Új MTA-doktorok az ELTE-n
Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze.
2023-ban összesen 77-en nyerték el a címet, 26-an a matematikai és élettelen természettudományok, ugyancsak 26-an a bölcsészet- és társadalomtudományok, 25-en pedig az élettudományok területén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemről 8 kutató teljesítménye részesült a tudományos közösség elismerésében.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem új akadémiai doktorai
Balogh Piroska az ELTE BTK habilitált egyetemi docense, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, valamint a XVIII-XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék oktatója. Akadémiai doktori értekezése Szerdahely György Alajos (1740–1808), az első magyarországi esztétikaprofesszor négy latin nyelvű szakesztétikai műve magyar fordításának kritikai kiadása jelentős szemléleti újdonságokat hozó értekező bevezetéssel. A szerző korábban számos tanulmányban és egy monográfiában tárgyalta Szerdahely munkásságát, s elkészítette több művének latin nyelvű kiadását és magyar fordítását.
Bodor Andrea az ELTE TTK habilitált egyetemi docense, a Kémiai Intézet, valamint az Analitikai Kémiai Tanszék oktatója. Akadémiai doktori értekezésében mágneses magrezonancia-spektroszkópiát alkalmazott számos biológiailag fontos fehérje, illetve fehérjerészlet szerkezetének és kölcsönhatásának meghatározására. Tapasztalati összefüggéseket állapított meg a molekulák diffúziós tulajdonságait vizsgálva feltekeredett és rendezetlen fehérjék esetén. Olyan új méréstechnikai eljárásokat dolgozott ki, melyek a jelenleg elérhető módszerekhez képest szelektívebbek és érzékenyebbek, ezáltal a fehérjékben kis mennyiségben jelen lévő építőegységek (izomerek) is azonosíthatók, és a fehérjedinamikai átalakulások is tanulmányozhatóvá váltak.
Borsodi Andrea az ELTE TTK habilitált egyetemi docense. Akadémiai doktori értekezésnek központi témája az extrém körülményekhez alkalmazkodott prokarióta (extremofil) közösségek taxonómiai diverzitásának, potenciális anyagcsere-kapcsolatrendszerének és geo-mikrobiológiai folyamatokban betöltött szerepének kutatása.
Elek Zoltán az MTA-ELTE MTM Ökológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. Akadémiai doktori értekezésében arról nyújt áttekintést, hogy az emberi tevékenység élőhely-átalakító hatásai hogyan hatnak fás-erdős élőhelyeken a futóbogár-együttesek (Coleoptera: Carabidae) szerkezetére a közösségi szinttől az egyedi viselkedésig.
Hoffman István az ELTE ÁJK egyetemi tanára, a Közigazgatási Jogi Tanszék oktatója. Akadémiai doktori értekezésében a helyi önkormányzatok tükrében vizsgálja a humán közszolgáltatások változásait, valamint ezek visszahatását más közigazgatási folyamatokra. Az értekezés úttörő a téma átfogó feldolgozásában, felhívja a figyelmet arra, hogy a közszolgáltatásoknak jelenleg nincs egységes jogtudományi meghatározásuk, és számba veszi azokat a tényezőket, amelyek nélkülözhetetlenek a megbízható fogalomalkotáshoz.
Kende Anna az ELTE PPK egyetemi tanára, a Pszichológiai Intézet igazgatója, a Szociálpszichológia Tanszék vezetője, valamint a Társadalmi Csoportok és Média Kutatóműhely vezetője. Akadémiai doktori értekezése a csoportközi viszonyok szociálpszichológiai kutatását gyarapítja olyan, a hazai társadalom szempontjából releváns és a közgondolkodást foglalkoztató témakörökben, mint a roma kisebbségi csoporttal kapcsolatos előítéletek jelentkezése és háttértényezői, a bevándorló/muszlim csoportokkal szembeni vélekedések tartalma, továbbá a többségi (nemzeti) csoport identitástudatának módszeres tanulmányozása és az e csoportfelfogásban megjelenő zártság–nyitottság konzekvenciáinak kimutatása.
Vajda Júlia az ELTE TÁTK tudományos főmunkatársa, a Szociológia Tanszék oktatója. Akadémiai doktori értekezése a szerző és munkatársai által a 2000-es évek első két évtizedében felvett, nagy mennyiségű narratív életinterjú kutatására épül, amelyeket a kutatók a holokauszt túlélőivel készítettek.
Zemplén Gábor az ELTE GTK egyetemi tanára, a Marketing És Érveléselmélet Tanszék oktatója. Akadémiai doktori értekezésként benyújtott kötete jelentős, új eredményeket felmutató teljesítmény, mely Goethe szerteágazó tudományos munkásságát következetesen alkalmazott fogalmi keretben elemzi. Meggyőzően támasztja alá nemcsak azt a tézisét, mely szerint Goethe jelentős tudósnak tekinthető, hanem annak az általa alkalmazott szemléletmódnak a relevanciáját is, amely a tudománytörténeti vizsgálódásokban az élettörténetet az eszmetörténettel kapcsolja össze, az életművet annak tágabb kereteibe ágyazva vizsgálja.
Forrás: MTA