Az ELTE femtoszkópia kutatócsoportja a MATE Műszaki Intézet és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársaival együttműködve 18. alkalommal hívta tanácskozásra a világ minden földrészéről a szakterülettel foglalkozó kutatókat. A rendezvény kiemelt programja a CERN új főigazgatója, Mark Thomson előadása volt a részecskefizikai kutatások múltjáról, jelenéről és várható fejlődési irányairól. Közvetlenül a konferencia után az ELTE adott otthont a STAR Európai Együttműködési Találkozónak is.

Idén május 18–22. között rendezték meg Budapesten a femtoszkópiai kutatások 18. világjáró konferenciáját (WPCF). A konferenciasorozat 2005-ben, a szintén Budapesten megrendezett Quark Matter 2005 világkonferencia kiegészítéseként Japánból indulva Oroszországon, Európán, Észak- és Dél-Amerikán keresztül bejárta az egész világot. Az Európai Fizikai Társulat által is elismert konferencia programjába öt földrész húsz országának csaknem száz kutatója kapcsolódott be (közöttük 38 diák és doktorandusz), az öt nap folyamán összesen 83 angol nyelvű előadás hangzott el.

A femtoszkópia a nagyenergiás fizika részecskegyorsítóiban keletkező anyag tulajdonságait vizsgálja a jelenleg mérhető legkisebb távolságokon, azaz a méter milliomod részének a milliomod részének az ezredrészén és a másodperc milliomod részének a milliomod részének a milliomod részének a százezred részén. A konferencián számos, az elemi részecskék és az atommagok fizikájával kapcsolatos témakör került terítékre.

A WPCF 2026 elnöke Csanád Máté fizikus, az ELTE TTK Atomfizikai Tanszék egyetemi tanára volt, akit a tanácskozás előtt tagjai közé választott az Európai Akadémia, a konferencia kezdetén kinevezték az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet megbízott igazgatójává, az esemény végén pedig megválasztották az Amerikai-Magyar Fulbright Program alumni szervezete, a Magyar Fulbright Egyesület elnökének is.

A konferencia kiemelt programja az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN új főigazgatója, Mark Thomson előadása volt, amely összefoglalta a részecskefizikai kutatások múltját, jelenét és várható fejlődési irányait. Kiemelten foglalkozott a közeljövővel, az LHC gyorsító nagyintenzitású továbbfejlesztésével, a HL-LHC programmal, valamint az LHC korszak utánra tervezett körkörös gyorsítóval, az FCC-vel is, amelyek az európai részecskefizikai kutatások következő generációinak fő irányait jelölik ki. A CERN főigazgatójának előadása egyúttal az ELTE Fizikai Intézet Ortvay Kollokviuma is volt, nyitottan valamennyi magyar fizikus számára.

A konferencia további részében a svájci CERN, az amerikai BNL és a németországi GSI laboratóriumok nagy nemzetközi együttműködései számoltak be legújabb eredményeikről, amelyek a kvarkanyag állapotainak feltérképezését járják körül. A WPCF 2026 konferencia egyik fő új eredménye a PHENIX kísérlet egyik, szakfolyóiratban megjelent és a szerkesztők által is kiemelt közleménye volt, mely közvetett módszereken alapuló megfigyelései szerint az amerikai Brookhaveni Nemzeti Laboratórium RHIC gyorsítójánál a 200 GeV-es arany-arany ütközésekben egy elveszett részecskefizikai szimmetria helyreállt, és először figyelhették meg az ősanyag második új formáját a PHENIX-es magyar kutatók. A téma jelentősége miatt erről külön sajtóanyag készült, melyet a PHENIX kísérlet vezetése is jóváhagyott. 

Elméleti áttörések is történtek a területen: Pásztor Attila (ELTE TTK) beszámolt a legújabb kvantumszín-dinamikai eredményekről. Ezek az új számítások áttörést jelentenek, mert a korábbi korlátokat leküzdve, valódi fizikai paraméterek mellett mutatnak rá a kvarkanyag és a hadronanyag közötti elsőrendű fázisátmenet elméleti lehetőségére. Nagy Márton (ELTE TTK) pedig bemutatott egy új kvantummechanikai eredményt, amelyben a hosszú, hatványfüggvényes lecsengésű Lévy-eloszlásokra számolta ki a végállapoti elektromágneses kölcsönhatás járulékait, ami áttörést hozhat az egzotikus részecskepárok tulajdonságainak vizsgálatában.

A konferencián Csanád Máté kutatócsoportjának munkatársai és hallgatói csaknem 30 előadásban foglalkoztak a Lévy-eloszlások femtoszkópiai alkalmazásaival. Kiemelkedő, hogy az ELTE TTK Talentum programjában dolgozó két középiskolás diák is előadást tarthatott a konferencián. Krasznahorkay Attila (HUN-REN ATOMKI; Debreceni Egyetem) összefoglalta az X17 részecske kutatásának jelenlegi állását, valamint elhangzott, hogy hónapokon belül várhatók a PADME kísérlet kulcsfontosságú új mérési eredményei is.

A konferencia megrendezését az ELTE Egyetemi Kiválósági Alap, az NKFIH Mecenatúra pályázata és az Európai Fizikai Társulat támogatta, a forrást a szervezők az ifjú kutatók részvételének támogatására, valamint legkiemelkedőbb posztereik és előadásaik díjazására fordították.

Közvetlenül a femtoszkópia konferenciát követően, május 25. és 27. között az ELTE adott otthont egy másik jelentős részecskefizikai eseménynek, a 2026-os STAR Európai Együttműködési Találkozónak (STAR Regional Collaboration Meeting). Az eseménynek különös aktualitást adott, hogy a New York-i Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban (BNL) működő Relativisztikus Nehézion-ütköztető (RHIC) idén fejezte be negyedszázados adatgyűjtési időszakát. A mérések ugyan lezárultak, de a tudományos munka most lép a a legintenzívebb fázisába: a tudósokra egy legalább egy 8-10 éves, rendkívül sűrű adatelemzési időszak vár, amelyben kiemelt szerep jut a diákoknak és a fiatal kutatóknak is.

A budapesti tanácskozás fókuszában ezen hatalmas adatmennyiség feldolgozásának globális összehangolása állt, amelytől a kvarkanyag tulajdonságainak és az erős kölcsönhatás finom részleteinek pontosabb megértését remélik. A találkozón az európai tagintézmények mellett amerikai vendégek is részt vettek, köztük a kísérlet vezetője, Frank Geurts (Rice Egyetem), aki átfogó előadást tartott a STAR jövőbeli kilátásairól.

Az intenzív szakmai programban a QCD fázisdiagram legújabb eredményei mellett kiemelt szerepet kaptak az ELTE femtoszkópiai csoportjának kutatói: Nagy Márton, Yan Huang, Kincses Dániel, Kovács László, Molnár Mátyás és Varga Ádám. A csoport tagjai Lévy-eloszlású forrásokkal végzett kvantumstatisztikus korrelációs méréseket, valamint UrQMD és EPOS modelleken alapuló fejlett számításaikat mutatták be a nemzetközi közösségnek. 

A WPCF2026-ról a konferencia honlapján, a STAR Európai Együttműködési Találkozóról pedig ezen az oldalon olvashatók további részletek.