Felvételi

Felvételi

Felvételi kiokos

Alap- és osztatlan képzések, felsőoktatási szakképzések

A felsőoktatási szakképzések, az alap- és osztatlan képzések esetén a jelentkezők pontszámítása néhány kivételtől eltekintve egy 500 pontos rendszerben történik, ahol maximum 400 pont szerezhető a korábbi középiskolai tanulmányi eredmények alapján (tanulmányi és érettségi pontok), amelyhez hozzáadódik maximum 100 intézményi pont. A főszabály mellett egyes szakokon a pontszámítás középfokú szakképzettség, vagy a szakképesítéshez tartozó szakmai vizsgaeredmény, vagy felsőfokú (szak)képzésben szerzett oklevél alapján is történhet. Emellett külön kategóriát képeznek azok a szakok, ahol a jelentkezőknek kötelező gyakorlati vizsgát kell tenniük (művészet és sporttudomány képzési területen fordulhat elő ilyen), ott a pontszámítás kizárólag ez alapján történik, ők összesen 400 pontot szerezhetnek, számukra intézményi pont nem adható. Szintén kivételként többletpont is szerezhető (akár az 500 ponton felül is) önkéntes tartalékos katonai szolgálatért, melyet az Oktatási Hivatal állapít meg.

A pontszámítás részletes szabályait mindig az aktuális felvételi tájékoztató tartalmazza, a tájékoztatóban lehet megnézni, hogy melyik szakra pontosan milyen követelmények érvényesek, így első lépéseként mindenképpen azt érdemes azonosítani, hogy a jelentkező milyen szakra szeretne felvételizni. Annál is inkább, mert intézményenként és szakonként eltérőek lehetnek a követelmények (pl. hogy kötelező-e az emelt szintű érettségi, milyen érettségi tárgyak fogadhatók el stb.).

Fontos! Egyes szakok esetén a felvételnek külön feltétele(i) lehet(nek), pl. egyes pedagógusképzési szakok esetén alkalmassági vizsgát kell tenni, egyes sportszakokon az egészségügyi alkalmasságot kell igazolni, vagy idegen nyelven folyó képzés esetén szükség lehet a nyelvismeret igazolására. Ezek a követelmények a szak adatai között külön, egy ún. „Felvétel feltételei” boxban jelennek meg a tájékoztatóban.

Az intézményi pontok rendszere az ELTE-n

A felvételi tájékoztatóban az intézményi pontok az adott szak kiválasztása után kategóriákba sorolva jelennek meg. Az alábbi lista az összes kategóriát és az alá tartozó összes ELTE-s jogcímet tartalmazza, de a kiválasztott szaknál csak az fog megjelenni a tájékoztatóban, amely az adott szakon pontot érhet.

Figyelem! Az intézményi pontokra való jogosultságot az E-felvételiben többnyire dokumentum(ok) feltöltésével kell igazolni. Mivel intézményi pontot szerezni nem kötelező, ezért ezekkel kapcsolatban hiánypótlási felszólítást sem kap a jelentkező. Az E-felvételiben kell a felvételi eljárás végéig folyamatosan követnie az általa feltöltött dokumentum feldolgozottságát (az újonnan feltöltött fájlok, a pontozás módosíthat a bírálaton!). Hiba, hiányosság esetén az elutasítás indoka külön értesítés nélkül ott látható.

Gyakorlati tanácsok a dokumentumfeltöltéshez az E-felvételiben
  • Az aktuális felvételi tájékoztató tartalmazza, hogy milyen adatok származhatnak ún. közhiteles nyilvántartásból (pl. érettségi, nyelvvizsga, oklevél). Ezek saját E-felvételi felületen való megjelenésének ellenőrzése, illetve hiány esetén dokumentum feltöltésével történő pótlása a jelentkező felelőssége.
  • Vannak olyan dokumentumok, amelyeket az Oktatási Hivatal és a felsőoktatási intézmény is kezelhet (pl. egy középfokú szakképzettséget igazoló irat lehet a pontszámítás alapja, de érhet intézményi pontot is), ezért fontos odafigyelni, hogy kinek és milyen jogcímen tölti fel a jelentkező a dokumentumot. Az Oktatási Hivatalnak és az intézménynek szánt fájlokat az E-felvételiben külön boxban lehet feltölteni. Az adott dokumentumtípus több esetben mindkét helyen megjelenik (az intézményi boxban „(intézménynek)” kiegészítéssel a nevében).
  • Az alábbiakban az egyes jogcímeknél jelezzük, hogy milyen dokumentumtípust kell választani feltöltéskor az E-felvételiben.
  • Több oldalból álló dokumentum esetén a feltöltött fájlnak minden oldalt tartalmaznia kell! Célszerű azokat egy pdf fájlba szkennelni. Ha a jelentkező csak fotózni tudja, akkor megoldás az is, ha képként, viszont egyetlen jogcímhez csatolva kerül be a több fájl a rendszerbe.
  • Minden esetben ellenőrzésre kerül a dokumentum hitelessége. Ha a dokumentum papíros formában került kiállításra, akkor a szkennelt/fotózott másolaton látszódnia kell az aláírásnak és hivatalos dokumentum esetén a pecsétnek is. Ha a dokumentum elektronikusan készült, akkor ellenőrizhetőnek kell lennie az aláíráspanelben a tanúsítványnak.
Az ELTE-n egységesen kezelt kategóriák és jogcímek, amelyek minden szakra egyforma követelménnyel érvényesek
1. Esélyegyenlőség (fogyatékosság, hátrányos helyzet, gyermekgondozás, betegellátás)
1.1. Fogyatékosság igazolása

Feltétel:
Fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki mozgásszervi fogyatékos; érzékszervi (látási, hallási) fogyatékos; beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.); autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási-, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás-, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Esélyegyenlőség jogcímen csak abban az esetben lehet pontot szerezni, ha a jelentkező más jogcímeken (tanulmányi és érettségi pontok + intézményi többletpontok a sportteljesítmény jogcímeit kivéve) elérte a szakon meghatározott minimum pontszámot.

Hogyan kell igazolni?
Ha a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a tankötelezettség (óvoda, általános iskola, középiskola) idején már fennállt, akkor a Pedagógiai Szakszolgálat, illetve jogelődjeik (Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, fővárosi, vagy megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok) szakvéleménye szükséges hozzá.
Ha a fogyatékosság a tankötelezettség ideje után alakult ki, vagy korábban is fennállt, de a jelentkező nem rendelkezik a Pedagógiai Szakszolgálatok és jogelődjeik igazolásával, akkor 2020. szeptember 1. előtt a fővárosi, illetve a területileg illetékes megyei/járási Kormányhivatalok Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztályai (és jogelődjeik) szakvéleménye szükséges arról, hogy a jelentkező a felsőoktatásban fogyatékossággal élő személy; illetve 2020. szeptember 1. után az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kibocsátott szakértői véleménye szükséges.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „fogyatékosságot igazoló dokumentum”,  a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: a dokumentum elutasításra kerül, ha nem a megfelelő szerv állította ki.

1.2. Gyermekgondozás igazolása

Feltétel:
Esélyegyenlőség jogcímen csak abban az esetben lehet pontot szerezni, ha a jelentkező más jogcímeken (tanulmányi és érettségi pontok + intézményi többletpontok a sportteljesítmény jogcímeit kivéve) elérte a szakon meghatározott minimum pontszámot.

Hogyan kell igazolni?
Az igazoláson az alábbi kategóriák egyikének kell szerepelnie: csecsemőgondozási díj (CSED), örökbefogadói díj (ÖD), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET), gyermekek otthongondozási díja (GYOD), gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj.
Az intézményi pontra való jogosultságot a támogatást folyósító szerv (Magyar Államkincstár kirendeltségei, kormányhivatalok) által kiállított igazolással, határozattal, hatósági bizonyítvánnyal lehet igazolni úgy, hogy abból a folyósítás ténye egyértelműen megállapítható legyen. Olyan dokumentum, amely a felvételi időszak előtt kelt és várható, vagy előrelátható időtartamot jelöl meg, nem elfogadható. A felvételi időszak előtt kelt, támogatást megítélő határozatok esetén a jogcím hatósági bizonyítvánnyal igazolható.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „gyermekgondozást igazoló dokumentum”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: az igazolásból ki kell derülnie a jogcímnek és a pontos folyósítási időszaknak is.

1.3. Hátrányos helyzet igazolása

Feltétel:
A felsőoktatási felvételi eljárás során az a jelentkező jogosult hátrányos helyzet jogcímen többletpontra, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 67/A. §-a alapján, a törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül és a felvételi jelentkezés határidejének napjáig huszonötödik életévét még nem töltötte be. Esélyegyenlőség jogcímen csak abban az esetben lehet pontot szerezni, ha a jelentkező más jogcímeken (tanulmányi és érettségi pontok + intézményi többletpontok a sportteljesítmény jogcímeit kivéve) elérte a szakon meghatározott minimum pontszámot.

Hogyan kell igazolni?
Az intézményi pont igazolására a jegyző vagy az illetékes gyámhatóság igazolása, illetve határozata fogadható el. Az igazolási jogcímnek a felvételi eljárás során, vagyis az eljárásban meghatározott jelentkezési és végső hiánypótlási határidő közötti valamely időtartamban kell fennállnia. Az igazolást/határozatot akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza: a jelentkező nevét és természetes személyazonosító adatait; a jogosultság tényét, idejét; a kiállító megnevezését és az elrendelő igazolás/határozat számát; a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „hátrányos helyzetet igazoló dokumentum”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: a dokumentum elutasításra kerül, ha nem a megfelelő szerv állította ki. Előfordulhat, hogy maga a határozat másról szól, de az indoklásban szerepel a hátrányos helyzet megállapítása, ilyenkor ezt célszerű valahogy kiemelni, jelezni, megkönnyítve a bírálók dolgát.

2. Nyelvtudás

2.1. B2 komplex államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás

2.2. C1 komplex államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás

Feltétel:
Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és érettségi vizsga alapján is jogosult lenne intézményi pontra, akkor az intézményi pontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

Hogyan kell igazolni?
Államilag elismert nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű, nyelvtudást igazoló dokumentum (utóbbiak körét a 137/2008.(V. 16.) Korm. rendelet 14.§-a tartalmazza). Külföldön tett nyelvvizsga esetén annak honosítása is szükséges (ld. https://nyak.oh.gov.hu/).

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „nyelvvizsga bizonyítvány”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: adat származhat a közhiteles nyilvántartásból, célszerű először ellenőrizni, hogy ott megjelenik-e és csak akkor feltölteni, ha ott nem látja a jelentkező (az érettségi adatoknál látszik a nyelvtudásra vonatkozó záradék is a rendszerben). A honosítási eljárás időigényes, ezért a külföldön szerzett bizonyítványok esetén ezzel számolni szükséges.

3. Sporteredmény, tagság, igazolás

Feltétel:
Sporteredményért intézményi pontot kizárólag a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágból lehet számítani. Csak a felvételi jelentkezési határidőhöz képest 5 éven belül teljesített eredmény vehető figyelembe.

letölthető formanyomtatvány használata kötelező; kivétel: a Diákolimpia esetén az igazolás a Diáksport Szövetség saját formanyomtatványán is elfogadható.

3.1. Európa-bajnokságon elért eredmény (2-3. helyezés)

Hogyan kell igazolni?
Az igazolás kizárólag az intézmény honlapján közzétett formanyomtatványon (ld. fentebb) fogadható be az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének hitelesítésével.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „sporteredményt igazoló dokumentum (intézménynek)”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: a dokumentum elutasításra kerül, ha nem a megfelelő szerv állította ki és nem a formanyomtatványon. Az Európa-bajnokságon szerzett 1. helyezést nem az intézmény, hanem az Oktatási Hivatal felé kell igazolni, ebben az esetben ugyanis a jelentkező 500 pontra jogosult.

3.2. Korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért eredmény (1-3. helyezés)

Hogyan kell igazolni?
Az igazolás kizárólag az intézmény honlapján (ld. fentebb) közzétett formanyomtatványon fogadható be az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének hitelesítésével.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „sporteredményt igazoló dokumentum (intézménynek)”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: a dokumentum elutasításra kerül, ha nem a megfelelő szerv állította ki és nem a formanyomtatványon. Felnőtt korosztály számára szervezett világbajnokságon elért 1-3. helyezést nem az intézmény, hanem az Oktatási Hivatal felé kell igazolni, ebben az esetben ugyanis a jelentkező 500 pontra jogosult.

3.3. Magyar Diáksport Szövetség által, vagy közreműködésével szervezett Diákolimpia országos döntőjében elért eredmény (1-3. helyezés)

Hogyan kell igazolni?
Magyar Diáksport Szövetség hivatalos igazolása alapján, a Magyar Diáksport Szövetség által, vagy közreműködésével szervezett Diákolimpia országos döntőjében elért eredményért.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „sporteredményt igazoló dokumentum (intézménynek)”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: a dokumentum elutasításra kerül, ha nem a megfelelő szerv állította ki.

3.4. Magyarországi országos sportági szakszövetség által szervezett és általa (korosztálytól függetlenül) a legmagasabb szintűként elismert ORSZÁGOS BAJNOKSÁGon elért eredmény (1-3. helyezés)

Hogyan kell igazolni?
Az igazolás kizárólag az intézmény honlapján (ld. fentebb) közzétett formanyomtatványon fogadható be az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetségének hitelesítésével, a magyarországi országos sportági szakszövetség által szervezett országos bajnokságon elért eredményért.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „sporteredményt igazoló dokumentum (intézménynek)”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: a dokumentum elutasításra kerül, ha nem a megfelelő szerv állította ki és nem a formanyomtatványon.

3.5. Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián való részvétel

Hogyan kell igazolni?
Az igazolás kizárólag az intézmény honlapján (ld. fentebb) közzétett formanyomtatványon fogadható be az adott sportág magyarországi országos sportági szakszövetsége, a Magyar Paralimpiai Bizottság vagy a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, illetve a Magyar Sakkszövetség által hitelesített formában.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „sporteredményt igazoló dokumentum (intézménynek)”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: a dokumentum elutasításra kerül, ha nem a megfelelő szerv állította ki és nem a formanyomtatványon. Az 1-8. helyezést nem az intézmény, hanem az Oktatási Hivatal felé kell igazolni, ebben az esetben ugyanis a jelentkező 500 pontra jogosult.

Nem egységes jogcímek, amelyek szakonként változó tartalommal jelenhetnek meg
1. Egyéb képzések, tanfolyamok, programok

Ha megjelenik a szakon ilyen kategória, akkor itt találhatók azok a képzések, amelyek nem adnak oklevelet, szakképzettséget, de az adott szakon mégis intézményi pontot érnek. Ilyen lehet pl. egy akkreditált 20-30 órás tanfolyam.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „szakmai tevékenység igazolása”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: a különböző képzési szintekre/típusokra különböző dokumentumtípusok vonatkoznak (ld. pl. felsőfokú oklevél, OKJ bizonyítvány, szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél stb.), ide valóban csak olyan képzések kerüljenek, amelyek egyik külön kategóriába sem sorolhatók, de megfelelnek az adott szakon feltüntetett követelményeknek.

2. ERASMUS, ALUMNI, jelentkezéshez kapcsolódó feltétel

Ilyen kategória csak a nemzetiségi szakok esetén jelenik meg, a nemzetiségi (tanár) szakokra való jelentkezésre adható pontok láthatók itt. A nemzetiségi szakra való jelentkezést külön igazolni nem kell.

3. Érettségi, szakképesítés, középfokú tanulmányok

Ez a kategória minden olyan szaknál megtalálható, ahol intézményi pont adható. Itt lehet megnézni, hogy milyen emelt, vagy (bizonyos szakon esetén) akár középszintű érettségiért szerezhető intézményi pont. Kikötés lehet a tantárgy és/vagy az eredmény is, de itt jelenik meg az is, ha a szakon egyes középfokú szakképzettségért, OKJ-s, vagy szakgimnáziumi képesítésért is jár pont.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Válaszható dokumentumtípusok az adott dokumentum tartalma szerint: „érettségi bizonyítvány” / „érettségi tanúsítvány” / „középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél (intézménynek)” / „OKJ bizonyítvány (intézménynek)” / „szakgimnáziumi képesítő bizonyítvány (intézménynek)”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: ilyen adat származhat a közhiteles nyilvántartásból is, ezért célszerű először ellenőrizni, hogy ott megjelenik-e és csak akkor feltölteni a dokumentumot, ha ott nem látja a jelentkező. Ha a dokumentumot az érettségi pontok számításához tölti fel a jelentkező, akkor az Oktatási Hivatalnak szóló boxban kell feltölteni azt (ott nincs „(intézménynek)” kitétel a nevében).

4. Felsőfokú tanulmányok, oklevelek

Ebben a kategóriában szerepelhetnek azok az oklevelet adó képzések, amelyekre az adott szakon intézményi pont adható. Kikötés lehet képzési terület, esetleg konkrét szak, vagy képzési szint is (felsőoktatási szakképzés, alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés stb.)

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Válaszható dokumentumtípusok az adott dokumentum tartalma szerint: „felsőoktatási szakképzést igazoló dokumentum”, „felsőfokú oklevél” (alapképzés, mesterképzés esetén), „szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél”, ezeket nem az intézményi, hanem az Oktatási Hivatalhoz kapcsolódó boxban lehet feltölteni.
Fontos: adat származhat a közhiteles nyilvántartásból is, célszerű először ellenőrizni, hogy ott megjelenik-e és csak akkor feltölteni, ha ott nem látja a jelentkező.

5. Intézményi (felvételi) vizsga

Ez a kategória csak azokon a képzéseken jelenik meg, ahol duális formában is lehet tanulni, csak azok esetében szervezünk ilyet. A vizsga letétele nem kötelező, teljesítését igazolni nem kell.

6. Munkatapasztalat, önkéntesség

Az érintett szakok ebben a kategóriában jelzik, ha munkatapasztalatra adnak intézményi pontot. Kikötés lehet a betöltött munkakör tartalma, a munkaviszony minimális ideje stb.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „betöltött munkakör igazolása”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: a munkáltatói igazolás igénylése előtt meg kell nézni, hogy pontosan mit kér az adott szak, sok esetben kiegészítést kell kérni a szokott tartalmon felül (pl. munkakör feltüntetése), vagy az igazolás mellett szükség lehet a munkaköri leírás feltöltésére is.

7. Tanulmányi, művészeti, szakmai verseny

Az érintett szakok ebben a kategóriában jelzik, hogy milyen versenyeredményeket fogadnak el. Kikötés lehet a verseny szintje (pl. nemzetközi, országos, intézményi), az elért eredmény (pl. 1-3 helyezés) stb.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „versenyeredményt igazoló dokumentum”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.

Mesterképzések

A mesterképzések esetén a pontszámítás egy 100 pontos rendszerben történik szakonként eltérő szabályok szerint. A pontszámítás részleteiről minden esetben az adott felvételi időszak meghirdetéseikor lehet tájékozódni.

A mesterszakok esetén mindenképpen le kell ellenőrizni a szak kiválasztásakor megjelenő, „Felvétel feltételei” boxot a tájékoztatóban, az itt található feltételek mindegyikét (pl. bemeneti oklevél, nyelvismeret, szakmai gyakorlat) teljesíteni kell ahhoz, hogy a jelentkező egyáltalán versenyben legyen az adott szakon. Ha ezek valamelyike nem teljesül, a jelentkező nem nyerhet felvételt.

A pontszámítás kategóriái
1. Kötelező pontok

A pontszámítás többféle eredmény alapján történhet:

  • vizsgaalkalom: ez lehet motivációs beszélgetés, vagy vizsga is; szóbeli, vagy írábeli formában; személyes megjelenéssel, vagy online módon lebonyolítva. A pontos követelmények (tartalom, időpont/időszak, vizsgadíj) mindig az adott szaknál tekinthetők meg, a kötelező vizsgaalkalmakra a jelentkező behívót kap.
  • korábbi tanulmányok alapján számított pont: ez lehet a bemeneti oklevél eredménye, záróvizsga, szakdolgozat jegye, képzésen szerzett kreditekből és érdemjegyekből származó pont stb. Figyelem! A pontszámításhoz szükség lehet plusz dokumentum feltöltésére, amelyről a jelentkezőnek kell gondoskodnia (pl. oklevélmelléklet, leckekönyv stb.), hiányuk esetén a jelentkező hiánypótlási felszólítást kap.
  • a felvételi eljáráshoz beadott írásbeli munka: ez lehet motivációs levél, önéletrajz, szakirodalmi áttekintés, vagy külön erre a célra készített írásmű is. A pontos követelmények (tartalom, terjedelem, beküldés/feltöltés módja, határideje) mindig az adott szaknál tekinthetők meg, hiányzó dokumentum esetén a jelentkező hiánypótlási felszólítást kap.

Fontos: Ha a jelentkező valamelyik kötelező jogcímen nem szerez pontot, akkor az adott szakra nem nyerhet felvételt. Ha a kötelező pontok többféle módszerrel is összeszedhetők, akkor a különböző módszerek a tájékoztatóban az adott szaknál vagylagosan jelennek meg.

2. Többletpontok

Minden mesterszakon jár többletpont az esélyegyenlőség jogcímeire, de ezen felül igen változatos a többletpontok köre. Egyes szakokon nyelvismeretre, tanulmányi, vagy egyéb versenyeredményeken elért eredményekre (pl. OTDK), publikációra, a bemeneti feltétel teljesítésén felüli további szakképzettségre is adható többletpont, ezeket minden esetben az adott szak meghirdetésénél lehet ellenőrizni, ahol a jogcím és a pontszám mellett az igazolás módja, vagy az egyéb követelmények, korlátozások is megtekinthetők.

Figyelem! A többletpontra való jogosultságot az E-felvételiben többnyire dokumentum(ok) feltöltésével kell igazolni. Mivel többletpontot szerezni nem kötelező, ezért ezekkel kapcsolatban hiánypótlási felszólítást sem kap a jelentkező. Az E-felvételiben kell a felvételi eljárás végéig folyamatosan követnie az általa feltöltött dokumentum feldolgozottságát (az újonnan feltöltött fájlok, a pontozás módosíthat a bírálaton!). Hiba, hiányosság esetén az elutasítás indoka külön értesítés nélkül ott látható.

Gyakorlati tanácsok a dokumentumfeltöltéshez az E-felvételiben
  • Az aktuális felvételi tájékoztató tartalmazza, hogy milyen adatok származhatnak ún. közhiteles nyilvántartásból (pl. nyelvvizsga, oklevél). Ezek saját E-felvételi felületen való megjelenésének ellenőrzése, illetve hiány esetén dokumentum feltöltésével történő pótlása a jelentkező felelőssége.
  • Több oldalból álló dokumentum esetén a feltöltött fájlnak minden oldalt tartalmaznia kell! Célszerű azokat egy pdf fájlba szkennelni. Ha a jelentkező csak fotózni tudja, akkor megoldás az is, ha képként, viszont egyetlen jogcímhez csatolva kerül be a több fájl a rendszerbe.
  • Minden esetben ellenőrzésre kerül a dokumentum hitelessége. Ha a dokumentum papíros formában került kiállításra, akkor a szkennelt/fotózott másolaton látszódnia kell az aláírásnak és hivatalos dokumentum esetén a pecsétnek is. Ha a dokumentum elektronikusan készült, akkor ellenőrizhetőnek kell lennie az aláíráspanelben a tanúsítványnak.
Az esélyegyenlőség jogcímeivel kapcsolatos tudnivalók
1. Fogyatékosság igazolása

Feltétel:
Fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki mozgásszervi, érzékszervi (látás,- hallássérült) vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral, azaz súlyos tanulási (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, kevert tanulási zavar), figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzd. Intézményi pont tartós, krónikus betegségért és beilleszkedési, tanulási, magatartásszabályozási nehézségért (BTMN) nem adható.

Hogyan kell igazolni?
Ha a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a tankötelezettség (óvoda, általános iskola, középiskola) idején már fennállt, akkor a Pedagógiai Szakszolgálat, illetve jogelődjeik (Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, fővárosi, vagy megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok) szakvéleménye szükséges hozzá.
Ha a fogyatékosság a tankötelezettség ideje után alakult ki, vagy korábban is fennállt, de a jelentkező nem rendelkezik a Pedagógiai Szakszolgálatok és jogelődjeik igazolásával, akkor 2020. szeptember 1. előtt a fővárosi, illetve a területileg illetékes megyei/járási Kormányhivatalok Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztályai (és jogelődjeik) szakvéleménye szükséges arról, hogy a jelentkező a felsőoktatásban fogyatékossággal élő személy; illetve 2020. szeptember 1. után az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kibocsátott szakértői véleménye szükséges.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „fogyatékosságot igazoló dokumentum”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: a dokumentum elutasításra kerül, ha nem a megfelelő szerv állította ki.

2. Gyermekgondozás igazolása

Feltétel:
Intézményi pont akkor adható, ha a jelentkező a felvételi időszak legalább egy napján az alábbi jogcímek valamelyikén részesül gyermek után járó támogatásban: csecsemőgondozási díj (CSED), örökbefogadói díj (ÖD), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET), gyermekek otthongondozási díja (GYOD), gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj. A felvételi időszak alatt a jelentkezési határidőtől a hiánypótlás határidejéig tartó időszakot kell érteni.

Hogyan kell igazolni?
Az intézményi pontra való jogosultságot a támogatást folyósító szerv (Magyar Államkincstár kirendeltségei, kormányhivatalok) által kiállított igazolással, határozattal, hatósági bizonyítvánnyal lehet igazolni úgy, hogy abból a folyósítás ténye egyértelműen megállapítható legyen. Olyan dokumentum, amely a felvételi időszak előtt kelt és várható, vagy előrelátható időtartamot jelöl meg, nem elfogadható. A felvételi időszak előtt kelt, támogatást megítélő határozatok esetén a jogcím hatósági bizonyítvánnyal igazolható.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „gyermekgondozást igazoló dokumentum”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: az igazolásból ki kell derülnie a jogcímnek és a pontos folyósítási időszaknak is.

3. Hátrányos helyzet igazolása

Feltétel:
Az a jelentkező jogosult hátrányos helyzet jogcímen többletpontra, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 67/A. §-a alapján hátrányos helyzetűnek minősül és a felvételi jelentkezés határidejének napjáig huszonötödik életévét még nem töltötte be. A hivatkozott törvény szerint az minősül hátrányos helyzetűnek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és ezen felül az alábbi körülmények közül legalább egy igaz rá:

  • a szülő vagy gyám a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
  • a szülő vagy gyám a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor a megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
  • a gyermeknek elégtelen a lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei (pl. félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek).

Hogyan kell igazolni?
Az intézményi pont igazolására a jegyző vagy az illetékes gyámhatóság igazolása, illetve határozata fogadható el. Az igazolási jogcímnek a felvételi eljárás során, vagyis az eljárásban meghatározott jelentkezési és végső hiánypótlási határidő közötti valamely időtartamban kell fennállnia. Az igazolást/határozatot akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza: a jelentkező nevét és természetes személyazonosító adatait; a jogosultság tényét, idejét; a kiállító megnevezését és az elrendelő igazolás/határozat számát; a kiállításra jogosult szakhatóság hiteles aláírását és pecsétjét.

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „hátrányos helyzetet igazoló dokumentum”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: a dokumentum elutasításra kerül, ha nem a megfelelő szerv állította ki. Előfordulhat, hogy maga a határozat másról szól, de az indoklásban szerepel a hátrányos helyzet megállapítása, ilyenkor ezt célszerű valahogy kiemelni, jelezni, megkönnyítve a bírálók dolgát.

Nyelvtudás

Mivel egyes szakokon bemeneti feltételként, más szakokon többletpont jogcímként többször is megjelenik, az alábbiakban kitérünk a nyelvtudás igazolásával kapcsolatos tudnivalókra is:

Feltétel:
Az egyes szakok korlátozhatják az elfogadható szintet, darabszámot, akár konkrét listát is közzétehetnek az elfogadható nyelvekről. A konkrét követelményeket / korlátozásokat mindig az adott szak meghirdetései között kell ellenőrizni, az viszont minden szakon egységes, hogy az ugyanabból a nyelvből szerzett különböző szintek /igazolásmódok esetén az adott nyelv csak egyszer vehető figyelembe.

Hogyan kell igazolni?
Államilag elismert nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű, nyelvtudást igazoló dokumentum (utóbbiak körét a 137/2008.(V. 16.) Korm. rendelet 14.§-a tartalmazza). Külföldön tett nyelvvizsga esetén annak honosítása is szükséges (ld. https://nyak.oh.gov.hu/).

Dokumentumfeltöltés az E-felvételin:
Dokumentumtípus: „nyelvvizsga bizonyítvány”, a feltöltött dokumentumot a jelentkezési helyhez kell kapcsolni.
Fontos: adat származhat a közhiteles nyilvántartásból, célszerű először ellenőrizni, hogy ott megjelenik-e és csak akkor feltölteni, ha ott nem látja a jelentkező (az érettségi adatoknál látszik a nyelvtudásra vonatkozó záradék is a rendszerben). A honosítási eljárás időigényes, ezért a külföldön szerzett bizonyítványok esetén ezzel számolni szükséges.

Miért az ELTE?

Magyarország legkiválóbb egyeteme (HVG rangsor – Diploma 2025, hallgatói kiválósági lista), tíz szakterületen jegyzik a világ legjobb egyetemei között a nemzetközi rangsorok alapján.

Az ország legszélesebb oktatási kínálata: 50 alapképzési, 115 mesterképzési szak és 115 idegen nyelvű képzés, 366 tanári szakpár.
Interaktív kurzusok, a legkiválóbb oktatók, megújuló laborok és világszínvonalú kutatási lehetőségek – egy helyen minden, ami a magas színvonalú tudáshoz kell.

Több mint 500 Erasmus partneregyetemünk közül választhatsz, így ELTE-sként a világ számos pontjára eljuthatsz, nemzetközi szakmai tapasztalatot és tudást szerezhetsz.

Az ELTE-n a legnagyobb egyetemi közösség része leszel: sportesemények, versenyek, fesztiválok várnak, kipróbálhatod magad újságírásban, rádiózásban, művészeti egyesületekben, színjátszókörökben, az elsőéveseknek pedig gólyatábor, gólyahajó, gólyabál garantálja a beilleszkedést. Az egyetemi élet mindennapos nyüzsgését megtapasztalhatod az ELTE 13 kollégiumának valamelyikében, amelyek közel 5000 férőhelyet biztosítanak a hallgatóknak.

1635 óta szervesen fejlődő tradíció és ösztönző innováció találkozása vár rád nálunk. Az ELTE az értékek szolgálatában álló világszínvonalú tudást és piacképes diplomát, a kinyíló világot nyújtja számodra. Nálunk a legjobbakkal karöltve érheted el az álmaid!
Tartozz a legjobbak közé, melynek összetartó erejét a hallgatók tehetségének sokszínűsége és egymás támogatása adja.

#ELTEittahelyed!

ELTE – INTÉZMÉNYI PONTSZÁMÍTÁS

Az ELTE számos kiemelt teljesítményt jutalmaz az intézményi pontok kategórián belül. Előnyt jelent az emelt szintű érettségi, de egyes szakokon már a középszinten elért, 80% feletti teljesítményt is pontokkal értékeli az egyetem. Előnyt jelent továbbá a tanulmányi versenyeken elért kiemelt eredmény, a nyelvismeret, a sportteljesítmény, valamint figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű jelentkezők különleges helyzetére is.

Az ELTE vezetése olyan pontrendszert alkotott meg, amely alkalmas arra, hogy továbbra is a legjobbakat vegye fel az egyetemre, és a hallgatók széles köre számára kínálja a munkaerőpiaci követelményeknek megfelelő versenyképes diploma megszerzését:

  • Azon túl, hogy a felvételi pontszámítás rendszerét a Kormány eleve úgy alakította, hogy megérje emelt szintű érettségit tenni, minden szakon plusz pontokkal díjazza az Egyetem azt a jelentkezőt, aki ezt az utat választja. Az ugyanakkor már ELTE-s specialitás, hogy számos szakon arra is jár pont, ha valaki a közép szintű érettségijét legalább 80%-os eredménnyel abszolválja.
  • Az ELTE kiemelten díjazza a tanulmányi versenyeken elért eredményeket – ez összhangban van az egyetemnek a tehetséges diákok és hallgatók iránti elkötelezettségével.
  • Az ELTE – mint a világon a második legtöbb, összesen 71 nyelvet oktató felsőoktatási intézmény – meghatározó szerepet tulajdonít a nyelvismeretnek, így a nyelvvizsgát a felvételi eljárás során értékes pontokkal jutalmazza, egységesen minden szakon.
  • Az ELTE értéknek tartja a sokszínűséget, ennek jegyében mindent megtesz az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elveinek érvényesítéséért. Ennek megfelelően az egyetem valamennyi szak esetében egységesen ad pontot a fogyatékosságra, a hátrányos helyzetre és a gyermekgondozásra.
  • Azokon a képzéseken, amelyeken az ELTE levelező vagy esti munkarendben is hirdet felvételit, és amelyekre a leendő hallgatók jellemzően munka mellett jelentkeznek, a munkatapasztalatra az egyetem plusz pontot számít.
  • Az ELTE a sportolásra is nagy hangsúlyt helyez: az egyetemi polgárok közel negyven sportág közül választhatnak a 125 éves egyetemi sportklub (BEAC) keretein belül, de az egyetem már a jelentkezők sportteljesítményét is elismeri. Nemcsak azok kapnak pontot, akik olimpián 1–8., világbajnokságon 1–3., vagy Európa-bajnokságon 1. helyezést érnek el (ők összhangban a jogszabállyal 500 pontot kapnak), hanem azok is, akik korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, országos bajnokságon vagy Diákolimpián értek el előkelő helyezést.

Az ELTE 2025-ben meghirdetni tervezett szakjainak felvételi pontszámítási rendje a felvi.hu honlapon érhető el.

Minden, amit tudnod kell a felvételi eljárásról

Cseszregi Tamás oktatási igazgató előadása a felvételi pontszámítási rendszerről a 2024-es ELTEfeszten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem interaktív pályaválasztó fesztiválján.

ISKOLALÁTOGATÁSOK

Kedves felvételiző! Kedves középiskolai pedagógus!
A pályaválasztás komoly mérlegelést igénylő feladat. Az ELTE szeretné megkönnyíteni a középiskolás diákok számára ezt a döntést. Az ország legnagyobb felsőoktatási intézményeként kiemelten fontosnak tartjuk, hogy találkozzunk potenciális hallgatóinkkal – akár személyesen, iskolai pályaválasztási rendezvényeken, akár online formában. Iskolalátogatásainkon bemutatjuk az ELTE képzési palettáját, illetve az egyetemen elérhető lehetőségeket. Amennyiben szívesen fogadná az ELTE munkatársait, hogy diákjaik feltehessék kérdéseiket, kérjük, írjon e-mailt az iskolalatogatas@elte.hu e-mail címre!

Felvételi 2025 hírek