Rólam és a motivációm 

• Mi motivált a külföldi részképzésben? 

  • Mindig is szerettem volna külföldön tanulni és megismerni más kultúrákat és azt különböző országokban hogyan élnek az emberek.

• Miért az adott országot/egyetemet választottad? 

  • Számomra Dél-Korea mindig is egy álom, illetve már kiskorom óta érdeklődtem Korea és a koreai kultúra iránt, és mindig is vágytam arra, hogy kimenjek és megtapasztaljam a kinti életet. 

  • Az egyetem választással kapcsolatban, Koreában nagyon kevés egyetemen lehet angolul tanulni a nemzetközi kapcsolatok szakot így amikor megláttam, hogy a Kookmin egyetemen lehetőség van arra, hogy a szakomhoz hasonló tantárgyakat tudok hallgatni angol nyelven nem volt kérdés számomra, hogy ide szeretnék majd jelentkezni. Másrészről szerettem volna Szöulban lakni. A Kookmin egyetem annak ellenére, hogy a főváros északi részén helyezkedett el és elég messze a belvárostól a közlekedés lehetővé tette, hogy könnyedén bárhova eljussak a városban. Továbbá nekem nagyon tetszett az, hogy az egyetem egy hegyoldalba volt építve így a belvárosi egyetemekkel ellentétben folyamatosan zöld környezettel voltam körülvéve, ami nagyon megnyugtató volt. 

• Milyen elvárásokkal indultál neki?

  • Őszintén szólva nagyon nagy reményekkel és tervekkel indultam neki cserediákságomnak, de Korea és az egyetem is felülmúlták az elvárásaimat. Szerintem a videók és minden, amit az interneten lehet találni Koreáról nem adja vissza azt, hogy milyen is az ország valójában. Nagyon sok pozitívumot, illetve negatívumot is kaptam a kint töltött egy évem alatt, de összességében úgy érzem, hogy a kint eltöltött év egy hatalmas élmény volt, amire a mai napig is örömmel és hálával emlékezem vissza.

Felkészülés és kiutazás

• Milyen adminisztratív lépésekre kellett figyelni? 

  • Szerintem az adminisztráció volt a legnehezebb lépés a kiutazás előtt és a jelentkezési folyamatok során. Külön szeretném kifejezni a hálámat Békési Boglárka felé, aki mindenben segített a kimenetelem előtt és a kint tartózkodásom során is mindig számíthattam a segítségére, ha bármiben elakadtam. 

  • A Kookmin egyetemre való jelentkezés már akadályokkal kezdődött, mivel a jelentkezési fórum teljesen koreai nyelven volt. Ilyen és ehhez hasonló problémákkal többször is szembe kerültem, mivel sem az egyetem hivatalos oldalai sem pedig az adminisztratív felületek nem voltak elérhetőek angol nyelven. Mindezek mellett, a Kookmin egyetem külföldi diákokkal foglalkozó adminisztrációs irodájában dolgozók nagyrésze sem beszélt angolul, ami sok esetben megnehezítette az kommunikációt és az ügyintézést.

• Mennyire volt bonyolult az ügyintézés? 

  • Az ügyintézés legbonyolultabb része a közös nyelv hiánya volt, illetve a leadott dokumentumok pontossága volt a legnehezebb. Nagyon sokszor volt problémám a dokumentumokkal, amiket a koreai egyetemtől kellett kérvényeznem mivel a kinti és itthoni oktatási rendszer nagyon eltérő, sokszor a kinti ügyintéző iroda nem értette, miért akarok különböző tanulmányi dokumentumokat kérvényezni tőlük, amiket itthon aztán be kellet nyújtanom, hogy a hazajövetelem után, tudjam folytatni a tanulmányaimat zökkenőmentesen. 

  • Tudomásom szerint mindenki a vízum miatt izgul a legjobban, de szerintem a tanulói vízum igénylése volt a legkönnyebb az ügyintézés során. Miután minden a Kookmin egyetem által kért dokumentumot és jelentkezési lapot elküldtem az egyetemnek és ennek jóváhagyása után az egyetem elküldte nekem a vízum igényléséhez szükséges dokumentumokat. Ezek után a koreai nagykövetség oldalán kikellett keresnem a vízumot (az én esetemben D-2 tanulói vízum) és kitölteni a hozzá szükséges dokumentumot az utolsó lépés már csak a személyes kérvényezés volt a Koreai Nagykövetségnél. Miután minden dokumentumot bevittem a kitöltött vízumkérvénnyel együtt nem egészen egy hét alatt már meg is érkezett a vízum engedélyem. 

  • A másik nagyon hosszadalmas és bonyolult ügyintézési folyamat a koreai tartózkodási kártya volt hiszen a, ha valaki 90 napnál tovább tartózkodik az ország területén rendelkeznie kell érvényes tartózkodási engedéllyel is. Szerencsére az egyetem szerződésben állt egy céggel, akik segítettek a tartózkodási engedély ügyintézésében egy kisebb összeg kifizetés ellenében. De így is majdnem 2 hónapot kellet várni arra, hogy megkapjam a tartózkodási engedélyt, amit aztán érvényesíteni kellett a bevándorlási hivatalban.

• Van-e olyan tanácsod, amit indulás előtt szívesen kaptál volna?

  • Mindenkinek, aki Koreába jelentkezik cserediáknak azt tudom javasolni, hogy mindennek előzetesen és alaposan nézzen utána. Az ELTE oldalán nagyon sok egyetem van fent, ahova jelentkezni lehet és szerintem érdemes nem csak egy egyetemet kinézni, hanem 3-4 egyetemet is, mivel, ha abban az évben nem indítják a kiválasztott képzést akkor ne az utolsó pillanatban kelljen új egyetemet keresni.

  • Továbbá a dokumentumokra nagyon fontos időt fordítani. Mivel az adminisztráció és a jelentkezési folyamat a legkritikusabb az egész folyamatban, nem szabad félvállról venni és szerintem nagyon fontos az, hogy időben el kell kezdeni a dokumentumok előkészítését. 

  • A másik nagyon fontos dolog az a nyelv. Szerintem, ha valaki Koreába szeretne menni tanulni nagyon fontos, hogy valamennyire tudja a nyelvet. A koreaiak többsége nem beszél angolul és ez nagyon megtudja nehezíteni mind az adminisztratív mind pedig a mindennapi életet is.

Mindennapi élet 

Lakhatás 

• Hol laktál (kollégium, albérlet stb.) és milyen volt a tapasztalatod vele? 

  • Az első szemeszterben kollégiumban laktam, ahol rajtam kívül még 3 másik lánnyal laktam együtt. Nagyon szűkös volt így négyen viszont mivel a kollégium az egyetem területén helyezkedett el, így nagyon nagy könnyebbség volt az, hogy nem kellett közlekedéssel tölteni az időmet. Bevallom a legelején nagyon féltem attól, hogy milyen lesz kollégiumban lakni, de bármennyire is szűkös volt, nagyon jó volt egy összetartó közösséghez tartozni és még a mai napig is minden héten beszélünk egymással a szobatársaimmal.

  • Amit viszont szeretnék megosztani az az, hogy a második félév kezdete előtt nem egészen két héttel értesítettek arról, hogy ki kell költöznöm a kollégiumból mivel Koreában nem szeptember a tanév kezdete, hanem a március. Ez egy nagyon kínos szituációt okozott számomra, mert külföldiként nagyon nehezen lehet lakást vagy szobát találni sima esetben is de az új tanév kezdete előtt szinte lehetetlen. Nagyon bizalmatlanok a lakáskiadással a koreaiak főleg külföldiek felé, és kint nincs arra lehetőség, hogy rövid távon béreljen az ember lakást, hanem minimum az 1 éves szerződés lehetséges csak. Mindezek mellett Koreában a kaució a lakás árának 50-60% teszi ki így még ez is nehezíti a lakáskeresést. Szerencsére a tanév kezdete előtt sikerült találnom az egyetemtől másfél órára, a város másik felén levő egyszobás lakást, ahol a tulajdonos megengedte, hogy csak 1 szemeszter erejéig béreljem a lakást és a kaució is csak egy havi bérleti díj árát tette ki, amivel hatalmas szerencsém volt, de ha ez nem sikerült volna akkor sajnos haza kellett volna jönnöm, ami az itthoni tanulmányaimat is szüneteltette volna mivel az ELTE-n a második szemeszter már rég elkezdődött. 

Megélhetési költségek 

• Mennyire volt eltérő az itthoni megélhetéshez képest? 

  • Mint ahogy azt korábban említettem a lakhatás volt a legdrágább. Az egyetemen különböző éttermek voltak, ahol 300 és 1000 forint között tudott minden diák reggelizni, ebédelni és vacsorázni is. Szerintem Korea Magyarországhoz képest sokkal olcsóbb legyen itt szó közlekedésről vagy étkezésről. Illetve mivel majdnem minden kulturális esemény és múzeum ingyenes nagyon tetszett az, hogy mindig eltudtam látogatni egy olyan helyre, ahol a kultúrát és a koreai emberek életét jobban megismerhettem.

A város és a környezet 

• Milyen volt a város hangulata?  Mit szerettél benne a legjobban?  

  • Szöul teljesen más, mint Budapest. Hatalmas. Még nem jártam New Yorkban de ahhoz tudnám hasonlítani, mint nagyvárost. Minden tele van felhőkarcolókkal, de itt-ott két magas épület között ott van egy tradicionális hanok negyed vagy palota városszerte. Annyira szokatlan volt mégis magával ragadó azt látni, hogy hogyan ötvözik a modernitást a tradicionális építészettel. 

• Mennyire volt könnyű eligazodni és ügyeket intézni? 

  • Ha nem ismeri az ember a metró hálózatot nagyon könnyen el tud tévedni. Én legtöbbször buszoztam mivel sokkal könnyebb volt busszal közlekedni. Viszont kint, ha nem intjük le a buszt akkor nem áll meg a megállóban. Mivel az egyetemen minden megtalálható és mindenféle üzlet és szolgáltatás elérhető nem kellett soha messzire mennem hogyha bármilyen ügyintézésről volt szó.

Az egyetem és az oktatás  

A Campus 

• Milyen szolgáltatásokat és lehetőségeket kínált?   

  • Az egyetem olyan volt, mint egy mini város a városon belül. Volt bank, telefon, könyvesbolt, papírírószer és utazási iroda is az egyetemen belül. Ezen felül miden épületben voltak kisboltok és éttermek, amik nagyon olcsók voltak és a kisboltokban is mindent lehetett kapni amire szükség volt. 

Oktatás 

• Milyen volt az oktatás színvonala?

  • Az oktatás színvonala kiemelkedő volt és teljesen eltérő az európai rendszertől. Több professzor is, akik óráját hallgattam világszerte elismert kutatók voltak, akik tanulmányait már azelőtt olvastam, hogy a Kookmin egyetemre mentem volna, így számomra ez egy különleges megtiszteltetés volt, hogy olyanoktól tanulhatok, akik könyveit, illetve cikkeit többször is olvastam.

• Angolul vagy egyéb célnyelven zajlott?

  • A szakomhoz kapcsolódó órákat angolul, a koreai és kulturális órákat koreai nyelven hallgattam

• Miben különbözött az ELTE-n megszokottól?  

  • A jelenlét kötelező volt minden órán függetlenül attól, hogy szeminárium volt vagy előadás. 3 hiányzás volt megengedett, amit hivatalos igazolás ellenében elnéztek.

  • Olyan volt kint minden óra mintha a gimnáziumba csöppentem volna. Kisebb csoportokra voltak bontva az órák, ami lehetővé tette azt, hogy a professzorok személyesebben is megtudják ismerni a diákjaikat és egy családiasabb környezetet teremtsen. 

Tanítási stílus és számonkérés 

• Milyen oktatási módszerekkel találkoztál?  

  • A professzorok legtöbbször arra törekedtek, hogy megértsük az anyag tartalmát és nagyon sokszor nem csak egyoldalúan elmondták az anyagot, hanem interaktív feladatokat kaptunk, amivel a tudták a professzorok, hogy melyik anyagok volt egyértelműek és melyek nem a diákok számára. Nagyon tetszett az is, hogy több olyan óra is volt, ahol az anyag leadása helyett a professzorok vitákat tartottak és kíváncsiak voltak arra, hogy bizonyos kérdésekben hogyan gondolkoznak a diákok.

• Milyen típusú feladatok, beadandók vagy vizsgák voltak jellemzőek?  

  • Minden felvett tárgynál kettő vizsga volt, egy a szemeszter közepén egy pedig a szemeszter végén. Ez a két vizsga és az órákon való aktív részvétel adta a jegyek nagyját.

  • A kulturális órákon, mint a Tea ceremónia óra, prezentálni kellett a koreai tradicionális tea ceremóniát tradicionális koreai népviseletben (hanbok) 

  • A politológia órákon a saját országunkról kellett politikai témákból előadást készíteni, ami szerintem azért is volt fontos mert így bepillantást nyerhettünk a világ más országaiban hogyan látják a belpolitikát a helyiek.

Tárgyak 

• Milyen tárgyakat hallgattál?  

  • Minden olyan tárgyat, ami a nemzetközi kapcsolatok szakhoz kapcsolódtak, illetve koreai nyelv és koreai kultúrával kapcsolatos órákat is felvettem

• Mennyire volt egyszerű a kreditelismerés?  

  • Szerencsére minden tárgyat, amit kint felvettem elfogadott az ELTE és nem volt problémám a kint teljesített kurzusokkal. Viszont a kreditelismerési folyamat nagyon hosszadalmas így nagyon sokszor kellett írnom a Tanulmányi Hivatalnak segítségért és tárgyfelvétel miatt, mivel voltak olyan tárgyaim, amiket elvégeztem kint Koreában de itthon még nem ismerték el őket így a Tanulmányi hivatal segített a tárgyfelvétel zökkenőmentes lebonyolításában.

• Mire érdemes figyelni a kurzusválasztás során? 

  • Azt tudom tanácsolni, hogy elsősorban olyan kurzusokat válasszon mindenki, amit az ELTE-n is tanul és kapcsolódik a tanulmányaihoz. 

  • A másik tanács, amit szeretnék adni, hogy mindenki készüljön fel arra, hogy lehet egy félévvel csúszni fognak a tanulmányaik. Én is azt hittem először, hogy mivel egy teljes évet töltöttem kint ott tudom folytatni a tanulmányaimat, ahol abbahagytam itthon és nem fogok csúszni, de mivel a nemzetközi kapcsolatok szakon sok tárgy egymásra épül így és is belecsúsztam abba, hogy nem tudtam felvenni bizonyos órákat mert nem teljesítettem az előkövetelmény órákat amire épül és párhuzamosan nem lehet elvégzeni néhány tárgyat az előkövetelmény órákkal.  

 Közösségi és kulturális élmények 

Egyetemi élet és beilleszkedés 

• Milyen volt a helyi és nemzetközi hallgatói közösség?  Sikerült új kapcsolatokat kialakítani?

  • Nagyon sok ázsiai, amerikai és nyugat-európai diák volt, és nagyon jó volt ilyen soknemzetűségű közösségben lenni. Vannak a mai napig olyan szaktársaim a Kookmin egyetemről, akikkel gyakran beszélgetünk és tartjuk a kapcsolatot 

• Milyen programokon vettél részt?

  • Beléptem kint az egyetemi kórusban, ahol én voltam az egyetlen külföldi diák. Nagyon jó volt egy teljesen koreai közösségben lenni és nagyon jól esett, hogy több kórus társam is milyen segítőkész és elfogadó volt. 

  • Csatlakoztam a Global Peers Clubhoz is, ami segített a külföldi cserediákoknak abban, hogy integrálódni tudjunk a koreai környezethez.

Kulturális különbségek 

• Mi lepett meg leginkább? / Milyen kulturális sajátosságokat tapasztaltál?  

  • Ahogy azt többször is említettem a nyelvi akadályok nagyon szembetűnők voltak. Továbbá az is, hogy a koreaiak többsége nem nyit a külföldiek felé. Kíváncsiak és segítőkészek viszont igazán mély barátságot nem tudtam, csak másik cserediákokkal kötni. A másik dolog, ami nagyon furcsa volt számomra az, hogy a külföldieket mindig is külföldiként kezelik. Függetlenül attól, hogy milyen régen él kint bárki, mindig éreztetik az emberrel, hogy külföldi, ami számomra azért volt furcsa mert Európában sokkal nagyobb az elfogadás és külföldiként is be lehet illeszkedni. De mindezek ellenére is, az egyetem és a Koreában töltött év nagyon jó volt, és olyan közösségek tagja lehettem amiért a mai napig hálás vagyok. 

Személyes tapasztalatok és élmények 

• Mi volt a kint tartózkodásod legemlékezetesebb pillanata?

  • A barátságok, amiket kint kötöttem és az, hogy egyedül a családomtól 8000 kilométerre is helytálltam egy idegen országban.

• Milyen nehézségekkel találkoztál és mi segített túllendülni? 

  • A társadalmi megkülönböztetés volt az, amin nagyon nehezen tudtam túllendülni de szerencsémre nagyon sok jó emberrel ismerkedtem meg kint, akikre tudtam, hogy mindig számíthatok. Illetve szeretném megemlíteni anyukámat, aki a legnehezebb pillanatokban is tartotta bennem a lelket amikor úgy éreztem, hogy nem bírom már tovább.  

• Egy tanács a jövőbeli hallgatóknak 

  • Szerintem a legnehezebb az elindulás és az ismeretlentől való félelem. Így szerintem a legjobb tanács az, amit adni tudok, hogy ne féljen senki, aki jelentkezik a cserediákprogramra hiszen egy olyan csodálatos élményben és barátságokban lesz része, ami egész életén át elkíséri majd, és olyan pluszt ad, ami mind karrier, mint személyes fejlődés szempontjából is nélkülözhetetlen.

• Miben fejlődtél szakmailag és vagy személyesen? Mit viszel magaddal ebből az időszakból?

  • Ez az időszak a személyes fejlődésemben nagyon sokat segített. Sokkal több az önbizalmam és nem félek nekivágni az ismeretlennek. Sokkal önállóbb is lettem és jobban kitudok állni magamért. 

  • Szakmailag is nagy fejlődésen mentem át. Jelenleg egy koreai repülőtársaságnál dolgozom az egyetem mellett és tavasszal sikeresen teljesítettem a koreai TOPIK 3-mas nyelvvizsgát is. Mindezek nem sikerültek volna, ha nem töltök egy évet kint Dél-Koreában

• Hogyan befolyásolta/befolyásolja a jövőbeli terveidet? 

  • Jelenleg koreai politikai témában írom a szakdolgozatomat, és az egyetem befejeztével szeretnék jelentkezni ösztöndíjra is, hogy a mesterképzést Koreában tudjam elvégezni. 

  • Számomra a kint töltött egy év a jövőmet alapozta meg és az egyetem után is keresni fogom lehetőségeket, hogy újból visszatudjak költözni Dél-Koreába.