Változó igények, hozzáértő könyvtárosok

Hogyan veszik fel a könyvtárak a versenyt a digitális világgal?
A könyvtár életében 2004 és 2008 között volt egy mélypont. Az új infokommunikációs eszközök terjedésével szembe kellett néznünk azzal, hogy egyre többen olvasnak elektronikus tartalmakat, illetve a szolgáltatásokat interneten is el kívánják érni. Érzékeltük, hogy a felhasználók elégedetlenek, de nem tudtuk pontosan, mire lenne igényük. A minőségbiztosítás eszközét segítségül hívva felmérést készítettünk, megkérdeztük az olvasókat, min kellene változtatnunk. Az derült ki, hogy persze hiányolják az informatikai eszközöket, nem tetszik nekik a környezet, keveslik az elérhető nyomtatott tananyagot és szakirodalmat. A munkatársak szolgálatkészségéről viszont elismerően nyilatkoztak. A felmérésből kiindulva önvizsgálatot tartottunk, és magunk is láttuk, hogy az egyetemi könyvtári egységek között nincs összetartás, nem osztjuk meg a feladatokat, és nem megfelelően áramlik az információ. Ám mivel a szándék megvolt bennünk a szolgáltatások javítására, környezeti elemzést végeztünk, stratégiát és jövőképet alkottunk az elemzések alapján. Arra is rájöttünk, hogy a könyvvásárláshoz ugyan pénz kell, de nem minden pénzkérdés. Azóta a közös feladatok megoldása érdekében több csatornát is kiépítettünk a könyvtárak és a könyvtárosok között is,

sokkal intenzívebben kommunikálunk egymással, hírleveleket és más online csatornákat használunk tudásunk és a jó gyakorlatok megosztására.

Képzéseket szerveztünk, új készségeket sajátítottunk el annak érdekében, hogy hatékonyabb szervezési és vezetési kompetenciák birtokában új szolgáltatásokat fejleszthessünk. 2012-ben megalakult az Egyetemi Könyvtári Szolgálat, vagyis szervezetté állt össze számos ELTE-könyvtár. Ezzel párhuzamosan ugrásszerű fejlődés következett be 2013-ban, amikor sikerült teljes WIFI-lefedettséget kiépíteni; vagyis a segítségünkre volt a technikai fejlődés és az ELTE-n az informatikai hálózat fejlesztése. Változtattunk a költségvetés szerkezetén: nagyobb súlyt fektetünk új könyvek beszerzésére (ebbe egyébként központi és egyetemi támogatások, hagyatékok, ajándékozások, nemzetközi és hazai könyvcsereprogramok is besegítenek), és folyamatosan biztosítunk keretet a könyvtárosok képzésére is. Átrendeztük az olvasói tereket és a raktárakat is, az új és leggyakrabban keresett könyveket szabadpolcon helyeztük el - csaknem tízezer kötet közül válogathatnak kedvükre az olvasók. Mindezek eredménye a látogatói statisztikákban is megmutatkozik.

Mennyire változott meg az elmúlt években a könyvtárak alapfeladata?
Manapság a korábban fő feladatunknak számító hagyományos könyvtári tevékenység csak a munka egy részét képezi. Már nem a hagyományos értelemben vett könyvtárosok vannak többségben, hanem az informatikus könyvtárosok. A könyvtárosok végzik a tételek feltöltését az elektronikus katalógusba és az adatbázisokba, az oktatók publikációinak adatai szintén közreműködésükkel kerülnek a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT), mindemellett bemutatókat és képzéseket is tartanak. Saját fejlesztésünk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Digitális Intézményi Tudástára (EDIT), amely az egyetemen létrehozott dokumentumok tárhelye, archívuma, ahová nagyon sokféle dokumentum felkerülhet a szakdolgozatoktól a konferencia-beszámolókig, a digitalizált muzeális kéziratoktól az elektronikus formában megjelenő kiadványokig. Ez utóbbiak új feladatok, az a céljuk, hogy az egyetemen folyó tudományos kutatások eredményeit és a birtokunkban lévő történeti értékeket megfelelő módon nyilvántarthassuk, bemutathassuk és kutathatóvá tegyük.
A több millió tételből álló cédulakatalógusainkat munkatársaink mára teljesen digitalizálták, az ilyen módon archivált tételek az interneten távolról is elérhetőek. Online katalógusunkból pedig az otthonából bárki néhány kattintással elindíthatja az elektronikus kérőlap segítségével a kölcsönzést. Folyamatosan fejlesztjük az egyetem könyvtári portálját, amely akadálymentes verzióban és mobil eszközökkel is használható. Ezekkel a kényelmi szolgáltatásokkal is igyekszünk az igényekkel lépést tartani. 

Milyen könyveket keresnek leginkább az olvasók?
Minden új és tudományos téma iránt különösen mélyen érdeklődnek az ELTE polgárai. A könyvtárosok naponta érzékelik, hogy az ELTE vezető tudományos intézmény. Nagyon keresettek a könyvek és a nyomtatott folyóiratok, de kimagasló az elektronikusan elérhető tartalmak megtekintési, letöltési száma is. Mindkét igényt igyekszünk kielégíteni. Örömteli az is, hogy egyre többen jönnek be olvasni, tanulni, csoportosan feladatokat megoldani,

ami a könyvtárak új funkciójára hívja fel a figyelmet: ma már közösségi térként is működnek.

Jól mutatja a változó igényeket, hogy volt idő, amikor bezártuk az olvasótermet, mert kevésbé volt rá szükség, és inkább kiállítótérnek használtuk, rendezvényeket tartottunk benne. Később visszaalakítottuk az olvasótermet, ma pedig már azon kell gondolkodnunk, hogyan tudnánk növelni az olvasói férőhelyek számát.

Milyen új kihívások várnak az intézményre az idén?
2017. február 1-jétől csatlakozott hozzánk az Egyetemi Levéltár és a Savaria Egyetemi Központ Könyvtár és Levéltár. Az idei év feladata tehát, hogy jól működő szervezetet alakítsunk ki. Az új, integrált szervezet előnye, hogy az egyes intézmények kihasználható szinergiákat kínálnak. A könyvtár és a levéltár is részt vesz az adatbázis-építésben, különféle programokat és kiállításokat szervez, értékeket őriz, valamint szolgáltatásokat nyújt, csak más-más célcsoportnak. Hatékonyabban használhatjuk fel infrastruktúráinkat és tudásunkat egymás működésének támogatására. A levéltárak és a könyvtárak közös szervezetként még jobban szolgálhatják az egyetem stratégiai céljait, és szélesebb körben növelhetik az egyetem presztízsét az itt felhalmozott tudás és a történeti értékek korszerű bemutatásával.

Hogyan csábítják be a könyvtárba az olvasóközönséget?
A budapestiek körében is nagyon népszerű programunk nyáron a Múzeumok Éjszakája, amelyen a könyvtár elzárt tereibe – például a restaurátorműhelybe – is bepillantást nyernek a látogatók. A gyerekek számára különleges foglalkozásokat szervezünk, kipróbálhatják többek között a kódexírás mesterségét. Az épülettúrát mindig valamilyen kortárs, csak az adott napon látogatható kiállítással kötjük össze. Kedvelt program a Kulturális Örökség Napjai, amikor szintén feltárul a könyvtár kapuja, és bemutatjuk muzeális állományunk legértékesebb darabjait is. Az idei év egyik kiemelt eseményeként a reformáció 500. évfordulója alkalmából tervezünk kiállítást, melyen a témához kapcsolódó unikális könyveinket is bemutatjuk majd.
Ahhoz, hogy a változó világgal lépést tartsunk, magunkat is képeznünk kell. Áprilisban egy európai szakmai konferenciát szervezünk, ahova Bécsből és Koppenhágából, illetve hazai egyetemekről is érkeznek előadók, hogy a stratégiai trendeket és innovációs megoldásokat áttekintsük. Emellett a tudásmegosztás jegyében a hazai könyvtárosokkal szintén rendszeresen konzultálunk, tapasztalatot cserélünk, és idén már hatodszor rendezzük meg Hagyományok és kihívások című szakmai konferenciánkat.
Készülünk az ELTE életében különösen fontos Pázmány-napra is, melyen örökbefogadási akcióval hívjuk fel a figyelmet a nálunk fellelhető különleges kötetekre és megóvásuk fontosságára. Tavaly Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzata és a BEAC fogadott örökbe köteteket több százezer forint értékben a nálunk őrzött Pázmány-relikviákból.