Innovációs Napot tartott az ELTE

Kiderült: idén közel 75 milliárd Ft értékben jelennek meg K+F+I pályázatok. Az ELTE Innovatív kutatója díjat dr. Pál Gábor biokémikus kapta.

2012. február 23-án hatodik alkalommal rendezték meg az Innovációs Napot az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Az egész napos program részeként sor került az ELTE Innovatív Kutatója díj átadására, valamint a hallgatói innovációs pályázat eredményhirdetésére is. Az előadók között szerepeltek a kormányzati szféra legjelentősebb szakpolitikusai, valamint számos neves szakmai szervezet képviselői is. Az ELTE Innovációs Napját dr. Mezey Barna, az ELTE rektora nyitotta meg. A rendezvényt csakúgy, mint az elmúlt években, az egyetem Pályázati és Innovációs Központja szervezte.

Az ELTE Innovatív kutatója díjat dr. Pál Gábor, az ELTE TTK Biokémia Tanszékének docense vehette át az intézmény hagyományos innovációs napja keretében. Az elismerést a fehérjék evolúciós létrehozása terén elért kiemelkedő eredményeivel vívta ki. A kutatócsoportja által kifejlesztett enzim ígéretes eredmény az ipari hasznosítás szempontjából. A díjat dr. Keszei Ernő, az ELTE rektorhelyettese adta át.

Tekintse meg korábbi videóinterjúnkat a díjazottal!

Az ELTE Innovációs Napján ismertették első ízben a hazai kutatás-fejlesztés és innováció új pályázati struktúrájának ütemezését a területért felelős állami vezetők. Idén közel 75 milliárd Ft értékben jelennek meg kutatás-fejlesztést és innovációt ösztönző pályázatok, melyek az Európai Unió Strukturális Alapjaiban és a hazai Innovációs Alapban rendelkezésre álló keretösszegek terhére biztosítanak támogatást a vállalkozások és a felsőoktatási-akadémiai szféra számára. Ezt jelentette be az ELTE Innovációs Napján dr. Cséfalvay Zoltán. A február 23-i eseményen Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kifejtette: Magyarország célja, hogy 2020-ig a mai 1,14%-ról 1,8%-ra növelje a GDP-arányos K+F ráfordítást, 15 ezer új munkahelyet teremtsen ebben a szektorban, és tíz olyan tudományos műhelyt alakítson ki, mely a világ élvonalába tartozik. Fontos alapelvként jelölte meg, hogy a támogatásokat szellemi tulajdonhoz kívánják kötni annak érdekében, hogy a kutatási eredmények hasznosulása is biztosított legyen. Az új konstrukciókban az első pályázatok meghirdetése március közepétől várható. Az intézkedéscsomag céljaként az FP7-es keretprogram lezárása mellett mindenekelőtt a 2014-ben induló Horizon 2020-ra való sikeres felkészülést jelölte meg az államtitkár.

A tanácskozáson Kardon Béla, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára az ipari-vállalati és a felsőoktatási szféra együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve az ipar szerepét a kutatás-fejlesztési feladatok megfogalmazásában, arra biztatva a vállalkozásokat, hogy lépjenek fel megrendelőként a kutatóhelyekkel szemben. Emellett sürgette a felsőoktatás szemléletváltását is: a kiváló oktatói és kutatói kvalitások mellett ezekkel egyenrangú értékként kell a felsőoktatásnak tekinteni a kiváló forrásbevonó képességekkel, menedzserszemlélettel megáldott kollégákra is, mi több megfelelően díjaznia is kell az ilyen jellegű eredményeket is – tette hozzá Kardon Béla.

A járműipar, az egészségipar, az élelmiszeripar és az agrárgazdaság, illetve az infokommunikációs iparágak a kiemelt célterületei a kormány fejlesztéspolitikájának – erről is szólt Dányi Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség innovációs és informatikai elnökhelyettese. Az elmúlt évben kialakított új struktúrában a K+F+I terület stratégiai irányítása a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik, az Innovációs Alap forrásai fölött a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter rendelkezik, az Alap kezelője és a konkrét pályázati kiírások megszületésének felelőse pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Jelentősen csökkent a közreműködő szervezetek száma is, a korábbi tíz helyett csupán kettő, a MAG Zrt. és az OTKA jut szerephez. Az új konstrukció előnyének nevezte Dányi Gábor az EU-s és hazai források közös kezelését, mely lehetőséget biztosít a szinergiák megteremtésére, például az EU-s források elosztásában gyakran hátrányosan érintett Közép-magyarországi Régió vállalatainak és kutatóintézeteinek, egyetemeinek pályáztatására a hazai forrás terhére. Hasonlóan előnyös következmény lehet a szétaprózottság csökkentése, a forráskoncentráció. Új elem, hogy konzorciumok esetében a pályázó a tervek szerint csak vállalkozás lehet majd. Az első pályázati kiírások 28,5 milliárd Ft értékben március végéig jelennek meg, a lebonyolító a MAG Zrt. lesz – jelentette be Dányi Gábor.

Az ELTE-n tartott rendezvényen külön szó esett a kutatóegyetemek finanszírozási modelljéről és forrásbevonó képességéről. „A csökkenő állami támogatást hatékony innováció-menedzsmenttel lehet ellensúlyozni” – egyebek közt erre a következtetésre jutott a Capitol Consulting tanulmánya. A kutatást ismertetve Turi Ferenc arra hívta föl a figyelmet, hogy a „tervalku” típusú modell fölött eljárt az idő, a felsőoktatásban szemléletváltásra és szerkezeti átalakításra van szükség, mert a saját fejlesztésű termékek értékesítése nélkül elképzelhetetlen lesz az intézmények finanszírozása.

Az Innovációs Napon adták át a Hallgatói ötletpályázat díjait is. A beérkezett 28 pályamű közül a szakértői zsűri Lehotay-Kéry András és Dudás András, az Informatikai Kar két hallgatójának ötletét, az arcfelismerésen alapuló, mobileszközök vezérélésére alkalmas szoftvert találta a legeredetibbnek, az üzleti megvalósuláshoz legközelebb állónak.

2012.02.24.