Gólyafelmérések

2020 | 2019 | 2018 | 2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007 | 2006 | 2005

Gólyafelmérés 2020

A Minőségügyi Iroda idén tizenhatodik alkalommal kérte fel az alap-, osztatlan és mesterképzésére felvételt nyert hallgatókat a gólyafelmérés kérdőívének kitöltésére.

ALAPKÉPZÉSES GÓLYAFELMÉRÉS

Összesen 7883 hallgató volt jogosult kitölteni a kérdőívet. Közülük 2643-an meg sem kezdték a válaszadást, míg 1795-en ugyan megkezdték, de nem véglegesítették azt. Végezetül tehát 3445 fő kitöltése vehető befejezettnek és értékelhetőnek. Ez alapján a kitöltési arány 43,70%-os.

A válaszadó felvettek 83%-a első helyen jelölte meg az ELTE-t. 2019-ben az összes kitöltők közül 3072 fő jelölte meg első helyen az ELTE valamely szakát, amely az összes teljesen kitöltött kérdőívhez viszonyítva 82,88%. Az ELTE-t első helyen megjelölők aránya 5 év óta stabilan 80% felett van. Az ELTE kiválasztásánál a legtöbben az intézmény jó hírnevét (89,80%) és az oktatás színvonalát (88,37%) vették figyelembe, míg az elérhető információforrások közül a kari nyílt napokat értékelték átlagosan a leghasznosabbnak egy ötfokú skálán (4,16).

A jelenlegi szakon megszerzendő diplomával való elhelyezkedést legnagyobb arányban inkább könnyűnek vélik (42,27%) a válaszadók, míg 3,51%-uk inkább nehéznek. A végzést követően a legtöbben (67,54%) dolgozni szeretnének Magyarországon, ezután a legnépszerűbb terv (22,87%) az ELTE-n való továbbtanulás, amely a TTK (36,99%) és az PPK (27,64%) válaszadóira a legjellemzőbb.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

MESTERKÉPZÉSES GÓLYAFELMÉRÉS

A kitöltésre jogosult 2522 főből 1030 fő (40,84%) kezdte meg a válaszadást, mindösszesen végül csak 750 fő (29,74%) fejezte be a kérdőív kitöltését. Az adatok alapján elmondható, hogy a válaszadó hallgatók közel fele az elmúlt évekhez hasonlóan az ELTE korábbi hallgatói közül rekrutálódott. Szintén fontos kiemelni, hogy a válaszadók meggyőző többsége (65,19%) alapképzéses tanulmányainak befejezésével egy évben kezdi meg mestertanulmányait. A válaszadók közt mindössze 14 olyan hallgató van, aki nem az ELTE-t jelölte meg első helyen, tehát a válaszadók 98,13%-ánál Egyetemünk szerepelt a rangsor élén, továbbá 95,31%-uk azt a szakot jelölte meg elsőként, amelyre végül felvételt nyert.

A felmérésben részt vevő minden második hallgató könnyűnek tartja a megszerzendő mesterdiplomával való jövőbeni elhelyezkedést (55,56%). A válaszadók több mint fele jelenleg is rendelkezik állandó munkahellyel (46,99%). Ebből 135 fő (38,46%) a mesterdiploma megszerzése után is a jelenlegi munkahelyén szeretne tovább dolgozni.

A válaszívet kitöltő hallgatók közül a legtöbben (88,62%) a mesterdiploma megszerzését követően belföldön kívánnak munkába állni. 36,31%-uk még szeretné folytatni tanulmányait, akár munka mellett is. Majdnem minden negyedik válaszadó tervei közt szerepel a doktori képzésre való jelentkezés, a további mesterképzést tervezők aránya 3,21%.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2019

A Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda idén tizenötödik alkalommal kérte fel az alap-, osztatlan és mesterképzésére felvételt nyert hallgatókat a gólyafelmérés kérdőívének kitöltésére.

Alapképzéses gólyafelmérés

Összesen 8489 hallgató volt jogosult kitölteni a kérdőívet. Közülük 3887-en meg sem kezdték a válaszadást, míg 948-an ugyan megkezdték, de nem véglegesítették azt. Végezetül tehát 3654 fő kitöltése vehető befejezettnek és értékelhetőnek. Ez alapján a kitöltési arány 43,04%-os.

A válaszadó felvettek közel 90%-a első helyen jelölte meg az ELTE-t. 2019-ben az összes kitöltők közül 3072 fő jelölte meg első helyen az ELTE valamely szakát, amely az összes teljesen kitöltött kérdőívhez viszonyítva 84,39%. Az ELTE-t első helyen megjelölők aránya 4 év óta stabilan 80% felett van. Az ELTE kiválasztásánál a legtöbben az oktatás színvonalát (88,65%) és az intézmény jó hírnevét (88,60%) vették figyelembe, míg az elérhető információforrások közül a kari nyílt napokat értékelték átlagosan a leghasznosabbnak egy ötfokú skálán (4,14).

A jelenlegi szakon megszerzendő diplomával való elhelyezkedést legnagyobb arányban inkább könnyűnek vélik (44,23%) a válaszadók, míg 18,82%-uk inkább nehéznek. A végzést követően a legtöbben (67,80%) dolgozni szeretnének Magyarországon, ezután a legnépszerűbb terv (24,23%) az ELTE-n való továbbtanulás, amely a TTK (32,28%) és az IK (32,86%) válaszadóira a legjellemzőbb.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Mesterképzéses gólyafelmérés

A kitöltésre jogosult 2064 főből 861 fő (41,72%) kezdte meg a válaszadást, mindösszesen végül csak 652 fő (31,59%) fejezte be a kérdőív kitöltését. Az adatok alapján elmondható, hogy a válaszadó hallgatók közel fele az elmúlt évekhez hasonlóan az ELTE korábbi hallgatói közül rekrutálódott. Szintén fontos kiemelni, hogy a válaszadók meggyőző többsége (69,03%) alapképzéses tanulmányainak befejezésével egy évben kezdi meg mestertanulmányait. A válaszadók közt mindössze 22 olyan hallgató van, aki nem az ELTE-t jelölte meg első helyen, tehát a válaszadók 96,61%-ánál Egyetemünk szerepelt a rangsor élén, továbbá 95,99%-uk azt a szakot jelölte meg elsőként, amelyre végül felvételt nyert.

A válaszívet kitöltő hallgatók közül a legtöbben (83,51%) a mesterdiploma megszerzését követően belföldön kívánnak munkába állni. 37,75%-uk még szeretné folytatni tanulmányait, akár munka mellett is. A válaszadók 24,81%-a doktori képzésre szeretne a jövőben beiratkozni, 8,32%-uk egyéb posztgraduális képzésre.

A felmérésben részt vevő minden második hallgató könnyűnek tartja a megszerzendő mesterdiplomával való jövőbeni elhelyezkedést (59,48%), míg mindösszesen 3,54%-uk tartja nagyon nehéznek.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2018

A Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda idén tizennegyedik alkalommal kérte fel az alap-, osztatlan és mesterképzésére felvételt nyert hallgatókat a gólyafelmérés kérdőívének kitöltésére.

Alapképzéses gólyafelmérés

Összesen 7971 hallgató volt jogosult kitölteni a kérdőívet. Közülük 3013-an meg sem kezdték a válaszadást, míg 1045-en ugyan megkezdték, de nem véglegesítették azt. Végezetül tehát 3913 fő kitöltése vehető befejezettnek és értékelhetőnek. Ez alapján a kitöltési arány 49,09%-os.

A válaszadó felvettek több mint 90%-a első helyen jelölte meg az ELTE-t. 2018-ban az összes kitöltők közül 3264 fő jelölte meg első helyen az ELTE valamely szakát, amely az összes teljesen kitöltött kérdőívhez viszonyítva 83,41%. Az ELTE-t első helyen megjelölők aránya 3 év óta stabilan 80% felett van. Az ELTE kiválasztásánál a legtöbben az intézmény jó hírnevét (90,26%) és az oktatás színvonalát (89,75%) vették figyelembe, míg az elérhető információforrások közül a kari nyílt napokat értékelték átlagosan a leghasznosabbnak egy ötfokú skálán (4,16).

A jelenlegi szakon megszerzendő diplomával való elhelyezkedést legnagyobb arányban inkább könnyűnek vélik (48,00%) a válaszadók, míg 17,00%-uk inkább nehéznek. A végzést követően a legtöbben (27,09%) dolgozni szeretnének Magyarországon, ezután a legnépszerűbb terv (20,67%) az ELTE-n való továbbtanulás, amely a TTK (36,47%) és a PPK (33,62%) válaszadóira a legjellemzőbb. A Gólyakérdőívben 2016-ban került be a gólyák nyelvtudását vizsgáló kérdés. Az erre beérkezett válaszok alapján megállapítható, hogy 52,44%-uk legalább egy nyelvet beszél középszinten, míg 33,47%-uk két nyelvet.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Mesterképzéses gólyafelmérés

A kitöltésre jogosult 2142 főből 898 fő (47,81%) kezdte meg a válaszadást, mindösszesen végül csak 815 fő (38,05%) fejezte be a kérdőív kitöltését. Az adatok alapján elmondható, hogy a válaszadó hallgatók több mint fele az elmúlt évekhez hasonlóan az ELTE korábbi hallgatói közül rekrutálódott. Szintén fontos kiemelni, hogy a válaszadók meggyőző többsége (71,29%) alapképzéses tanulmányainak befejezésével egy évben kezdi meg mestertanulmányait. A válaszadók közt mindössze 9 olyan hallgató van, aki nem az ELTE-t jelölte meg első helyen, tehát a válaszadók 97,67%-ánál Egyetemünk szerepelt a rangsor élén.

A válaszívet kitöltő hallgatók közül a legtöbben (40,25%) a mesterdiploma megszerzését követően belföldön kívánnak munkába állni. 19,02%-uk munka mellett még szeretné folytatni tanulmányait, illetve további 77 fő (9,45%) tervezi a továbbtanulást kifejezetten az ELTE-n. A válaszadók 24,91%-a doktori képzésre szeretne a jövőben beiratkozni, 8,71%-uk egyéb posztgraduális képzésre.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2017

A Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda idén tizenharmadik alkalommal kérte fel az alap- osztatlan és mester képzésére felvételt nyert hallgatókat a gólyafelmérés kérdőívének kitöltésére. 2017-ben is az átalakított kérdőív került publikálásra, mely mindösszesen egy a gólyatáborokkal kapcsolatos véleményeket felmérő blokkal egészült ki.

Alapképzéses gólyafelmérés

Összesen 7337 hallgató volt jogosult kitölteni a kérdőívet. Közülük 2894-en nem kezdték meg a válaszadást, míg 963-an ugyan megkezdték, de nem véglegesítették azt. Vagyis 3480 fő kitöltése vehető befejezettnek és értékelhetőnek. Ez alapján a kitöltési arány 47,43%-os. A jelentkezési rangsor kialakításakor 90,14%-uk elsőnek jelölte meg az Egyetemet. Az ELTE kiválasztásánál a legtöbben az intézmény jó hírnevét (90,46%) és az oktatás színvonalát (90,19%) vették figyelembe, míg az elérhető információforrások közül a www.felvi.hu oldalt értékelték átlagosan a leghasznosabbnak egy ötfokú skálán (3,95).

A jelenlegi szakon megszerzendő diplomával való elhelyezkedést legnagyobb arányban inkább könnyűnek vélik (48,25%) a válaszadók, míg 18,19%-uk inkább nehéznek. A végzést követően a legtöbben (26,81%) dolgozni szeretnének Magyarországon, ezután a legnépszerűbb terv (21,98%) az ELTE-n való továbbtanulás, amely a TTK (36,47%), a PPK (33,62%) és a BTK (25,85%) válaszadóira a legjellemzőbb. A Gólyakérdőívben újonnan került be a gólyák nyelvtudását vizsgáló kérdés. Az erre beérkezett válaszok alapján megállapítható, hogy 52,41%-uk egy nyelvet beszél legalább középszinten, míg 33,99%-uk két nyelvet.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Mesterképzéses gólyafelmérés

A kitöltésre jogosult 1736 főből 871 fő (50,17%) kezdte meg a válaszadást, de csak 646 fő véglegesítette a kérdőívet. Így a kitöltési arány 37,21%.

Az adatok alapján elmondható, hogy a válaszadó hallgatók több mint fele az elmúlt évekhez hasonlóan az ELTE korábbi hallgatói közül rekrutálódott. Szintén fontos kiemelni, hogy a válaszadók meggyőző többsége (74,92%) alapképzéses tanulmányainak befejezésével egy évben kezdi meg mestertanulmányait. A válaszadók közt mindössze 8 olyan hallgató van, aki nem az ELTE-t jelölte meg első helyen, tehát a válaszadók 98,14%-ánál Egyetemünk szerepelt a rangsor élén.

A válaszívet kitöltő hallgatók közül a legtöbben (36,07%) a mesterdiploma megszerzését követően belföldön kívánnak munkába állni. 18,11%-uk munka mellett még szeretné folytatni tanulmányait, illetve további 77 fő (11,92%) tervezi a továbbtanulást kifejezetten az ELTE-n. A válaszadók 28,33%-a doktori képzésre szeretne a jövőben beiratkozni, 6,35%-uk egyéb posztgraduális képzésre.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2016

A Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda idén tizenkettedik alkalommal kérte fel az alap- és osztatlan képzésére felvételt nyert hallgatókat a gólyafelmérés kérdőívének kitöltésére. A 2015. évi felmérés tapasztalatai alapján a Minőségfejlesztési Bizottság a gólyakérdőív részbeni átalakításáról és bővítéséről döntött, így az idei évben némileg hosszabb kérdéssorral találkoztak az alap- és osztatlan, valamint mesterképzéses tanulmányaikat kezdők.

Alapképzéses gólyafelmérés

Összesen 6675 hallgató volt jogosult kitölteni a kérdőívet. Közülük 2644-en nem kezdték meg a válaszadást, míg 850-en ugyan megkezdték, de nem véglegesítették azt. Végezetül tehát 3181 fő kitöltése vehető befejezettnek és értékelhetőnek. Ez alapján a kitöltési arány 47,66%-os.

A jelentkezési rangsor kialakításakor 90%-uk elsőnek jelölte meg az Egyetemet, 82,67%-uk pedig nemcsak az ELTE-t, de az adott szakot is. Az ELTE kiválasztásánál a legtöbben az intézmény jó hírnevét (92,12%) és az oktatás színvonalát (91,66%) vették figyelembe, míg az elérhető információforrások közül a kari nyílt napokat értékelték átlagosan a leghasznosabbnak egy ötfokú skálán (4,09).

A jelenlegi szakon megszerzendő diplomával való elhelyezkedést legnagyobb arányban inkább könnyűnek vélik (45,71%) a válaszadók, míg 21,38%-uk inkább nehéznek. A végzést követően a legtöbben (25,72%) dolgozni szeretnének Magyarországon, ezután a legnépszerűbb terv (22,06%) az ELTE-n való továbbtanulás, mely a TTK (36,25%) a TáTK (30,86%) és a PPK (30,20%) válaszadóira a legjellemzőbb. A Gólyakérdőívben újonnan került be a gólyák nyelvtudását vizsgáló kérdés. Az erre beérkezett válaszok alapján megállapítható, hogy 92,27%-uk legalább egy nyelvet legalább középszinten ismer / beszél.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Mesterképzéses gólyafelmérés

A kitöltésre jogosult 1 861 főből 795 fő (42,72%) kezdte meg a válaszadást, de csak 698 fő (37,51%) véglegesítette a kérdőívet.

Az adatok alapján elmondható, hogy a válaszadó hallgatók több mint fele az elmúlt évekhez hasonlóan az ELTE korábbi hallgatói közül rekrutálódott. Szintén fontos kiemelni, hogy a válaszadók meggyőző többsége (81,66%) alapképzéses tanulmányainak befejezésével egy évben kezdi meg mestertanulmányait. A válaszadók közt mindössze 17 olyan hallgató van, aki nem az ELTE-t jelölte meg első helyen, tehát a válaszadók 97,56%-ánál Egyetemünk szerepelt a rangsor élén.

A válaszívet kitöltő hallgatók közül a legtöbben (36,68%) a mesterdiploma megszerzését követően belföldön kívánnak munkába állni. 19,20%-uk munka mellett még szeretné folytatni tanulmányait, illetve további 83 fő (11,89%) tervezi a továbbtanulást kifejezetten az ELTE-n. A válaszadók 30,09%-a doktori képzésre szeretne a jövőben beiratkozni, 7,59%-uk egyéb posztgraduális képzésre.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2015

A Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda a Rektori Hivatal Minőségbiztosítási Osztályának hagyományait követve, idén tizenegyedik alkalommal kérdezte meg a felvételt nyert hallgatókat az ELTE Szenátusa által elfogadott kérdőív felhasználásával. A felmérés az előző évvel megegyezően online módon került lebonyolításra az UniPoll kérdőívező rendszerben. Külön kérdőívet töltöttek ki az alap-, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre iratkozó elsőéves hallgatók, valamint a mesterképzésen tanulmányaikat megkezdők.

Alapképzéses gólyafelmérés

Az alapképzéses kérdőív kitöltésére összesen 6131 hallgató volt jogosult, közülük 3017 fő válaszai voltak értékelhetőek, mely 49,21%-os kitöltési arányt jelöl.
A kitöltők többsége (84,49%) gimnáziumban érettségizett, szakközépiskolából csak minden tizedik válaszadó érkezett. Minden második hallgató (50,41%) tagozatos gimnáziumi osztályt végzett, ez leggyakrabban nyelvi (38,20%) tagozat volt.
Az ELTE képzéseinek választási szempontjai közül a válaszadókat leginkább az intézmény jó hírneve és presztízse, valamint az oktatás színvonala befolyásolta. Ami az ELTE-vel kapcsolatos asszociációkat illeti, a megkérdezett gólyák háromnegyedének pozitív kifejezés jut eszébe az ELTE-ről. Leginkább az elismerést, a színvonalat, valamint a tanulást és tudást kötik az Egyetemhez.
A továbbtanulást a válaszadók majdnem negyede (746 fő) az ELTE-n képzeli el, 163 fő külföldi intézményt választana, míg csupán alig 50 főnek van határozott, más magyarországi intézménnyel kapcsolatos továbbtanulási terve. A későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésről több mint a gólyák fele nyilatkozott úgy, hogy jelenleg még nem tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni a jövőben, illetve ez egyelőre számukra még nem szempont.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Mesterképzéses gólyafelmérés

A mesterképzéses kérdőív kitöltésére 1962 fő volt jogosult, akik közül 680 fő (34,66%) válaszolt értékelhetően a feltett kérdésekre.
A válaszadók háromnegyede (76,76%) alapképzést fogadtatott el a mesterképzés felvételi előzményeként, akiknek a 65,44%-a az ELTE-n szerezte meg a beszámított diplomát.
Az ELTE választásánál a válaszadók közel 90%-a az Egyetem jó hírnevét és az oktatás magas színvonalát vette figyelembe. A felvett, kérdőívet kitöltő hallgatók ELTE-hez fűződő viszonyát egy szabadon megválaszolható, asszociációs kérdéssel vizsgáltuk. Az adatok alapján a válaszok 75,29%-a pozitív tartalmú. A legtöbb válaszadó asszociációja az „Elismerés”, a „Tanulás és tudás” valamint a „Színvonal” kategóriákba sorolhatóak.
A válaszívet kitöltő hallgatók közül a legtöbben (43,68%) a mesterdiploma megszerzését követően belföldön kívánnak munkába állni. 16,32%-uk munka mellett még szeretné folytatni tanulmányait, illetve további 75 fő (11,03%) tervezi a továbbtanulást kifejezetten az ELTE-n. A válaszadók 23,38%-a doktori képzésre szeretne a jövőben beiratkozni, 7,65%-uk egyéb posztgraduális képzésre.
A felmérésben részt vevő hallgatók 41,18%-a könnyűnek tartja a megszerzendő mesterdiplomával való elhelyezkedést, átlagosan pedig a munkahelyválasztásnál a szakmai fejlődés lehetőségét és a munka érdekességét veszik leginkább figyelembe. A válaszívet kitöltők kicsivel több, mint egynegyede még nem tudja, hogy milyen szférában szeretne majd elhelyezkedni, másik közel egynegyedének (23,53%) viszont kifejezetten a közalkalmazotti, köztisztviselői közeg a tervezett.
Az átlagos kezdő nettó munkabér, amivel a hallgatók elégedettek lennének 2015-ben 178.648 Ft, míg az a legkisebb összeg, amivel még elhelyezkednének teljes munkaidőben 133.184 Ft.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2014

2014 őszén tizedik alkalommal végzett kérdőíves felmérést a Rektori Hivatal Minőségbiztosítási Osztály az Eötvös Loránd Tudományegyetemre első félévükre beiratkozó hallgatók körében. A felmérést az előző évvel megegyezően online módon bonyolította le az UniPoll kérdőívező rendszerben. Külön kérdőívvel kérdezték meg az alap- és osztatlan képzésre, valamint a mesterképzésre bekerült hallgatókat.

Alapképzéses gólyafelmérés

Az alapképzéses Gólyafelmérést 2014-ben összesen 2818 hallgató töltötte ki, amely a kitöltésre jogosult 6465 hallgató 43,59%-a.
A válaszadók több mint 60%-a, 1734 fő 1994 és 1995 között született. Többségük (82,15%) gimnáziumban érettségizett, szakközépiskolából csak minden hetedik érkezett.
A válaszadóknak csak 3,59%-a folytat párhuzamosan a jelenlegivel felsőfokú tanulmányokat, közülük legtöbben az ELTE-n tanulnak.
Az ELTE alapképzésének választási szempontjai közül a válaszadókat leginkább az intézmény jó hírneve és presztízse, valamint az oktatás színvonala befolyásolták.
A megkérdezett gólyák képe pozitív az ELTE-ről. Leginkább a hírnevet, a tradíciót, az elismertséget, aminőséget és a presztízst kötik az Egyetemhez
Az alap- és osztatlan képzési tanulmányaikat megkezdő elsőévesek többsége tovább akar tanulni, akár munka mellett is. Több mint negyedük nyilatkozik úgy, hogy a szak elvégzése után csak dolgozni fog.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Mesterképzéses gólyafelmérés

A mesterképzéses Gólyafelmérés kérdőívét 2014-ben összesen 708 hallgató töltötte ki értékelhetően, ami a képzésre felvett 2020 hallgató 35,05%-a. A hallgatók hét kar mesterképzési szakjaira iratkoztak be, többségük államilag támogatott képzésre és nappali tagozatra.
A felmérésben részt vevő hallgatók 68,50%-a 1990 és 1992 között született. Egyetemi éveik alatt 82,34% Budapesten szeretne élni, míg a többiek bejárást terveznek. 76,55%-uk esetében a mesterképzéses felvételi előzményszakja alapképzés, 2,68% esetében régi típusú főiskolai szak. 65,11%-uk előzményszakjának diplomáját az ELTE-n szerezte.
A hallgatók közül szinte mindenkit a jelentkezéskor első helyen megjelölt szakjára vették fel. A szakválasztás során a leghangsúlyosabb tényező intézmény jó hírneve és presztízse volt.
A megkérdezett mesterképzésre felvett gólyák képe pozitív az ELTE-ről, többségük (85,85%) pozitív asszociációt ad egy nyitott kérdésben. Leginkább az Egyetem hírnevét, a tradíciót, az elismertséget, aminőséget társítják az Egyetemhez.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2013

2013 őszén kilencedik alkalommal végzett kérdőíves felmérést a Rektori Hivatal Minőségbiztosítási Osztály az Eötvös Loránd Tudományegyetemre első félévükre beiratkozó hallgatók körében. A kérdőíveket ettől a tanévtől kezdve nem papíralapon, hanem online, a Neptun Tanulmányi Rendszeren keresztül elérhető UniPoll kérdőívező rendszerben töltötték ki a hallgatók. Külön kérdőívvel kérdeztük meg az alap- és osztatlan képzésre, valamint a mesterképzésre bekerült hallgatókat.

Alapképzéses gólyafelmérés

Az alapképzéses Gólyafelmérést 2013-ban összesen 2603 hallgató töltötte ki, amely a kitöltésre jogosult 6457 hallgató 40,31%-a.
A válaszadók közel 70%-a, 1781 fő 1992 és 1994 között született. Az ország számos pontjáról érkeztek, de minden második hallgató a közép-magyarországi régióban él (29,42% Budapesten, 19,39% Pest megyében). Többségük gimnáziumban érettségizett, szakközépiskolából csak minden 10. hallgató érkezett.
A válaszadók 48,50%-a folytatott már, vagy folytat párhuzamosan felsőfokú tanulmányokat, közülük legtöbben az ELTE-n tanulnak-tanultak.
Az elmúlt évekhez hasonlóan az ELTE-t előnyben részesítőket leginkább az oktatás általános színvonala, a választott szakos képzés minősége, illetve az intézmény presztízse motiválta. Nem volt döntő szempont az ismerősök választása és a szerényebb középiskolai teljesítmény sem.
Az ELTE újdonsült hallgatóinak az intézményhez való viszonyát a pozitív érzések (büszkeség, tisztelet, az intézmény elismertsége) jellemzik.
Az alap- és osztatlan képzési tanulmányaikat megkezdő elsőévesek többsége tovább akar tanulni, bár a tavalyi évhez képes majd 10%-kal többen valószínűsítik, hogy munka mellett.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Mesterképzéses gólyafelmérés

A mesterképzéses Gólyafelmérés kérdőívét 2013-ban összesen 460 hallgató töltötte ki, ami a képzésre regisztrált 2080 hallgató 22,12%-a. A hallgatók hét kar mesterképzéses szakára iratkoztak be, többségük államilag támogatott képzésre, illetve nappali tagozatra.
A felmérésben részt vevő hallgatók 50,65%-a 1990 és 1991 között született. Lakóhelyüket tekintve az ország minden megyéjéből érkeztek, de harmaduk budapesti, és minden nyolcadik Pest megyei.
85,65%-uk esetében a mesterképzéses felvételi előzményszakja alapképzés, 8,70% esetében régi típusú főiskolai szak. 58,70%-uk előzményszakjának diplomáját az ELTE-n szerezte.
A hallgatók közül szinte mindenkit a jelentkezéskor első helyen megjelölt szakjára vették fel. A szakválasztás során a leghangsúlyosabb tényező az egyéni érdeklődés volt.
A megkérdezett mesterképzésre felvett gólyák képe pozitív az ELTE-ről, többségük (73,94%) pozitív asszociációt ad egy nyitott kérdésben. Leginkább az Egyetem hírnevét, a tradíciót, az elismertséget, aminőséget és a presztízst kötik az Egyetemhez.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2012

2012 őszén nyolcadik alkalommal készült kérdőíves felmérés az Eötvös Loránd Tudományegyetem összes karán az első félévükre beiratkozó hallgatók körében. A felmérés az ELTE Rektori Hivatal Minőségbiztosítási Osztály és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat közös munkájával valósult meg. A felmérés során az ELTE Szenátusa által elfogadott kérdőívet használtuk és külön kérdőívvel kérdeztük meg az alap- és osztatlan képzésre, valamint a mesterképzésre bekerült hallgatókat.

Alapképzéses gólyafelmérés

Az alapképzéses Gólyafelmérést 2012-ben összesen 2264 hallgató töltötte ki, ami a rendes felvételi eljárás során felvett hallgató 5775 hallgató 39,20%-a.
A válaszadók közel háromnegyede, 1622 fő 1992 és 1994 között született. Az ország számos pontjáról érkeztek, de minden második hallgató a közép-magyarországi régióban él (34,58% Budapesten, 17,67% Pest megyében). Többségük gimnáziumban érettségizett, szakközépiskolából csak minden 10. hallgató érkezett.
A válaszadók közel ötöde folytatott már vagy folytat párhuzamosan felsőfokú tanulmányokat, közülük legtöbben az ELTE-n tanulnak-tanultak.
Az elmúlt évekhez hasonlóan az ELTE-t előnyben részesítőket leginkább az oktatás általános színvonala, a választott szakos képzés minősége, illetve az intézmény presztízse motiválta. Nem fejtett viszont ki vonzerőt az ELTE pezsgő egyetemi életével, valamint az sem tűnt kényelmes választásnak, ami közel van és szerényebb középiskolai teljesítménnyel is elérhető.
A megkérdezett gólyák képe pozitív az ELTE-ről, túlnyomó többségük (89%) pozitív asszociációt ad egy nyitott kérdésben. Leginkább a minőséget, a tradíciót, az elismertséget és a presztízst kötik az Egyetemhez.
Az alap- és osztatlan képzési tanulmányaikat megkezdő elsőévesek többsége tovább akar tanulni, bár negyedük valószínűsíti, hogy munka mellett.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Mesterképzéses gólyafelmérés

A mesterképzéses gólyafelmérés kérdőívét 2012-ben összesen 655 hallgató töltötte ki, ami a rendes felvételi eljárás során mesterképzésre felvett 2163 hallgató 30,28%-a.
A hallgatók hét kar, összesen 74 mesterképzéses szakára iratkoztak be, többségük államilag támogatott képzésre, illetve nappali tagozatra.
A felmérésben részt vevő hallgatók 60%-a 1989 és 1990 között született. Lakóhelyüket tekintve az ország minden megyéjéből érkeztek, de harmaduk budapesti és minden tízedik Pest megyei.
Majdnem 90%-uk esetében a mesterképzéses felvételi előzményszakja alapképzés, 3,66% esetében régi típusú főiskolai szak. 69%-uk előzményszakának diplomáját az ELTE-n szerezte.
A hallgatók közül szinte mindenkit a jelentkezéskor első helyen megjelölt szakára vették fel. A szakválasztás során a leghangsúlyosabb tényező az egyéni érdeklődés volt.
A megkérdezett mesterképzésre felvett gólyák képe pozitív az ELTE-ről, többségük pozitív asszociációt ad egy nyitott kérdésben. Leginkább az igényességet, a minőséget, a tradíciót, az elismertséget kötik az Egyetemhez.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2011

2011 őszén hetedik alkalommal készült kérdőíves felmérés az Eötvös Loránd Tudományegyetem összes karán az első félévükre beiratkozó hallgatók körében. A felmérés az ELTE Rektori Hivatal Minőségbiztosítási Osztály és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat közös munkájával valósult meg. Idén is, a tavalyi gyakorlatnak megfelelően külön kérdőív készült az alap- és osztatlan képzésre valamint a mesterképzésre bekerült hallgatók részére.

Alapképzéses gólyafelmérés

A válaszadók közel háromnegyede, 1856 fő 1991 és 1993 között született. Az ország számos pontjáról érkeztek, de minden harmadik hallgató a közép-magyarországi régióban él (33,27% Budapesten, 11,22% Pest megyében). Többségük gimnáziumban érettségizett (82,03%).

A válaszadók közel ötöde folytatott már, vagy folytat párhuzamosan felsőfokú tanulmányokat.
Az elmúlt évekhez hasonlóan az ELTE-t előnyben részesítőket leginkább az oktatás általános színvonala, a választott szakos képzés minősége, illetve az intézmény presztízse motiválta.

A megkérdezett gólyák képe pozitív az ELTE-ről, túlnyomó többségük (86,21%) pozitív asszociációt ad egy nyitott kérdésben. Leginkább a minőséget, a tradíciót és az elismertséget, presztízst kötik az Egyetemhez.

A jellemzően alapképzési tanulmányaikat megkezdő elsőévesek többsége tovább akar tanulni, bár negyedük valószínűsíti, hogy munka mellett fog dolgozni. A konkrét továbbtanulási tervvel rendelkezők fele mesterképzésben kívánja tanulmányait folytatni. A továbbtanulást a válaszadók több mint fele az ELTE-n képzeli el.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Mesterképzéses gólyafelmérés

A mesterképzéses gólyafelmérés kérdőívét 2011-ben összesen 713 hallgató töltötte ki, ami a rendes felvételi eljárás során mesterképzésre felvett 2230 hallgató 31,97%-a, illetve a képzésre regisztrált 2020 hallgató 35,30%-a. A hallgatók hét kar, összesen 91 mesterképzési szakjára iratkoztak be, többségük államilag támogatott képzésre, illetve nappali tagozatra.
A felmérésben részt vevő hallgatók közel kétharmada 1987 és 1989 között született. Lakóhelyüket tekintve az ország minden megyéjéből érkeztek, de harmaduk budapesti, tizedük Pest megyei.
Több mint háromnegyedük esetében a mesterképzéses felvételi előzményszakja alapképzés, 7,26% esetében régi típusú főiskolai szak. 60%-uk előzményszakjának diplomáját az ELTE-n szerezte.
A hallgatók közül szinte mindenkit a jelentkezéskor első helyen megjelölt szakjára vették fel. A szakválasztás során a leghangsúlyosabb tényező az egyéni érdeklődés volt.
Az ELTE-t általában az alapképzésre felvett hallgatókkal megegyezően azért választották, mert úgy érzik, hogy az oktatás színvonala itt a legmagasabb, illetve az intézmény jó hírneve, presztízse miatt.
Az ELTE-vel kapcsolatban leginkább pozitív asszociációkat írnak. A négy leggyakoribb asszociáció sorrendben: „jó, igényes, minőségi”, „tudás, tudomány, szakképzettség”, „régi, tradicionális”, „elismert”.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2010

2010 őszén hatodik alkalommal készült kérdőíves felmérés az Eötvös Loránd Tudományegyetem összes karán az első félévükre beiratkozó hallgatók körében. A felmérés az ELTE Rektori Hivatal Minőségbiztosítási Osztály és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat közös munkájával valósult meg. Idén is, a tavalyi gyakorlatnak megfelelően külön kérdőív készült az alap- és osztatlan képzésre valamint a mesterképzésre bekerült hallgatók részére.

Alapképzéses gólyafelmérés

A válaszadók közel háromnegyede, 2089 fő 1990 és 1992 között született. Az ország számos pontjáról érkeztek, de minden harmadik hallgató a közép-magyarországi régióban él (22,38% Budapesten, 12,93% Pest megyében). Többségük gimnáziumban érettségizett.

A megkérdezett gólyák képe pozitív az ELTE-ről, túlnyomó többségük (84%) pozitív asszociációt ad egy nyitott kérdésben. Leginkább a minőséget, a tradíciót és az elismertséget, presztízst kötik az Egyetemhez.

A jellemzően alapképzési tanulmányaikat megkezdő elsőévesek többsége tovább akar tanulni, bár majd negyedük valószínűsíti, hogy munka mellett.
A konkrét továbbtanulási tervvel rendelkezők kétharmada mesterképzésben kívánja tanulmányait folytatni. A továbbtanulást a válaszadók több mint fele az ELTE-n képzeli el,

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Mesterképzéses gólyafelmérés

A mesterképzéses gólyafelmérés kérdőívét 2010-ben összesen 826 hallgató töltötte ki, ami a rendes felvételi eljárás során mesterképzésre felvett 2342 hallgató 35,27%-a, illetve a képzésre regisztrált 2305 hallgató 35,83%-a. A hallgatók hét kar, összesen 62 mesterképzéses szakjára iratkoztak be, többségük államilag támogatott képzésre, illetve nappali tagozatra.
A felmérésben részt vevő hallgatók közel kétharmada 1987 és 1989 között született. Lakóhelyüket tekintve az ország minden megyéjéből érkeztek, de harmaduk budapesti, tizedük Pest megyei.

Több mint háromnegyedük esetében a mesterképzéses felvételi előzményszakja alapképzés, 7% esetében régi típusú főiskolai szak. 83%-uk előzményszakjának diplomáját az ELTE-n szerezte.

A hallgatók közül szinte mindenkit a jelentkezéskor első helyen megjelölt szakjára vették fel. A szakválasztás során a leghangsúlyosabb tényező az egyéni érdeklődés volt.

Az ELTE-vel kapcsolatban többnyire pozitív asszociációkat írnak. A három leggyakoribb asszociáció sorrendben az, hogy az ELTE „jó, minőségi”, „régi, tradicionális”, „elismert”.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2009

2009 őszén ötödik alkalommal készült kérdőíves felmérés az Eötvös Loránd Tudományegyetem összes karán az első félévükre beiratkozó hallgatók körében. A felmérés az ELTE Rektori Hivatal Minőségbiztosítási Osztály és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat közös munkájával valósult meg. Idén első alkalommal külön kérdőív készült az alap- és osztatlan képzésre valamint a mesterképzésre bekerült hallgatók részére.

Alapképzéses gólyafelmérés

Az ELTE értékelése

A megkérdezett hallgatók képe pozitív az ELTE-ről, túlnyomó többségük (85%) pozitív asszociációt ad egy nyitott kérdésben. Leginkább a minőséget, a tradíciót és az elismertséget, presztízst kötik az Egyetemhez. A különböző egyetemi tevékenységek közül az oktatás színvonalával és naprakészségével elégedettek, valamint úgy ítélik meg, hogy a szakterület elismert képviselői vesznek részt az oktatásban. Ezek az eredmények gyakorlatilag megegyeznek a korábbi években végzett felmérések eredményeivel.

Jövőkép, tervek

Összességében megoszlanak a válaszadók a tekintetben, hogy az ELTE-s diplomával majd könnyű vagy nehéz lesz elhelyezkedni, ugyanakkor a diploma szerepét elsősorban abban látják, hogy segít eligazodni a világban, fontosnak tartják a folyamatos ismeretszerzést, a tanulni tudást.

Az első évesek többsége tovább akar tanulni, bár majd negyedük valószínűsíti, hogy munka mellett. Ötödük nyilatkozik úgy, hogy a szak elvégzése után csak dolgozni fog. A konkrét továbbtanulási tervvel rendelkezők kétharmada mesterképzésben kívánja tanulmányait folytatni. A továbbtanulást a válaszadók több mint fele az ELTE-n képzeli el.

Bővebb információ
A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Mesterképzéses gólyafelmérés

A mesterképzéses gólyafelmérés kérdőívét 2009-ben összesen 722 hallgató töltötte ki, ami a rendes felvételi eljárás során mesterképzésre felvett 1762 hallgató 40,98%-a, illetve a képzésre regisztrált 1702 hallgató 42,42%-a. A hallgatók hat kar, összesen 51 mesterképzéses szakjára iratkoztak be, többségük államilag támogatott képzésre, illetve nappali tagozatra. Háromnegyedük esetében a mesterképzéses felvételi előzményszakja alapképzés, 15% esetében régi típusú főiskolai szak. 60%-uk előzményszakjának diplomáját az ELTE-n szerezte, de sokan érkeztek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről (6%), a Szegedi Tudományegyetemről (4%) és a Nyugat-Magyarországi Egyetemről (4%) is.

Az ELTE-t általában az alapképzésre felvett hallgatókkal megegyezően azért választották, mert úgy érzik, hogy az oktatás színvonala itt a legmagasabb, illetve az intézmény jó hírneve, presztízse miatt. A mesterképzés elvégzését követően a legtöbben (39,06%) munka mellett terveznek még továbbtanulni, 30,19% csak dolgozni fog, 13,16% továbbtanul. A biztosan továbbtanulást tervezők fele doktori képzést szeretne elvégezni, kétharmaduk az ELTE-n, de közel minden ötödik külföldön.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2008

2008 őszén negyedik alkalommal készült felmérés az ELTE-n az első félévükre beiratkozó hallgatók körében. A felmérés az ELTE Minőségbiztosítási Irodája (2009.01.01-től Minőségbiztosítási Osztály) és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat közös munkájával valósult meg. A korábbi évekhez hasonlóan a felvett hallgatók július végén postán kapták meg a kérdőívet, és a beiratkozáskor hozták azt vissza. A kérdőív kitöltési aránya idén minden korábbinál magasabb volt, közel minden második (48%, 3382 fő) első éves hallgató válaszolt a kérdésekre, sőt a Bölcsészettudományi Karon 85%-ot is meghaladta a részvételi arány.

A továbbtanulási döntés meghatározói

A felmérés többek között arra keresett választ, hogy milyen szempontok alapján választották az ELTE-t, illetve a felvételi szakot a jelentkezéskor a most első éves hallgatóink:
A felmérés szerint az ELTE választását sorrendben az alábbi három szempont határozta meg:

az oktatás általános színvonala,
az, hogy a választott szakot az ELTE-n oktatják a legmagasabb színvonalon,
az intézmény jó hírneve, presztízse.

Az adott szak választásának okát leginkább az egyéni érdeklődésben jelölték meg a hallgatók (szempont átlagos fontossága ötfokú skálán: 4,30). A választásnál második helyre került az anyagi tényező: „a szak elvégzésével jól fizető szakmám lesz” állítás átlagos szerepe 3,15 volt, és majdnem ugyanennyire fontos a szakma presztízse (átlag: 3,10).

Az ELTE értékelése

2008-ban első alkalommal kértük a Gólyafelmérés résztvevőit, hogy írják le azokat a szavakat, kifejezéseket, melyek először jutnak eszükbe az ELTE-re gondolva. A szavak, kifejezések többsége (84,6%) pozitív értékelést jelent. 7,0% értékelése semleges, míg a kifejezések 8,3%-a negatív értékelésű. A több, mint 6000 asszociáció közül a leggyakrabban előfordulóak a következőek voltak:

jó, igényes, minőségi (a válaszok 10%-ában)
régi, nagy múltú, tradíció, hagyomány (a válaszok 6%-ában)
híres, közismert (a válaszok 5%-ában)

További gyakran előfordulók gondolatok az ELTE-vel kapcsolatban: tudás, tudomány; nehéz, kemény; elismert; nagy; a legjobb; tanulás, továbbtanulás; budapesti; lehetőség; neves; jövő; elhelyezkedés, karrier; közösség, egyetemi élet; elit; nagy presztízsű; sokszínű.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy előzetes információik alapján hogyan értékelik az ELTE különböző tevékenységeit, területeit az egyetemmel kapcsolatban közvetlen tapasztalattal még nem rendelkező első éves hallgatók.

2008-ban összesen 16 területre, illetve tevékenységre kérdeztünk rá, melyeket 5 fokú skálán értékelhettek a hallgatók. A legjobb értékelést az oktatás színvonala (4,47), és a szakterület elismert képviselőinek oktatásban való jelenléte (4,30), az oktatott ismeretek naprakészsége (4,13) és az egyetemi légkör (4,09) kapta.

A jövőre vonatkozó tervek

Az első éves hallgatók közül 30% biztosan továbbtanulást tervez a diplomaszerzést követően, további 25% pedig munka mellett kíván továbbtanulni. Mintegy 20%-uk tervezi azt, hogy csak dolgozni fog, illetve ugyanennyien egyenlőre nem tudtak nyilatkozni terveikről. Azok közül a továbbtanulást tervezők közül, akik tudják, milyen képzésben kívánnak részt venni, 41% a mesterképzést jelölte meg. A továbbtanulni vágyók közül minden második az ELTE-t szeretné választani következő képzéséhez, minden tizedik külföldön tanulna, ugyanakkor minden harmadik még nem tudja hol fog továbbtanulni.

A jövőbeni munkával elhelyezkedéssel kapcsolatban még bizonytalanabbak a hallgatók. A válaszadók közel kétharmada még nem tudja, milyen munkáltatót választana, vagy nem szempont számára a munkáltatói szféra. A válaszadók közül a legtöbben (12,2%) közalkalmazottként helyezkednének el, míg 8,7% vállalna munkát nagyvállalatnál.

A kezdő fizetéssel kapcsolatos igények nem tűnnek minden esetben reálisnak. Az átlagos kezdő havi nettó fizetés, amivel diplomaszerzést követően elégedettek lennének a hallgatók, 190.268 Ft volt. A preferált fizetés kartól függően nagy eltéréseket mutatott, a kielégítő fizetés mértéke az Informatikai Kar hallgatói körében közel kétszerese volt annak, amit a Tanító és Óvóképző Kar hallgatói jeleztek.

A tervezett munkakörrel kapcsolatban a hallgatók fele még bizonytalan. A többiek által megjelölt preferált munkakörök között a leggyakrabban előforduló a tanári, pedagógusi volt (18,9%), amit a tolmács, fordító szakmák követtek (17,4%). Népszerű még a kutatói munka (6,3%), illetve az írói, újságírói (4,4%). Ennél biztosabbak voltak ugyanakkor abban, hogy milyen tényezők fogják befolyásolni a későbbi munkaválasztást. A legfontosabb szempontok sorrendben a munka érdekessége, a szakmai fejlődés lehetősége, a munkahelyi légkör és a karrierépítési lehetőség.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2007

2007 őszén harmadik alkalommal került sor kérdőíves vizsgálatra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen első évfolyamra beiratkozó hallgatók körében. A felmérés az első éves hallgatók intézmény- és szakválasztását leginkább befolyásoló tényezőkkel és az egyetemi élet különböző területeinek értékelésével kapcsolatos kérdésekre keresett válaszokat. Mindenképpen érdekes és hasznos látni, hogy az ELTE-ről milyen kép alakult ki azokban a hallgatókban, akik még nem rendelkeznek közvetlen tapasztalattal az egyetemről, hiszen ez visszajelzést nyújthat az egyetem számára arról, hogy miként látják tevékenységeit a többé-kevésbé kívülállók.

A felmérés alapjául szolgáló kérdőívet postán küldtük ki a felvett első éves hallgatóknak, akik a beiratkozáskor hozták vissza azokat. A kérdőívet összesen 2612 első éves hallgató töltötte ki, ami az ELTE-re a 2007/2008-as év első félévében először regisztráló hallgatók 35,95%-a (ez jelentős emelkedést jelent a 2006-os 28,12%-hoz képest).

Felvételi, továbbtanulási jellemzők

A felmérés alapján az ELTE-re bekerülő hallgatók túlnyomó többsége (92,4%) egyéni preferenciái alapján választotta az ELTE-t. 75,4% az első helyen jelölte meg azt a szakot, amelyre 2007-ben beiratkozott. A képzési terület választását leginkább meghatározó szempont az egyéni érdeklődés volt (átlag: 6,47), míg az ELTE-t elsősorban annak jó hírneve, presztízse, és az oktatás színvonala alapján választották, illetve azért, mert úgy vélik, hogy a választott szakot itt oktatják a legmagasabb színvonalon.

Az ELTE-re való bejutás nehézsége a hallgatók 55%-a (1374 fő) szerint közepesen nehéz, vagy nehéz volt. Ezt a 2006-os felmérés szerint még 63,9% gondolta így. A felvételi jelentkezés során leginkább használt információforrás a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató Kiadvány volt, ami egyben a leghasznosabbnak tartott információforrás is.

Az ELTE, a diploma és a szaktudás értékelése

A felmérés második részében a felvett hallgatók az ELTE egyes területeit, az itt kapott szaktudás és diploma értékét különböző szempontok mentén, előzetes ismereteik alapján értékelték. Az ELTE területeinek értékelései összességében jók, az 5-fokú skálán az értékelt területek harmada 4,00, vagy annál jobb eredményt kapott. A legjobb értékelést az oktatás színvonala, az elméleti képzés színvonala, , a szakterületek elismert képviselőinek oktatásban való jelenléte, az Egyetem közlekedési szempontból való könnyű megközelíthetősége, valamint az általános egyetemi légkör kapta.

Az egyetemi munkával, tanulmányokkal kapcsolatban a legnagyobb fokú egyetértés azzal a két állítással volt, melyek szerint a szorgalmas és kötelességtudó (4,34), illetve a kreatív és jó meglátású emberek (4,32) érnek el jó eredményeket az egyetemen. Az ELTE-n megszerzett diploma, illetve tudás a válaszadók nagy többsége (87,6%) szerint jó, vagy nagyon jó elhelyezkedési lehetőségeket nyújt.

A jövőre vonatkozó tervek

A későbbi továbbtanulási tervekre vonatkozó kérdésnél kiderült, hogy a hallgatók többsége tervez továbbtanulni – 89,1% szeretné mesterképzésen folytatni tanulmányait és 55,3% a doktori képzés elvégzését is tervezi. Az elhelyezkedési tervek a különböző karokon nagyon eltérő képet mutatnak. Az ELTE átlagot nézve kiderült, hogy a diplomaszerzést követően a legtöbb hallgató (24,4%) a közalkalmazotti szférában szeretne elhelyezkedni, de ettől csak nagyon kis mértékben tér el azok aránya, akik valamilyen nagyvállalatnál dolgoznának szívesen (23,1%).

Az átlagos kezdő havi nettó fizetés, amivel elégedettek lennének a hallgatók, meglehetősen magas, 179.063 Ft volt, aminél jóval alacsonyabb az a minimum fizetés, amennyiért elhelyezkednének (135.455 Ft). A legtöbben tanárként, kutatóként, vagy fordítóként szeretnének elhelyezkedni, bár ez természetesen karonként és szakonként eltérő képet mutat. Későbbi munkavállalásukat leginkább a munka érdekessége fogja befolyásolni.

Összegzés

Lényegében elmondható, hogy az ELTE-re beiratkozó hallgatók többsége számára a tudás szerepe és fontossága, illetve az élethosszig tartó tanulás értéke kiemelkedő. Ennek megfelelően egyéni érdeklődésük alapján választották ki a szakot, ahol továbbtanulnak, egy olyan intézményben, melynek presztízsét, szakmai színvonalát elismerik, és amelybe véleményük szerint nem könnyű bejutni. Úgy vélik, hogy szorgalmas, és kreatív munkával sikereket érhetnek el tanulmányaik során. Bíznak abban, hogy a diplomaszerzést követően jó lehetőségeik lesznek a munkaerőpiacon, és szeretnének olyan munkát keresni, mely számukra érdekes, fejlődési és karrierépítési lehetőséget biztosít, és rejt magában kihívásokat.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2006

2006-ban készült el a második Gólyafelmérés. A kérdőív kérdéseinek közel fele változtatás nélkül került át a 2005. évi kérdőívből – kisebb részük a megváltozott képzési rendszernek megfelelően módosítva –, a kérdések másik fele viszont a tavalyi felmérés tapasztalatai alapján került be a felmérésbe. Akkor még hiányoztak a hallgatók későbbi karrierterveire, elhelyezkedésére vonatkozó részek, a diploma és a szaktudás értékével, illetve az egyetemi tanulmányokkal kapcsolatos kérdések, továbbá a felvételi döntéskor használt információforrások felderítése sem volt teljes. Ezek mellett a kérdőív kiegészült a hallgatók szociológiai hátterét felmérő rész a szülők végzettségére és foglalkozására vonatkozó, illetve az egyetem évekre tervezett lakhatásra vonatkozó kérdésekkel.

A felmérés alapjául szolgáló kérdőívet postán kapták meg a felvett első éves hallgatók, akik a beiratkozáskor hozták vissza azokat. Összesen 2068 első éves hallgató töltötte ki a kérdőívet, akik közül 1377 (66,59%) 1987-ben, vagy később született. Figyelemre méltó, hogy a 2005-ös évhez képest megnőtt a fiatal hallgatók aránya (akkor az 1986-osok valamivel több mint 10%-kal kevesebben voltak). A kérdőívet összesen 2068 hallgató töltötte ki, ez az idén az ELTE-re a rendes felvételi eljárás során felvett 7354 hallgató 28,12%-a, ami közel duplája a 2005-ben elért kitöltési aránynak.

Felvételi, továbbtanulási jellemzők

Az ELTE-re bekerülő hallgatók túlnyomó többsége egyéni preferenciái alapján választotta az intézményt (92,4%-a). Mindössze 2,5% válaszolta, hogy döntését leginkább az befolyásolta, hogy a megjelölt intézménybe való bejutásnak voltak a legreálisabbak az esélyei. 72,6%-a első helyen jelölte meg azt a szakot, amelyre beiratkozott. Ez jóval magasabb arány, mint előző évben, amikor a hallgatók 63,88%-a jutott be az első helyen megjelölt szakra.

A három legmeghatározóbb intézményválasztási szempont sorrendben a következő volt: az intézmény jó hírneve, presztízse, az oktatás színvonala, illetve az, hogy a választott szakot az ELTE-n oktatják a legmagasabb színvonalon. Ez nagyrészt megfelel a 2005-ös gólyafelmérés eredményeinek, azzal a különbséggel, hogy akkor az első két szempont sorrendje – nagyon kis különbséggel – fordított volt.

Az ELTE-re való bejutás nehézsége a hallgatók 63,9%-a szerint közepesen nehéz, vagy nehéz volt; 72,6%-uk szerint nehezebb, illetve sokkal nehezebb, mint egy hasonló képzést nyújtó felsőoktatási intézménybe. A felvételi jelentkezés során leginkább használt információforrás a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató Kiadvány volt, ami egyben a leghasznosabbnak tartott információforrás is. Emellett az egyéb OFIK kiadványokat is sokan használták (77,2%)

Az ELTE, a diploma és a szaktudás értékelése

Ennek a kérdéscsokornak a célja az volt, hogy felmérje, előzetes információik alapján hogyan értékelik az ELTE különböző tevékenységeit az egyetemmel kapcsolatban közvetlen tapasztalattal még nem rendelkező első éves hallgatók. Összességében jó az Egyetem értékelése, 5-fokú skálán a területek egyharmada 4,00 vagy annál jobb eredményt kapott. A legjobb értékelést az oktatás színvonala, az elméleti képzés színvonala, a szakmai gyakorlatok színvonala, a szakterület elismert képviselőinek oktatásban való jelenléte és az Egyetem közlekedési szempontból való könnyű megközelíthetősége kapta. Ez megfelel a 2005-ös év eredményinek, azzal a kivétellel, hogy akkor a szakmai gyakorlatok színvonalának megítélése gyengébb volt

A legnagyobb fokú egyetértés azzal a két állítással kapcsolatban volt, amelyek szerint a szorgalmas és kötelességtudó (4,34), illetve a kreatív és jó meglátású emberek (4,32) érnek el jó eredményeket. Szintén egyetértettek azzal, hogy a többi hallgató közé való beilleszkedés fontos (4,21), és az egyetem próbára teszi az emberek teljesítőképességét (4,17). A válaszadók nagy többsége (84,2%) jó, vagy nagyon jó lehetőségeket nyújt majd a munkaerőpiacon az itt megszerzett diploma, illetve tudás válasszal felelt.

A jövőre vonatkozó tervek

A frissen felvett hallgatók többsége tervezi, hogy továbbtanul. Legnagyobb népszerűsége a mesterképzésnek volt (87,4%), emellett a hallgatók 60%-a a doktori képzés elvégzését is tervezi. A többi felkínált lehetőséget (másik alapképzés, egyéb felsőfokú, vagy posztgraduális képzés) kicsivel kevesebben választották, bár még így is minden harmadik hallgató gondolkodik ezekben. Különösen érdekes, hogy minden ötödik hallgató (21,2%) még a jelenlegi képzése alatt szeretne egy másik alapszakot is elkezdeni.

A diplomázást követően a legtöbb hallgató (31,7%) a közalkalmazotti szférában szeretne elhelyezkedni. Ennek kicsit ellentmondani látszik, hogy az átlagos kezdő havi nettó fizetés, amivel elégedettek lennének, 167.091 Ft volt. A hallgatók szerint a későbbi munkavállalásukat leginkább a munka érdekessége fogja befolyásolni (4,51 1-től 5-ig terjedő skálán). Ezt követően elsősorban szakmai szempontok, és a pozitív jövőkép szerepelnek a listán: a szakmai fejlődés lehetősége (4,13), a karrierépítési lehetőség (3,86), és a munkával járó kihívások (3,85) A fontos szempontok közé tartozik a munkahelyi légkör is

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.

Gólyafelmérés 2005

2005 őszén első alkalommal került sor kérdőíves vizsgálatra, az Eötvös Loránd Tudományegyetem összes karán első évfolyamra beiratkozó hallgatók körében. A felmérés az első éves hallgatók intézmény- és szakválasztását leginkább befolyásoló tényezőkkel és az egyetemi élet különböző területeinek értékelésével kapcsolatos kérdésekre keresett válaszokat.

A felmérésben használt kérdőív a felmérés céljainak és a vizsgálni tervezett területek meghatározása után Fábri György, az „Egyetemek mérlegen” kutatás vezetőjének segítségével került összeállításra. A kérdések jelentős többsége zárt végű volt, ez alól csupán a szakkal, illetve a korábbi tanulmányokkal kapcsolatos két kérdés jelentett kivételt. A zárt végű kérdéseknél a választási lehetőségek az „Egyetemek mérlegen” kutatásban használt kérdőívből származtak.

Mindenképpen érdekes, és hasznos volt látni, hogy az ELTE-ről milyen kép alakult ki azokban a hallgatókban, akik még közvetlen tapasztalattal nem rendelkeztek az egyetemről, hiszen ez egyfajta visszajelzést nyújthatott (és nyújt azóta is) az Egyetem számára arról, hogy miként látják a többé-kevésbé kívülállók. A felmérés alapjául szolgáló kérdőívet postán küldtük ki a felvett első éves hallgatóknak, akik a beiratkozáskor hozták vissza azokat. A kérdőívet összesen 1423 első éves hallgató töltötte ki, ami 2005-ban az ELTE-re felvett 9398 hallgató 15,14%-a volt.

Felvételi, továbbtanulási jellemzők

Az ELTE-re beiratkozó első éves hallgatók többségénél (91%) az ELTE választásának legfontosabb szempontja az volt, hogy ide szeretett volna a leginkább bekerülni. 63,88%-uk a 2005-ös felvételi jelentkezéskor az első helyen jelölte meg azt a szakot, amelyre beiratkozott, és többségük (90%) 2005-ben első alkalommal jelentkezett az adott szakra. A hallgatók 64%-a (897 fő) szerint közepesen nehéz, vagy nehéz volt az ELTE-re bekerülni, és más intézményekhez viszonyítva is nehezebb, illetve sokkal nehezebb volt a bejutás.

A képzési terület választását leginkább meghatározó szempont az egyéni érdeklődés volt. A három legmeghatározóbb intézményválasztási szempont az oktatás színvonala, az intézmény jó hírneve, presztízse, illetve az, hogy a választott szakot az ELTE-n oktatják a legmagasabb színvonalon. Lényegében más kutatásokhoz hasonlóan itt is megerősítést nyert, hogy az ELTE presztízse kiemelkedő más felsőoktatási intézményekhez viszonyítva.

Az ELTE, a diploma és a szaktudás értékelése

A felmérés második részében a felvett hallgatók az ELTE-t 31 különböző szempont mentén értékelték. Természetesen értékeléseik nem valós tapasztalatikat, csupán az intézménnyel kapcsolatos előzetes információikat tükrözik. Az értékelések összességében jók, az 5-fokú skálán az értékelt területek harmada 4,00, vagy annál jobb eredményt kapott.

Az ELTE legmagasabbra értékelt „tényezői” a vártnak megfelelően az oktatás színvonala, az elméleti képzés színvonala és a szakterület elismert képviselőinek oktatásban való jelenléte volt. Kiemelkedő volt még a könyvtárak színvonalának megítélése, az oktatott ismeretek naprakészsége, a szakmai érdeklődés kielégítésére való lehetőség. Vagyis az oktatással, a tudományos élettel, a szakmai színvonallal kapcsolatos területek megítélése rendkívül kedvező az ELTE-re beiratkozó hallgatók körében.

Következtetések

A 2005. évi Gólyafelmérés egyik legfontosabb hozománya talán az volt, hogy bebizonyította: lehet és kell is ilyen típusú kutatásokat végezni. Az elemzések után nyilvánvalóvá vált, hogy önmagában talán keveset mondhat egyetlen vizsgálat eredménye, de mindenképpen irányt szabhat a hasonló jellegű további munkának.

Egyfelől szükségessé vált a kérdőív tartalmának kibővítésére, hiszen a terjedelmi korlátok miatt (a kérdőív terjedelmének maximuma két oldalban került meghatározásra) sok kérdés nem kerülhetett be ebbe a felmérésbe. Másfelől a karokon már korábban is létező hasonló jellegű, kari szintű felmérések vezetőivel való egyeztetés is szükségszerű lett, a párhuzamos elvégzett munkák elkerülése érdekében. Végül mindenképpen indokolttá vált a Tanulmányi Osztályok és Hallgatói Önkormányzatok hatékonyabb bevonása a kitöltött kérdőívek összegyűjtésébe, a nagyobb részvételi arány elérése érdekében.

A gólyafelmérés eredményeinek teljes elemzését az IIG (Caesar) azonosítóval rendelkező egyetemi polgárok (bejelentkezés után) innen tölthetik le.