Új platform segíthet a narratív önéletrajzok megírásában

2024.10.10.
Új platform segíthet a narratív önéletrajzok megírásában
A kutatókat a pályázásban támogató lehetőségről Solymosi Katalin növénybiológus, a Young Academy of Europe elnöke beszélt a Nature interjújában.

Az utóbbi időben a kutatási pályázatok világában ismét egyre nagyobb teret nyer az önéletrajzok narratív formája, amely lehetőséget ad a kutatóknak, hogy szakmai tapasztalataikat és eredményeiket a korábbiaknál mélyebben is bemutassák. Az Európai Kutatási Tanács (ERC), számos nemzetközi kutatási pályázat és több hazai felhívás (például az MTA Lendület és az Akadémiai Ifjúsági Díj pályázat) ilyen formátumban várja a kutatók önéletrajzát a korábban megszokott felsorolásszerű CV-k helyett.

A narratív CV-k

a kutató egyedi szakmai hozzájárulásaira, készségeire és tapasztalataira fókuszálnak,

megkönnyítve a bírálók dolgát, hogy átlássák és jobban figyelembe vegyé többek között az olyan, karrierre hatással lévő élethelyzeteket, mint például a szülési szabadsággal vagy iparban történő munkavállalással töltött karriermegszakítások.

„A kutatók szakmai képességeit nem lehet pusztán számszerű mutatók alapján megítélni – mondta Solymosi Katalin, az ELTE növénybiológusa, a fiatal európai kutatókat tömörítő Young Academy of Europe elnöke a Nature-nek. – Ha meg akarjuk változtatni a kutatási kultúrát, és befogadóbb tudományos környezetet akarunk építeni, amelyben minden tehetség helyet kap, akkor a finanszírozóknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a kvalitatív mutatókra.”

A narratív CV-k lehetőséget biztosítanak arra, hogy a finanszírozók ne csak a pályázatok száraz adatait, hanem a mögöttük álló emberi történetet is lássák. Biztosítják, hogy a kutató röviden összefoglalhassa vagy indokolhassa, mit tart az adott pályázat vagy akár teljes életpályája szempontjából legfontosabb egyedi hozzájárulásának, milyen kutatói készségekkel rendelkezik, és azok hogyan járulhatnak hozzá a pályázat sikeréhez.

Sok kutatónak azonban nincs tapasztalata arról, hogyan kell narratív önéletrajzot írni,

mit érdemes belefoglalni, és hogyan kerülhető el, hogy a szöveg túl hosszúvá váljon, amit senki sem fog elolvasni. Ebben támogatja őket a Peer Exchange Platform for Narrative-style CVs (PEP-CV) nevű ingyenes online mentorkereső felület és az általa közvetített mentor.

Az oldalra az egyes kutatók akár mentorként, akár tanácskérőként (mentoráltként) is regisztrálhatnak. A platform március óta már több mint 500 felhasználót vonzott, köztük 153 mentort és 348 tanácskérőt. Az oldalon kiválasztható a megfelelő mentor, és amennyiben ő fogadja a felkérést, elindulhat a sikeres mentorálási folyamat.

A jövőbeni tervek között szerepel, hogy a mentorok ingyenes és önkéntes munkájukért elismerést kapjanak az ORCID rendszerén keresztül. Ez a felület hitelesen követi a szerzők publikációit (és amennyiben hozzájárulnak, akkor bírálói és szerkesztői munkáit is), és így bővebb képet ad a tudományhoz való hozzájárulásukról.

A narratív stílusú önéletrajzok mentorációs platformját (PEP-CV) a UK Research and Innovation, a Svájci Nemzeti Tudományos Alap, az Ír Tudományos Alap, a Holland Kutatási Tanács, a Luxemburgi Nemzeti Kutatási Alap, a londoni székhelyű Wellcome kutatásfinanszírozók és két kutatókat tömörítő szervezet, a Young Academy of Europe és a Marie Curie Alumni Association hozta létre hosszas előkészítő munka után 2024 márciusában. Ebben a munkában vett részt Solymosi Katalin, aki a narratív önéletrajzok tapasztalatairól a YAE és az Academia Europaea Budapesti Tudásközpontja számára közös webináriumot is szervezett 2023-ban.

A narratív CV-k

fontos lépést jelentenek a kutatásértékelés világszintű és európai reform folyamatában,

amelynek célja, hogy a jelenlegi, szinte kizárólag a publikációkon és mennyiségi mutatókon (impakt faktorok, cikkek száma, h-index) alapuló értékelést felváltsa a kutatók szélesebb értékteremtő munkáját (pl. oktatási feladatok, témavezetés, tudománypolitikai aktivitás) kvalitatív módon elismerő, a kvantitatív mutatókat felelősen használó értékelés.

A kutatásértékelés reformjának szükségességéről és folyamatáról a Magyar Tudomány 2024. januári számában ITT lehet bővebben olvasni. A vonatkozó európai kezdeményezéshez – Coalition for Advancing Research Assessment – az ELTE az egyik első hazai aláíróként csatlakozott.