Rektori köszöntő

Tisztelt Olvasó!

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország legrégebb óta folyamatosan működő, legnagyobb felsőoktatási intézménye. Kiemelkedik a hazai felsőoktatási intézmények közül szakjainak mennyiségével és minőségével is. Egyedülálló a magyar felsőoktatásban azon szakok nagy száma, amelyeken csak Egyetemünkön lehet tanulni.

A közel négyszáz éves múlt tiszteletreméltó hagyományt jelent, amelyet az állandó megújulás képességének megőrzésével kell kiegyensúlyoznia az ELTE-nek. Mindez nem csak üres frázis. Ide, a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemre járt – hogy csak néhány véletlenszerű példát ragadjak ki – Babits Mihály, Szent-Györgyi Albert vagy a későbbi névadó, Eötvös Loránd, ahogy több későbbi miniszterelnök és köztársasági elnök is. 5 magyar Nobel-díjas koptatta az Egyetem padjait. Számos tudományág művelését itt kezdték meg először az országban. Szédítő belegondolni, hogy az Egyetemünk alapításával egyidős Bölcsészettudományi Kar számos tanszékén több évszázada adják át egymásnak a katedrát és a stafétát szakterületük kiváló ismerői, mesterek és tanítványok, mesterré váló tanítványok, „óriások vállán álló”, remélhetőleg egyre magasabbra jutó és messzebbre látó utódok erős láncolatát hozva létre. Sokszor újabb karainknak is régre visszanyúló gyökerei vannak: mielőtt 1949-ben önállósult volna a Természettudományi Kar, évszázadokig a Bölcsészeti Kar része volt, a 2003-as alapítású Pedagógiai és Pszichológiai Kar az 1814-ben megalapított neveléstudományi tanszék révén több mint 200 éves múltra tekinthet vissza.

Mindez a hagyomány azonban mit sem érne, ha nem hatna át bennünket annak szelleme, hogy a múlt értékeinek megőrzésén túl mindenkor törekednünk kell a legkorszerűbb eredmények elérésére. Mernünk kell változni, kockázatot vállalni.

Hagyomány és megújulás egysége adhat magyarázatot arra, hogy az ELTE továbbra is a legnépszerűbb magyar egyetem:

minden évben minden ötödik felvételiző az ELTE-re adja be jelentkezését, az első helyen az összes jelentkező 12%-a jelöli meg az Egyetem valamely szakját, és itt kezd minden szeptemberben a legtöbb új egyetemista. A legjobb eredményű diákok egy közelmúltban végzett kutatás szerint a legnagyobb százalékban az ELTE-t választják. Jellemzően magasak a felvételi pontszámok is, mindez együtt pedig azt mutatja, hogy az ELTE még mindig első a legjobbak között, diplomáját értékesnek és magas presztízsűnek tartja a magyar társadalom. Ahogy a különböző nemzetközi rangsorok is általában a világ több mint 25 ezer egyetemének felső 2–5%-ába sorolják, hazánk egyik legjobbjaként. Mi büszkélkedhetünk a legtöbb Lendület-nyertessel, akadémiai kutatócsoporttal és számos, az Európai Kutatási Tanács által támogatott kutatással az országban.

Egyetemünkön sokszínű kutatás és oktatás folyik, jelezve a mottóként megfogalmazott „universitas et diversitas”, azaz az „egyetemesség és sokszínűség” elvét. Az Állam- és Jogtudományi Kar oktatói és egykori hallgatói közül kerülnek ki a jogásztársadalom legjobbjai, akik jelen vannak nemcsak a törvényalkotásban, de a törvényhozásban és a jogászélet hétköznapjaiban is. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar jelenleg Magyarországon az egyetlen, a gyógypedagógia teljes területét három képzési szinten lefedni képes intézmény. A Bölcsészettudományi Kar az ELTE legnagyobb, országos viszonylatban pedig Magyarország második legnagyobb kara, a humán tudományok fellegvára, amely számos mutató és rangsor szerint is, évről évre ismétlődve a hazai felsőoktatás egyik vezető intézménye. 1920-ban az ELTE jogelődjén jött létre az első magyarországi közgazdaságtudományi kar, de a képzés 1934-ben az első magyarországi egyetemi integráció keretében a Műegyetemre került, majd 1948-ban önállósodott. Az ELTE Szenátusa 2017-ben döntött újra indításáról, az önálló Gazdaságtudományi Kar pedig 2021-ben alakult meg. Öt év alatt a képzés a szakterületen az első helyre került, ezzel az ELTE a hazai felsőoktatás példa nélküli sikertörténetét írta meg. Az Informatikai Kar jelentős eredményeket ér el például a külföldi hallgatók számának növekedése, valamint az ipari szféra felé történő nemzetközi nyitás terén. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar megismertet a legmodernebb pszichológiai, neveléstudományi, valamint egészségtudományi eredményekkel. A Tanító és Óvóképző Kar fontos társadalmi feladatot lát el, gyakorlatorientált szakembereket képez és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmaz. A Társadalomtudományi Kar palettáján megtalálhatók a legkülönbözőbb diszciplínák a kulturális antropológiától, szociológiától, politológiától a nemzetközi tanulmányokon vagy akár a statisztikán át a közgazdaságtudományig, szociálpszichológiáig. Az ELTE második legnagyobb Kara a Természettudományi Kar, az Egyetemünk tudományos teljesítményének és minőségének nemzetközi viszonylatban is elismert képviselője, számos Lendület- és ERC-kutatócsoport megbecsült befogadó intézménye. Az universitasnak minden egyes összetevőjére szüksége van, abból él, abból fejlődik, és azokra támaszkodva tud csak megfelelni az adott kor kihívásainak és vele szemben támasztott elvárásainak.

Ami pedig ezt a sokszínűséget összefogja: a tudományosság, a magas színvonal iránti feltétlen elkötelezettség.

Az ELTE karai által művelt képzési területeken és tudományágakban jellemzően olyan szakokat kínálunk, ahol a felvett hallgatók minősége, illetve az oktatók és a tananyag minősége egyaránt magas: a legjobb diákok a legjobb kutatóktól és oktatóktól tanulhatnak. Nagy figyelmet szentelünk a tehetséggondozásnak, soha nem feledhetjük el, hogy a jövő világra nyitott, kritikus, a problémákkal szembe nézni képes értelmiségét neveljük, a nemzeti és európai kultúra formálóit és értőit.

A mai kor egyetemének, így az ELTE-nek, egyszerre kell képviselnie a kompromisszumok nélküli tudományos kiválóságot, amely adott esetben kényszerűen akár csak a legszűkebb szakmai közösséget tarthatja szem előtt, de kell tudnia megfelelni a minél szélesebb társadalmi igényeknek is a kutatásban, oktatásban, továbbá a kutatási és oktatási adminisztrációban egyaránt.

Prof. Dr. Borhy László akadémikus
az ELTE rektora