2025.08.27.
Az ELTE örökségéből: rektori tisztséglánc
rektori-lanc.jpg
Egyetemünk hatalmas tudásvagyont és kulturális értéket halmozott fel az évszázadok során, amelynek megőrzése és továbbadása kitüntetett feladatunk. Sorozatunkban hónapról hónapra e kulturális örökségből mutatunk be példákat: augusztus hónap műtárgya az 1819-ben készült, arany rektori jelvény, amely az idei rektorváltási ceremónián is fontos szerephez jut.

Több évszázadra visszanyúló hagyomány, hogy az egyetemeket jelvényekkel, címerekkel és díszöltözetekkel (ornátus) ruházzák fel. A jelvények közé tartozik többek között a pédum (más néven jogar vagy díszbot), a pecsét, a gyűrű, illetve a lánc. A tisztségviselők ünnepi alkalmakon e jelvényeket magukra öltik, ezzel is hangsúlyozva az egyetemek kiváltságos helyét az országban. Ezek a tárgyak az idők során az egyetemi szertartások szerves részévé válnak, szerepük évszázadokon keresztül végig kíséri az intézmény élettörténetét.

Nincs ez másképp az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében sem. Az egyetem jogelődjét 1635-ben alapította Pázmány Péter Nagyszombati Jezsuita Egyetem néven. 1769-ben Mária Terézia “királyi pártfogásba” vette az intézményt, és adománylevelében átkeresztelte Királyi Magyar Tudományegyetemmé. Az egyetem 1777-ben Budára költözött, majd II. József uralkodásának idején a Duna túlpartján, Pesten kapott helyet 1784-ben. Ekkor vette fel a Pesti Királyi Tudományegyetem nevet.

Az egyetemi jelvények közé tartozott ekkor a pédum, a pecsét és a talárok, amelyekről pontos ismereteink vannak. Amikor II. József rendelete alapján 1784-ben feloszlatták a szerzetesrendeket, ennek vonzataként az egyetemeken megszüntették a talárok és köpenyek használatát a Monarchia teljes területén. 1785-ben mind a négy kar díszöltözeteit fel kellett küldeni Budára, ahol azokat elárverezték.

A láncokat, amelyeket utána egészen 1949-ig viseltek a vezető tisztségviselők, 1819-ben adományozta I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király egyetemünk számára. A bécsi egyetem már 1792-ben és 1805-ben, a lembergi pedig 1817-ben kapott az uralkodótól rektori és dékáni tisztségláncokat. Később hasonló láncokat kapott 1826-ban az innsbrucki, 1827-ben a grazi, 1837-ben pedig az olmützi egyetem is.

Papp József Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (Budapest, 1982) című könyvében így számol be a lánc igénylésének körülményeiről: “Egyetemünk rektora, Láng János 1816-ban, nem minden célzatosság nélkül, a király születésnapját fényesebben ünnepeltette, mint korábban, s ez alkalomból a hadirokkantak számára eredményes gyűjtést is rendeztetett. Ennek kedvező hatására számítva Láng rektor elhatároztatta a Tanáccsal, hogy az uralkodót kérjék meg, adjon a Pesti Egyetemnek is olyan „rangfokozatot", amellyel a birodalom többi egyetemei is rendelkeznek, vagyis adományozzon a bécsiekéhez hasonló rektori és dékáni tisztségláncokat nekik is. A kért láncok 1819-ben el is készültek, de azokat az Egyetem praesese csak 1820. május 18-án helyezte ünnepélyesen a rektor és dékánok nyakába, a tanárok és hallgatók jelenlétében. Az érméket, az áttört mívű láncokkal együtt Johann Baptist Harnisch bécsi 'Kammermedailleur' készítette aranyból.”

Az 1.4 méter hosszú áttört mívű aranyláncok mindegyikén arany korona függ, ezen pedig nyolcszögű, vörösre zománcozott arany csillag, amelynek belső részén hármas — piros-fehér-zöld — nemzeti színű körszegély vonul végig. Ez zárja magába az egyik oldalán a Ferenc császár mellképével ellátott „Franciscus I. Imp.Aust.Rex. Hung." feliratú aranyérmet. Ennyiben a rektori és a dékáni láncok megegyeznek egymással, csupán abban különböznek, hogy az arany medál másik oldalán változó szöveg olvasható: a rektori láncon „Rectori Scientiarum Universitatis Pestiensis", a hittudományi kar dékánjáén „Facultati Theologicae Scientiarum Universitatis Hungaricae Pestiensis”, a jogi karén „Facultati Juridicae... ", a bölcsészeti karén „Facultati Philosophiae... ", az orvoskarén pedig „Facultati Madicae...", továbbá egységesen mindegyiken folytatólagosan „Munificentia Augusti P.P.MDCCCXIX" felirat látható.

Az aranyból készült tisztségláncokat 1949. május 31-én a Nemzeti Múzeum széfjében helyezték el. A láncok egy-egy ezüst másolata azonban a rektor páncélszekrényében maradt. Ezeket a Budára költözés 200. évfordulója alkalmából, 1977-ben újra aranyoztatták, s avatások és más ünnepélyek alkalmával használják is. Mintájukra készített el az új karok alapításakor (2000-ben, 2003-ban és 2021-ben) hat további láncot Marosi László ötvösművész.

Az eredeti, I. Ferenc király által adományozott láncok közül a rektor, a bölcsészettudományi kar és a jogi kar dékáni láncait 2016 óta kölcsönszerződés keretében a Magyar Nemzeti Múzeum átadja az Egyetem számára kiállítás céljából.

A rektori lánc főigazgatói engedéllyel 2025. augusztus 29-én a rektori beiktatási ünnepségen lesz használatban, amikor Borhy László akadémikus, leköszönő rektor átadva a láncot, felavatja az Eötvös Loránd Tudományegyetem új rektorát, Darázs Lénárdot.

Írta: Kovács-Molnár Bianka

Forrás: ELTE EKL