X. Tudományos Kutatás Napja az ELTE-n

A rendezvényt Borhy László akadémikus, az ELTE rektora nyitja meg, áttekintve az ELTE éves és évtizedes tudományos tevékenységét, majd a hagyományoknak megfelelően az Egyetem három kiváló kutatója tart előadást 20-20 percben.

Németh Renáta: Automatizált szövegfeldolgozás a szociológiai kutatásban
Az utóbbi évtized adatforradalma a szociológia számára a társadalmi jelenségeket tükröző, korábban sosem látott méretű szöveges adatvagyon megjelenését hozta, közösségimédia-bejegyzésektől online médiatartalmakon át szöveges archívumokig. Ezzel párhuzamosan a szövegek elemzését lehetővé tevő új gépi tanulási eszközök is megjelentek. Az előadás azt mutatja meg, hogyan integrálható ez az új módszertani irányzat a tartalomelemzést korábban is alkalmazó társadalomkutatásba. Az informatikának és a szociológiának ez a találkozása ugyanis több, mint új eszközök adaptálása; ez a találkozás különböző módszertani paradigmákkal rendelkező területek konvergenciáját is jelenti. Az ebből fakadó néhány általános episztemológiai kérdés tárgyalása után az előadó kutatócsoportja, az ELTE Research Center for Computational Social Science aktuális kutatásaiból mutat be néhányat, köztük online depressziófórumok vagy a hazai online médiában megjelenő emlékezetpolitikai diskurzusok elemzését.

Magyarics Tamás: Átalakuló világrend
Az utóbbi háromnegyed évszázadot először bipoláris, majd 1991 után rövid ideig unipoláris stabilitás jellemezte. Az évszázadokig a nemzetközi életet meghatározó és szabályozó ún. vesztfáliai rendszer az 1990-es évek végétől azonban a horizontális és vertikális hatalmi szóródásnak köszönhetően komoly nyomás alá került. A globalizáció, a blokkosodás, illetve a re-globalizáció és a szuverenista törekvések egyidejű jelenléte, valamint a status quo Nyugat és a revizionista ’globális Dél’ közötti lappangó és nyílt ellentétek egy kiszámíthatatlanabb világot eredményeztek. A kérdés az, hogy a jelenlegi világrenddel elégedetlen állami és nem állami szereplők képesek-e, illetve, hogy a költséghaszon elve alapján érdekükben áll-e megváltoztatni a jelenlegi világrendet.

Mádlné Szőnyi Judit: Alkalmazkodás a hidrológiai szélsőségekhez
A szélsőséges hidrológiai események – mint az árvizek és aszályok – következményeinek enyhítése, valamint az emberiség és az ökoszisztémák biztonságos vízellátása napjaink egyik legnagyobb kihívása. Bár kevéssé ismert, a legjelentősebb édesvíztartalékok a felszínalatti víztartó rétegekben találhatók, amelyek egyúttal képesek mérsékelni az extrém időjárási események hatásait. A felszíni vizek és ökoszisztémák ezekhez képest sokkal sérülékenyebbek. A regionális hidrogeológiai folyamatok és a felszínalatti vízpótlás összekapcsolása olyan új, természetalapú vízgazdálkodási megközelítést kínál, amely tájléptékű megoldásokkal támogatja a fenntartható vízgazdálkodást. Ugyanakkor a felszínalatti vizekkel kapcsolatos ismeretek széles körben hiányosak vagy elavultak, ami akadályozza ezen innovatív megoldások alkalmazását. Az új eljárások bevezetéséhez elengedhetetlen a társadalom aktív bevonása oktatási programok, párbeszéd és közösségi szerepvállalás révén. Ezen túlmenően, a víztartók többletvízzel való feltöltése a döntéshozatali és vízpolitikai folyamatok átalakítását is megköveteli. A sikeres megvalósításhoz a természettudományos és technológiai értékelés mellett transzdiszciplináris megközelítés szükséges.

A rendezvényen adják át "Az ELTE ígéretes kutatója” elismeréseket is az egyetem fiatal kutatóinak, akik tudományos eredményeiket izgalmas kisfilmek keretében mutatják be, és köszöntik az Egyetem legnagyobb kutatási sikereket elért, ERC- és Lendület-pályázaton nyertes kutatóit.

A korábbi kilenc rendezvényről készült tudósítások itt olvashatók.

A tavalyi rendezvény videófelvétele itt nézhető vissza.