Képzés ELTE-n: ÁJK, Jogász

Ország: Hollandia

Város: Amszterdam

Fogadóintézmény: Vrije Universiteit

Ösztöndíj: Erasmus+ Részképzés

Szávity Blanka vagyok, ötödéves az ELTE ÁJK-n, és a 2024/25 tanév őszi félévét Amszterdamban, a Vrije Universiteit hallgatójaként tölthettem. A szálláskeresésben nagy segítséget jelentett, hogy a partneregyetem honlapján már a pályázáskor elérhető volt a kínált diákszállások katalógusa, amelyek között voltak kifejezetten kedvező áron elérhetőek is. A szobák árát természetesen nagyban meghatározza, hogy kinek milyen igényei vannak a felszereltséget és a létesítmények közös használatát illetően, így az havi 4-500 eurótól kezdődően akár havi 1000 euróig is terjedhet. Az én szállásomon saját fürdőszoba tartozott a szobákhoz, és csupán a konyhán kellett osztoznunk. Ezt kifejezetten jó dologként éltem meg, hiszen szuper kis közösség alakult ki az emeletünkön. Kéthetente közös vasárnapi vacsorákat is tartottunk, és ha bárki egy kis társaságra vágyott, csak a konyháig kellett mennie. Kollégiumi férőhely azonban nem biztosított minden külföldi hallgató számára, így fontos volt a szállással kapcsolatos adminisztratív teendőimnek minél hamarabb eleget tennem. Ennek eredményeként már a kiutazást megelőző májusban biztos volt a helyem Európa egyik legnagyobb diákszállásán, az amstelveeni Uilenstede-n. Ez a kampusz több, mint 3500 férőhelyet kínál, így a közösségi élet mindig pezsgő, és rengeteg emberrel lehetőség nyílik megismerkedni. Az elmaradhatatlan hétvégi házibulik mellett a hétköznapokban is számos szociális programot szerveztek az itt élő hallgatók, sok kinti barátomat én is itt ismertem meg. Azon túl, hogy a kollégiumban sosem unatkoztunk, az is nagy előnyt jelentett, hogy biciklivel csupán 7 percre volt az egyetemtől.

Márpedig, ha Amszterdamban él az ember, napi szinten biciklire pattan. Ez egyrészt sokkal olcsóbb és gyorsabb a tömegközlekedésnél, másrészt pedig leírhatatlan élményt nyújt a sajátos stílusú épületekben gyönyörködve a kanálisok partján tekerni.

A forgalom elsőre kicsit elrettentő lehet, hiszen az utcák szinte mindig kerékpárosokkal és gyalogosokkal zsúfoltak, de hamar meg lehet szokni a nyüzsgést, és úgy közlekedni, mint egy igazi dutchie. Mivel a holland időjárás igen szeszélyes tud lenni, a félév végére teljesen természetessé vált, hogy esőben, jégesőben, vagy éppen szélviharban tekerünk haza egy-egy buliból. Biciklit egyébként – ahogyan a nemzetközi diákok túlnyomó többsége – én is a Swapfietsről béreltem, kedvező havidíjért nagyon jó minőségű bringákat kínálnak, amelyeket ráadásul díjmentesen és gyorsan ki is javítanak/ cserélnek meghibásodás esetén.

A holland oktatási rendszer blokkokra épül, egy szemeszter pedig kettő darab kéthónapos és egy darab egy hónapos blokkból áll. Egy-egy blokkban egyszerre általában két tárgyra kell csak fókuszálni, és a vizsgák is blokkonként kerülnek megtartásra, ami jelentősen csökkenti a tanulási terhet és a vizsgastresszt. A januári harmadik blokk opcionális, de személyes tapasztalatom szerint nagyon megéri rá kint maradni, az itthoni vizsgák a meghosszabbított Erasmus vizsgaidőszakban így is gond nélkül teljesíthetőek voltak.

Az egyetem kurzuskínálata igen széles paletta, szerintem bárki találna a katalógusban számára érdekes tárgyakat. A nemzetközi emberi és büntetőjogtól kezdve a bioetikán, versenyjogon, fogyasztó- és adatvédelmen át a pénzügyi, gazdasági és munkajogig minden témában találhatóak kurzusok, és néhány tárgy még itthoni kötelező kurzusnak is elismertethető, én például a környezetjogot teljesítettem ilyen módon. Az előbb felsoroltak mellett azonban számos olyan tárgyat is lehet hallgatni a VU-n, amelyek nem kifejezetten tételes jogi tudást kínálnak, hanem az adott jogág egyes aspektusait filozófiai, antropológiai, illetve erkölcsiszempontból vizsgálják, vagy éppen a jog és a média kapcsolatát elemzik.

A tárgyaim egy része pusztán beadandókkal is teljesíthető volt, de a készülés még a vizsgával záródó kurzusok esetén sem vett igénybe 2-3 napnál többet. Mindez remekül összeegyeztethető volt a rengeteg szórakozási lehetőséggel, amit Amszterdam kínál. Senki számára nem meglepő állítás, hogy a város látványa és hangulata egyszerűen megunhatatlan. Amszterdamot olyan szabadságérzet lengi be, amelyet korábban még sehol máshol nem tapasztaltam, és ennek a városnak tényleg mindenki számára van mit nyújtania. Amellett, hogy szó szerint mindennek szenteltek egy múzeumot, koncertek, páratlanul jó szórakozóhelyek, jazz és egyéb élőzenés klubok, valamint tipikus holland „barna bárok” gazdagítják a hétköznapokat, és a városban még a piacozásnak és a thriftingnek is igen nagy kultúrája van. Kellemes kis kávézókból és (vegán) pékségekből sincs hiány, és ha szép idő van, számos hatalmas és gyönyörű park várja a város kellős közepén a piknikezni vágyókat. Nem is beszélve az olyan eseményekről, mint az Amsterdam Dance Event, a Light Festival, vagy éppen a National Tulip Day. Ezek mellett kihagyhatatlan élmény egy lenyűgöző szépségű, lehetőleg naplementében zajló csónaktúra a belváros kanálisain, vagy éppen napos időben teljesen céltalanul áttekerni a Vondelparkon.

A hollandok nem a zseniális konyhájukról híresek, de azért van néhány tipikus harapnivalójuk, amit nyugodt szívvel ajánlanék. Nagyon gyakori desszert náluk az almás pite, szinte minden kávézóban kapni, és ezek mindegyike azt állítja, hogy az övé a legfinomabb. Az én tanácsom az, hogy ezt csak az olyan, tipikusan holland brown bar-oknak higgyétek el, ahol kizárólag holland társalgást hallotok, de amennyiben elkerülnétek a rosszalló fejcsóválást, tejszínhabot is mindenképpen kérjetek rá. A hollandoknál a sült krumpli minden mennyiségben, a nap bármely pontján, bármilyen szósszal játszik, a barátaimmal mi ennek leginkább a hajnali hazamenetelek során vettük hasznát. A piacokon nagyon gyakori továbbá a poffertjes (aprócska palacsinta falatkák), a szirupos gofri és a kibbeling (rántott hal), valamint nekem a bitterballen is nagyon ízlett, ami egy húskrémes golyócska, szigorúan csakis mustárral felszolgálva, és a bárok legtipikusabb finger food-ja. Ezek mellett viszont számos különböző nemzetet képviselő minőségi étterem is van a városban, így, ha főételekről volt szó, nagyon gyakran ettünk olaszt, mexikóit vagy éppen indiait.

A hollandok azon a véleményen vannak, hogy a legnagyobb baklövés, amit el lehet követni egy hosszabb, Hollandiába való látogatás során az az, hogy csak Amszterdamban maradunk.

Én ennek megfelelően szinte minden hétvégén meglátogattam egy-egy másik várost, és ezek után teljes mértékben egyet tudok érteni az állítással. Leiden és Utrecht a fővároshoz képest sokkal nyugodtabb és csendesebb, de éppen ugyanolyan gyönyörű ékszerdobozok. Rotterdam a második világháború utáni újjáépítésnek köszönhetően teljesen más képet fest, mint amit egy holland várostól tipikusan elvárnánk, de pont ezek miatt a modern építészeti megoldások miatt lenyűgöző. Hága az ország közigazgatási központjaként kihagyhatatlan egy joghallgató számára, itt található ugyanis a Nemzetközi Büntetőbíróság és a Békepalota épülete mellett még a Binnenhof is, ahol a holland parlament ülésezik. Groningen a Forum tetőteréről nyíló kilátásával és az ott tartott karácsonyi vásárral lopta be magát a szívembe, Haarlem pedig a múzeummá alakított De Adriaan szélmalmával nyújtott nem mindennapi élményt. Ha már szélmalmok, Zanse Schans is kihagyhatatlan holland desztináció, ha pedig sajtkóstolásról van szó, a sajtpiacáról híres Alkmaar is említésre kell kerüljön. Amszterdamot nagyon hamar otthonomnak éreztem, és a kint töltött öt hónap alatt rengeteg fantasztikus emberrel találkoztam, illetve számos felejthetetlen és életre szóló élménnyel gazdagodtam, amelyeket képes lennék még hosszú oldalakon keresztül ecsetelni. Az Erasmusomra visszagondolni mindig melegséggel tölti el a szívemet, éppen ezért desztinációtól függetlenül mindenkinek azt ajánlom, hogy ha teheti, éljen a mobilitás lehetőségével!