Két ELTE-s a 2015-ös Lendület nyertesei közt
A legtehetségesebb magyar tudósok itthon tartását vagy visszahívását célzó MTA-program keretében idén 12 kiváló kutató alapíthat önálló kutatócsoportot: Pásztor Gabriella a svájci CERN-ből, Szilágyi Róbert az Amerikai Egyesült Államokból, a Montana State Universityről érkezik az ELTE-re.
A 2015-ös Lendület program nyerteseit április 29-én az Akadémia Felolvasótermében tartott eseményen mutatta be Lovász László, az MTA elnöke, Egyetemünk professzora. A rendezvényen többek között részt vett Mezey Barna, az ELTE rektora és Frei Zsolt tudományos rektorhelyettes is.
A 2009-ben indult, külföldön is elismert és követendő modellként méltatott kutatásfinanszírozási program célja a kutatók elvándorlásának visszaszorítása, a tehetség-utánpótlás biztosítása, a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítése, valamint az akadémiai kutatóintézet-hálózat és az egyetemek versenyképességének növelése. 2014-ig összesen 97 kutatócsoport jött létre az akadémiai intézményekben és az egyetemeken.
Az idei pályázati felhívásra két kategóriában – önálló kutatói pályát kezdők, illetve sikeres önálló kutatói pályát folytatók – pályázhattak. A kiírásra 96-an jelentkeztek: a pályázók 44 százaléka az élettudományok, 42 százaléka a matematikai és természettudományok, 14 százaléka pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről nyújtott be kutatási programot. A mostani 12 nyertes közül öten a matematikai és természettudományok, négyen az élettudományok, hárman pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok művelői. Hat nyertes pályázó akadémiai kutatóközpontban vagy -intézetben, hat pályázó egyetemen alapíthat önálló csoportot. Külföldről négy kutató érkezik haza. A Magyar Tudományos Akadémia öt éven keresztül 400 millió forinttal támogatja kutatási programjukat.
A 2009 óta futó programban a most alakulókkal együtt összesen tizenegy Lendület-csoport működik majd Egyetemünkön. 2011-ben Derényi Imre, Kovács Mihály és Ősi Attila; 2012-ben Frei Zsolt, Józsi Mihály, Katz Sándor és Novák Zoltán; 2014-ben Dosztányi Zsuzsanna és Kiss Farkas Gábor kutatócsoportja kapott támogatást. Az egyetemek közül a Semmelweis Egyetemen tíz, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Debreceni Egyetemen nyolc-nyolc csoport dolgozik.
Az ELTE 2015-ben induló Lendület-csoportjainak vezetői
Pásztor Gabriella fizikus Svájcból, a genfi CERN laboratóriumból tér haza, ahol a kanadai Carleton University alkalmazásában vett részt a Nagy Hadronütköztető (LHC) élvonalbeli nemzetközi tudományos programjában a nagyenergiás fizika területén. Az ELTE TTK Fizikai Intézetében alakít kísérleti részecske- és magfizikai csoportot, kutatótársaival bekapcsolódnak az LHC CMS-kísérletébe. Céljuk a részecskefizika Standard Modelljének és a mögötte megbúvó alapvetőbb elméletnek a tanulmányozása és az ősrobbanás után létrejött forró és sűrű anyag, a kvark-gluon plazma jellemzése. Az LHC adatai már működésének első szakaszában úttörő eredményekhez vezettek. A Higgs-bozon felfedezése megkoronázta a Standard Modell kiteljesítésére és az elemi részecskék tömegének magyarázatára irányuló erőfeszítéseket. Pásztor Gabriella és csoportja a magasabb ütközési energián gyűjtendő LHC-adatokban folytatják majd az elemi részecskék és a kvarkanyag titkainak kutatását.
Szilágyi Róbert Károly vegyész az Amerikai Egyesült Államokból, a Montana State Universityről érkezik haza. Fő célja, hogy gyakorlati jelentőséggel is bíró összefüggéseket tárjon fel a molekulaszerkezet és a kémiai reaktivitás között a biokémiai, homogén és heterogén reaktivitás témakörében. A szisztematikus elméleti kémiai, spektroszkópiai és kísérleti megközelítéssel lehetőséget kíván teremteni arra, hogy a jelenlegi tapasztalati ismereteket tudományos alapra helyezze, és ezáltal tervezhetővé váljanak a kémiai folyamatok. Véleménye szerint ehhez a munkához az ELTE TTK és különösen a Kémiai Intézet kiváló hátteret biztosít. Az MTA-ELTE Lendület-kutatócsoport tagjaival széles körű hazai és külföldi együttműködésre törekszik, hogy meghonosítsa a XANES és EXAFS szinkrotron-spektroszkópia méréstechnikát és a hozzá kapcsolódó kísérleti és elméleti hátteret. Ehhez a munkához az USA-ban és Japánban már alkalmazott szinkrotron mérési lehetőséget a hazai és külföldről toborzott posztdoktorok, doktoranduszok és egyetemi hallgatók segítségével az európai laborokra is kiterjeszti. A három kontinensre kiterjedő mérési lehetőségeket a fentiekben körvonalazott kutatási feladatok megoldására kívánja felhasználni.Adamik Béla, a BTK Ókortudományi Intézete Latin Tanszékének habilitált egyetemi docense a Lendület-program támogatásával az MTA Nyelvtudományi Intézetében folytathatja a Bölcsészettudományi Karon, OTKA-támogatással elkezdett, Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisa című projektjét.
Forrás: MTA