kérdéseket. Ki is küldhetjük őket a tanteremből – ez főleg akkor előnyös, ha tömbösített órákon résztvevő levelezős hallgatókkal van óránk, akik egész napjukat egyetemi órákon ülve töltik. Így legalább a feladatmegoldás idejére megmozgathatják tagjaikat.
2. Kép: Hallgatók csoportmunka közben.
Rejtvény:
Minden csapat kap egy „rejtvénylapot”, amelyen olyan kérdések vagy feladványok szerepelnek, amelyek megválaszolásához a kurzusfelületet kell használniuk. A kérdések utalhatnak egy-egy tananyagrészre, dokumentumra vagy információra, például:
A „Játék másokkal” modulban arra az oldalra kell kattintani, melynek címében Vigotszkij neve olvasható. A megoldás 3 szóból áll. „Lev Vigotszkij úgy gondolta, hogy a mintha-játék a gyerekeknek a ….. közegét nyújtja.”
A megoldásoknál a karakterek száma meg volt adva. A szavakban szerepelt egy-egy kiemelt mező. A kiemelt betűk összeolvasásával egy utolsó kulcsszót kell megfejteniük, majd ezzel kapcsolatban kellett a kurzusfelületből további információkat kikeresni.
Ezzel a gamifikációs elemmel segíthetjük a hallgatók digitális tanulási környezetben való biztonságos mozgását, motiváló, élményszerű bevezetést kapnak a kurzushoz, miközben támogatjuk a hallgatók közti kapcsolatok kialakulását. A tevékenység különösen ajánlott elsőéves vagy levelező tagozatos hallgatók esetében, akik számára a hibrid tanulási forma még újdonságot jelenthet.