Idén is nagy érdeklődés kísérte az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet hagyományos tavaszi rendezvénysorozatát, az Egyetemi Anyanyelvi Napokat (EAN). Az Egyetem összes kara számára nyitott versenyek mellett előadások, műhelyek, játékos feladatok is várták az érdeklődőket, jelenlegi és volt hallgatókat, kollégákat.
Hétfő délután az EAN nulladik napjának programjaként a metaforák mesterséges intelligenciával történő azonosításáról tartott interaktív eszközbemutató előadást a MetaID kutatócsoport. Kedd délelőtt pedig külső helyszínen, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontban vehettek részt izgalmas jelnyelvi foglalkozáson, kvízen és stúdióbemutatón az érdeklődők.
Pillanatkép az ELTE NYTK-ban megrendezett stúdiólátogatásról
A keddi napon kora délután az anyanyelvünket idegen nyelvként tanulókra is gondolva angol nyelvű nyitott, „How can we translate names?” címet viselő foglalkozással várták nemzetközi hallgatóinkat az Intézet oktatói, Farkas Tamás és Slíz Mariann. Kedd délután az EAN megnyitóján Bóna Judit, az ELTE BTK tudományos és kutatásfejlesztési dékánhelyettes köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően a Magyar Nyelvtudományi Társaság szervezésében a Digitális Oktatásfejlesztési Kompetencia Központ (DOKK) kerekasztal-beszélgetésén az anyanyelvhasználat felsőoktatási vonatkozásaiba és ehhez kapcsolódó kurzusfejlesztési munkálatokba nyújtottak betekintést a központ projektjében résztvevő kollégáink: Gonda Zsuzsa, Gráf-Szabó Veronika, Horváth Zsófia, Juhász Milán és Szabó T. Annamária. Az eseményt Erdélyi Dorisz moderálta.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői és moderátora
A szerdai nap szintén az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont programjával indult, volt és jelenlegi hallgatóink mellett középiskolás korú vagy annál idősebb érdeklődőket is vártunk az eseményre, amelyen A magyar nyelv nagyszótára szerkesztésével és a Magyar Szerkezettárral lehetett megismerkedni. A foglalkozást a Kutatóközpont Lexikológiai Intézetének munkatársai, Heller Kata, Bakó Judit, Szabó Réka és Sass Bálint vezették. A jelenlévők az élmények mellett a Nagyszótár egy kötetével és ehhez kapcsolódó kvízfeladattal is gazdagodhattak.
Ezt követően a BTK kampuszán került sor a hagyományos versmondó versenyre, majd délután az ELTE Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhely tagjai készültek nyelvtörténeti bazárral. A program során színes nyelvi feladatokat oldottak meg a résztvevők, a legügyesebb kitöltő a műhelytagok szerkesztésében megjelent Változó nyelvünk című feladatgyűjteménnyel térhetett haza.
A nyelvtörténeti bazár néhány állomása
A programokban reggeltől estig bővelkedő csütörtöki napon az íráskészség fejlesztése, az egyetemi tehetséggondozás és a moldvai csángó nyelvjárás és kultúra témái jelentek meg. A délelőtti idősávban az ELTE BTK A épületének több szobájában párhuzamos workshopokon várták az Intézet és a Digitális Oktatásfejlesztési Kompetencia Központ projektjének munkatársai a résztvevőket, hallgatókat és oktatókat egyaránt, akik becsatlakozhattak egy kötetlen, Wooclap-feladatokkal illusztrált véleménycserébe a tudományos íráskészségről (Hrenek Éva és Tóth Teodóra irányításával), játékos szövegalkotási feladatokat oldhattak meg (Farkas Tamás és Slíz Mariann vezetésével), illetve betekintés nyerhettek a projekt keretében létrehozott Canvas-kurzus íráskészséget, helyesírást és nyelvhelyességet fejlesztő feladataiba (Gráf-Szabó Veronika, Szabó T. Annamária és Terbe Erika előadásával kísérve).
A szövegalkotás témájához kapcsolódva a helyszínen véleményt is nyilváníthattak a résztvevők: a tudományos íráskészség támáján belül legtöbben a szakirodalom feldolgozását érezték kihívásnak
Az egyetemi programmal párhuzamosan külső helyszínen, a IX. Kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium épületében intézeti kollégánk, Bodó Csanád, és doktorandusz munkatársunk, Jenei Kamilla által szervezett foglalkozás a közösen történő, azaz kollaboratív szövegírás témáját dolgozta föl.
Kora délután társasjátékszobává alakult a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet könyvtára, ahol kötetlenül, oldott hangulatban lehetett kipróbálni anyanyelvi játékokat. Ezt követően szintén a könyvtárban kapott helyet az Intézet hallgatói műhelyeinek bemutatkozása, idén világkávézó formátumban. A diákműhelyek egy-egy kérdéssel, problémával várták az érdeklődőket, akikkel közösen készítettek plakátokat a megvitatott témában, mint a mesterséges intelligencia szerepe a nyelvoktásban, a nevekben rejlő történetek vagy a nyelvműveléssel foglalkozó influenszerek megjelenése. A dinamikus világkávézó után az Intézet doktori programjaihoz kapcsolódó kötetlen beszélgetésre került sor.
Plakátkészítés a diákműhelyek vezetésével
A délután folytatásában a csángó nyelvjárásba lehetett betekintést nyerni – felvételekhez kapcsolódó kvízzel, játékos formában ismerhették meg a nyelvi jelenségeket a résztvevők, majd videókapcsolaton keresztül virtuálisan el is látogattunk Magyarfaluba, és lehetőségünk nyílt kérdezni a nyelvjárási beszélőket. A programot puliszka (vagy ahogyan a videókapcsolatban hallottuk: málé) kóstolása és népviselet felpróbálása tette teljessé. A tematikához kapcsolódóan este a Könyvtár Klubban a szervezők részéről Bárth János, majd az Alumni képviseletében Babos János szolgáltatási igazgató köszöntötte a jelenlévőket. A színpadot a Tindia zenekar tagjainak adták át, akik moldvai zenét játszva hamar táncra is perdítették a résztvevőket.
Körtánc a moldvai zenét játszó Tindia koncertje alatt
A gazdag programot a pénteki napon a Szép magyar kiejtés verseny egyetemi fordulója zárta.
A beszámolót Havasi Zsuzsanna írta.
A rendezvény az ELTE Alumni támogatásával valósult meg.
Örök diákjait az ELTE Alma Mater visszavárja!
