„Megépítem a magamét betonból és műanyagból”
„Melyik »szerepe« a legfontosabb? – A tanári.”
Nádasdy Ádám 1947-ben született Budapesten, Bécs és Belgrád között félúton – úgy nevelték, és mindig arra vágyott, hogy Bécshez legyen közelebb. 1970-ban végzett a Bölcsészettudományi Kar angol-olasz szakán, de már egyetemistaként oktatott angol nyelvet az újságíró-szövetségben és a filmgyárban, többek között Fábri Zoltán rendezőnek is. 1972 óta tanít a BTK Angol Nyelvészeti Tanszékén, amelynek 1997 és 2003 között tanszékvezetője is volt. 2000 és 2008 között a Magyar Narancs hasábjain Modern Talking címmel írt ismeretterjesztő, nyelvészeti sorozatot, összesen 117 cikket, korábban a BUKSZ-ban is volt hasonló rovata.
„Én nem tudok országról, világról verselni, csak a magánérzéseimről.”
Első kötete 1984-ben jelent meg Komolyabb versek címmel, legutóbbi kötetét „Verejték van a szobrokon – válogatott és újabb versek 1976–2009” címmel 2010-ben adta ki a Magvető Kiadó. Nádasdy Ádám Kosztolányi Dezső, Pilinszky János és Tandori Dezső költészetét érzi magához a legközelebb. Az érdekes sorokat cédulákra írja fel, majd egy dobozban gyűjti, néha ebben „kotorászik” és felhasználja korábbi ötleteit.
Ízelítő a versekből: A hazafiúi hűségről; Maradni, maradni
„… mint az építész…”
Dante Isteni színjátékának és Shakespeare drámáinak újrafordítója, az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián 2008-ban tartott székfoglalójában is az itáliai eposzhoz fűződő munkáját mutatta be. A Dante-fordításról így vallott egy interjúban: „Úgy éreztem magam, mint az építész, aki azt mondja, van már a városban egy gyönyörű székesegyház, de miért ne építenék én egy másikat? (…) Én így dicsőítem az Istent, megépítem a magamét betonból és műanyagból, aztán vagy tetszik az úristennek, vagy nem.” Legkedvesebb fordításának mégis a Szentivánéji álom című vígjátékot tartja. Fordításai alapján budapesti és vidéki teátrumok állították színpadra többek között a Pygmalion, a Hamlet és A vihar című alkotásokat. Nádasdy Ádám időnként lányával, Vilmával áll színpadra: Piros rózsák beszélgetnek címmel tartanak magyarnóta-esteket.
(Az íráshoz az Irodalmi Jelen, a 168 óra, a Könyv7, a Litera.hu és a Magyar Narancs interjúit és cikkeit használtuk.)