2026.01.07.
A képi illusztráció szerepe a felsőoktatásban: tanári rajzok és hallgatói motiváció
Avagy: „Stick figures stick” – ne becsüld alá a pálcikaembert!
borito-fa.png
Ma már nem túlzás talán „közhelynek” nevezni azt az állítást, hogy bármely tananyag sokkal használhatóbb, azaz könnyebben befogadható és elsajátítható, amennyiben nem csupán szövegelemekből áll, hanem ábrákat, illusztrációkat tartalmaz. Ennek a felismerésnek alapjait a különféle kognitív tanuláselméletek fektették le, amelyek elsősorban a tanuló információ-feldolgozási folyamatait tekintik mérvadónak.

Ezen belül is azt a felismerést, hogy bármely információ esetén a csupán szavakon alapuló kódolás és előhívás, azaz az információ (tananyag) elsajátítása kevésbé hatékony, mintha az információt a verbális mellet nonverbális eszközökkel (képek, illusztrációk) is közvetítik (ld. pl. Paivio duális kódelméletét). Szorosan kapcsolódik ide a multimédiás oktatás fogalma is, ami – bár első hallásra a leginkább videók, interaktív táblán használt tanulásmenedzsment lehetőségek, közösségi médián és egyéb LMS platformokon megosztható tananyagokat juttat eszünkbe – a multimédiás komponensek széles skáláján értendő, a táblára rajzolt „egyszerű tanári rajzoktól és vázlatoktól kezdve a papíron kiosztott összefoglalások, ábrák és diagramok elkészítésén át egészen az órán használt PowerPoint-diák tervezéséig.” (Waxman)

És noha a „Gen-Z” hallgatók nagy részéhez talán ebbe a multimédiás oktatási hálóba integrált reelek, mémek és zenei playlistek vezetnek el hatékonyan, én most a fenti spektrumból az egyszerű, akár spontán saját tanári rajzok, ábrák használatára szeretném felhívni a figyelmet, mint az egyik legegyszerűbb, és a hallgatók érdeklődésének, motivációjának fenntartására és elköteleződésének kialakítására remekül használható, és talán méltatlanul háttérbe szorult eszközt. Saját óráimon azt tapasztaltam, hogy bármilyen téma tanítása közben egy-egy táblára rajzolt vagy dián megjelenített, akár sematikusan egyszerű tanári rajz lényegesen feldobja a hangulatot és lendít az esetleg fáradó órai ritmuson (nem ritkán éppen a rajz tökéletlenségéből fakadó humor miatt). Kíváncsi voltam, hogy ez csupán abból fakad-e, hogy vizuális/képi inger éri a hallgatókat, vagy pedig van ebben szerepe annak is, hogy a tanár saját kreativitása (bármilyen egyszerű, vagy esetlen formában is) motiváló hatású lehet számukra.

Kérdőív

Ezért készítettem a szemináriumi csoportjaim számára (95 ember) egy kérdőívet, és bár a cikk írásának pillanatában 33 hallgató töltötte ki (tehát a kutatás nem egyértelműen „reprezentatív”), számomra éppen a saját kis rajzok kapcsán kifejezetten érdekes eredményeket hozott. A kérdéseket úgy állítottam össze, hogy a hallgatók számára az illusztráció általában legyen a fókuszban, és csak néhány kérdésben tértem ki a tanári rajzocskák hatására, hogy élesebb kontraszt legyen a különféle illusztrációk és a hallgatók motivációja közötti kapcsolat feltérképezéséhez. (A kérdőív elérhető, és aktív, tehát olvasható, és akár kitölthető itt.)  

Mielőtt a tanári spontán illusztrációkra rátérek, megosztom a tapasztalatokat a formális, PPT-ken általában alkalmazható képanyagokkal, vizuális ábrákkal kapcsolatban is, a téma felsőoktatásban talán nem eléggé hangoztatott jelentősége (és a vizuális elemek még mindig nem elég hatékony alkalmazása) miatt.

Eredmények

A diákok visszajelzése alapján (és a bevezetőben szereplő kutatások ismeretében nem meglepő módon) a formális illusztrációk (pl. diagramok és táblázatok) jelentősen javítják a témák megértését: a válaszadók 96%-a vagy határozottan egyetért (48%), vagy egyetért (48%) abban, hogy a formális illusztrációk segítik a tananyag elsajátítását. Érdekes, hogy bár a vizuális segédeszközök és a tanulási motiváció összefüggései esetében is a többség, azaz a válaszadók 68%-a vagy határozottan egyetért (26%), vagy egyetért (42%) abban, hogy a vizuális segédeszközök növelik a motivációt, a válaszadók 32%-a azonban ezt az összefüggést nem érzi, sőt, a megjegyzésekből egyértelműen kiderül, hogy bár a formális vizuális elemek segítenek a megértésben, nem feltétlenül növelik a motivációt.

Egy másik kérdésből az is kiderül, hogy az összetett vizuális elemek vegyes hatással lehetnek a diákok jegyzetelési gyakorlatára, ami abban az esetben lényeges, ha a tananyag prezentációs diáit nem osztja meg az oktató online: a válaszadók 48%-a úgy érzi, hogy a vizuális elemek szervezettebbé és teljesebbé teszik a jegyzeteket, 39% viszont arról számolt be, hogy a vizuális elemek néha elvonják a figyelmüket a verbális lényegi pontok leírásától. A motivációra és az elkötelezettségre is negatívan hat, ha túl bonyolult, nem releváns vagy nem jól kivehető illusztrációkkal találkoznak a diákok, mint pl. a sűrű táblázatok, diagramok és a túl bonyolult vizuális elemek, de ide sorolták a diákok az indokolatlan, feltűnő dekorációs elemeket is. A hallgatók tehát azokat a vizuális tételeket részesítik előnyben, amelyek világosak és nincsenek túlzsúfolva információval.

Három kérdés foglalkozott kifejezetten azzal, hogy a spontán tanári rajzok és saját „eszkábálású”, egyszerű, egyedi vizuális kisérőelemek milyen hatással vannak a hallgatók motivációjára, és az eredmény ezeknél a kérdéseknél volt a legizgalmasabb: a diákok vonzóbbnak, relevánsabbnak és motiválóbbnak találják azokat az órákat, amelyek tanár által készített, egyedi illusztrációkat tartalmaznak. A válaszadók 90%-a vagy határozottan egyetért (55%), vagy egyetért (35%) abban, hogy a tanári rajzok, saját illusztráció(s próbálkozások) növelik a hallgatói érdeklődést, mert a hallgatók kifejezetten értékelik a rajzok és vizuális elemek személyes jellegét, egyediségét, ami egyértelműen vonzóbbá teheti a tananyaghoz való hozzáállást. Egy másik kérdés az élményszerűségre, szórakoztató tanulásra kérdezett rá: ez is hasonló eredményt hozott. A válaszadók 90%-a érzi úgy, hogy a tanári illusztrációkkal tartott órák szórakoztatóbbak és összességében vonzóbbak. A kérdőív egyik rangsorolásos kérdésénél pedig az derült ki, hogy az egyszerű, egyedi rajzok, illusztrációk készítése órai magyarázatok közben a tanár lelkesedése, magával ragadó előadásmódja mögött rögtön második helyen szerepel a diákok érdeklődésének, részvételi motivációjának fenntartásában.

A diákok megoszthatták személyes tapasztalataikat és tanácsaikat is (ezeknek szelektált gyűjteménye ezen a linken angolul böngészhető), ebből az derül ki, hogy a spontán és tervezett, egyedi tanári illusztrációk gyakran érthetőbbé és könnyebben felfoghatóvá tették az összetett fogalmakat, egyértelműen élénkítették a figyelmet, emlékezetesebbé tették a pillanatot – és a hozzá rögzített tananyag-részletet.    

A diákok visszajelzései szerint a tanárok által az órákon használt egyszerű, egyedi rajzok (angolul „doodling”) jelentősen hozzájárulnak a tanulás öröméhez, sikeréhez és az elkötelezettség fenntartásához. A hallgatói tanácsok arra biztatnak, hogy a tanárok ne féljenek saját maguk rajzokat, ábrákat készíteni az órai magyarázatok illusztrálására, még akkor sem, ha a rajzok esetleg esetlenek, csúnyácskák és épp ezért viccesek lesznek, ha ezzel megragadják diákjaik figyelmét. Tudatában vannak a diákok is annak, hogy ehhez kell egy fokú spontaneitásra való hajlam, és nehéznek tűnhet azonnali vizuális segítséget nyújtani a magyarázat közben, ám a tanulók szerint az egyszerű ábrák (pl. pálcikaemberek, egyszerűsített térképvázlatok) is rendkívül hasznosak, hiszen bár ezek a rajzok kevésbé formálisak és informatívak, a diákok szerint segítenek abban, hogy jobban megjegyezzék a tanultakat. És nem alábecsülendő a hangulatjavító hatása sem ezeknek a kis „remekműveknek”: egy pálcikaember Shakespeare, egy emoji VIII. Henrik, egy kissé jelzésértékű, inkább rántotthús-alakú Magyarország térkép vagy egy mosolygó koponyával jelzett veszélyes kísérlet éppen a téma komolyságának enyhítésével, és az órán elhangzottak emlékezetessé tételével tud a tananyag elsajátításához hasznos segítséget nyújtani.

A sima táblákon színes filc/kréta, és ideálisabb esetben az okostáblák beépített rajzeszközei lehetővé teszik, hogy a tanár gyorsan és könnyedén vázoljon fel egyszerű alakzatokat, figurákat és nyilakat az anyag szemléltetésére anélkül, hogy külön kellene készülnie. Továbbá, egy rajztablet (pl. HUION Kamvas, Wacom One, de rengeteg féle típus és árkategória elérhető) használatával az oktató közvetlenül a meglévő prezentációs diáira is digitálisan rajzolhat és jegyzetelhet akár óra közben is, interaktívabb, egyedibb, és az óra hangulatához és résztvevőihez rugalmasabban alkalmazkodó illusztrációkat készítve.

Források:

borito-fa.png