Újra kell gondolni az oktatói szerepeket

2024.10.30.
Újra kell gondolni az oktatói szerepeket
Erről Franziska Zellweger Moser, a zürichi Pädagogische Hochschule felsőoktatás-módszertani és fejlesztési központjának kutatója beszélt az ELTE Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet és az MTA PTB Felsőoktatás-pedagógiai Albizottság októberi konferenciáján tartott nyitóelőadásában.

A konferencián Zsolnai Anikó, az ELTE PPK dékánja mondott köszöntőt, a levezető elnök Dorner Helga, a Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet igazgatója volt. A nyitóelőadást Franziska Zellweger Moser, a zürichi Pädagogische Hochschule felsőoktatás-módszertani és fejlesztési központjának kutatója (borítóképünkön) tartotta. A vendégprofesszor szerint a felsőoktatásra nehezedő nyomás szükségessé teszi az oktatói szerepek újragondolását, a folyamatok fejlesztése érdekében pedig tartalmas párbeszédet kell folytatni az intézmények, az oktatól és a képzési programok szintjein. Felhívta a figyelmet az intézményeken belüli szervezeti tanulás fontosságára, a pedagógiai gyakorlatok integrációjára a különböző tudományterületek igényei szerint, a laterális vezetői szerep lehetőségeire, valamint a bizonyítékalapú fejlesztésre és a visszajelzés kultúrájának fontosságára.

A plenáris előadást követő kerekasztal-beszélgetés a felsőoktatás-pedagógia fejlődését és kihívásait járta körbe Csillik Olga (BCE), Kövecsesné Gősi Viktória (SZE), Tátrai Annamária (ELTE TáTk) és Lévai Róbert (MOME) részvételével, Fábri György (ELTE PPK) moderálásával. A szekcióban szóba kerültek az oktatók pedagógiai tudatosságára irányuló intézményi fejlesztőmunka céljai és módszerei, a diszciplináris sajátosságok kezelése és a hallgatói igények figyelembe vételének lehetőségei.

A beszélgetéssel párhuzamosan Natia Bendeliani és Beste Yildirim, az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola andragógia programjának hallgatói Teaching while doing your PhD című workshopjukon a doktoranduszok szakmai fejlődésével foglalkoztak és megvitatták azokat a stratégiákat, amelyek segíthetnek egyensúlyt teremteni a pályakezdő oktatói és kutatói munkában, lehetőséget adva a probléma- és kutatásalapú tanítási technikák integrálására.

A délutáni szekcióban a Budapesti Gazdasági Egyetem munkatársai tartottak az akciótanulás módszerére és szervezetfejlesztésben való alkalmazhatóságára fókuszáló workshopot. Dén-Nagy Ildikó, Kovács Judit és Pajor Viktória a BGE Pénzügyi és Számviteli Karán megvalósult akciótanulás projekt tapasztalatait használták fel, amely az intézményben már bizonyította hatékonyságát.

A workshoppal párhuzamosan Erdei Luca Alexa (ELTE PPK) és Kasza Georgina (Tempus Közalapítvány) International student mobility and higher education pedagogy címmel vezetett szekciót, amelyben a felsőoktatásban megvalósuló szervezeti tanulás és a nemzetköziesedés kapcsolatára, valamint a mobilitásban részt vevő és abból kimaradó hallgatók közötti szakadékra világítottak rá. A résztvevők megismerhették a nemzetközi hallgatói mobilitást befolyásoló tényezőket és trendeket, és reflektálhattak a hallgatói mobilitást meghatározó felsőoktatás-pedagógiai tényezőkre.

Az oktatói és kutatói munka produktív összekapcsolására fókuszáló záró szekciót Dorner Helga, Káplár-Kodácsy Kinga (ELTE PPK) és Frányó Zsófia (BGE) vezették. A résztvevők kis csoportokban ismerhették meg, hogy milyen módon lehet az osztályteremben és a tanszéken történő fejlesztési folyamatokat (például egy új tanítási módszer bevezetését) tudományosan is megvizsgálni, a fejlesztések hatékonyságát és eredményeit kutatni, majd az eredményeket szakmai folyóiratokban megjelentetni.

A szekció és a konferencia zárásaként Dorner Helga kiemelte, hogy a témában való gondolkodást olyan “communities of practice” típusú közösségek létrehozásával szeretnék folytatni, ahol az érdeklődő oktatók közösen dolgozhatnak és fejleszthetnek módszereket az oktatás során felmerülő problémáikra, és ahol szakmai támogatást kaphatnak ahhoz, hogy módszertani fejlesztéseiket kutatássá is átalakíthassák.

Forrás: ELTE PPK