Megújul az Egyetemi Könyvtár aulája

2014 második felében zajlott az épület energetikai korszerűsítése, a nyílászárók és a fűtési rendszer cseréje, 2015-ben pedig felújították a Díszterem Lotz-freskóit. Az Egyetemi Könyvtár épületének utolsó nagyszabású rekonstrukciójára – az M3-as metró építésével összefüggő statikai károsodás miatt – az 1980-as években került sor. Az azóta eltelt idő alatt a Könyvtár impozáns fogadó terme, az aula falazata jelentős állagromlást szenvedett el, amihez az is hozzájárul, hogy az aula világítása nem felel meg a korszerű követelményeknek. A közgyűlés műemléki keretének terhére rekonstruálják az aula sérült falazatát, felújítják a kőoszlopokat, javítják a vakolatot, valamint festenek.

Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményének jogelődjét, a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként 1561-ben alapították, 1635-ben vált egyetemi gyűjteménnyé. 1876-ban készült el az ország első nyilvános könyvtáraként Budapest szívében, a Ferenciek terén álló új épület, amelyben a könyvtár azóta is működik. A neoreneszánsz épületre az 1893-as kiadású, Darmstadtban megjelent építészeti lexikon, a Handbuch der Architektur a kelet-európai régió építészetének mintapéldányaként hivatkozik.  A könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára, valamint a 16–18. században nyomtatott könyveket tartalmazó gyűjteménye az európai kulturális örökség rejtett értéke. A legféltettebb kincsek között 185 kódexet, köztük 14 Corvinát, 1150 ősnyomtatványt és 7400 kötet 16. századi, 11000 kötet 17. századi és mintegy 75000 kötet 18. századi művet őriznek.