Tudományos párbeszéd határokon túl
Az ünnepélyes megnyitón részt vett és beszédet mondott Mezey Barna, az ELTE rektora, Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes, Palkovics László oktatási államtitkár, Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, L. Simon László kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár, valamint Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes. A rendezvénnyel párhuzamosan zajló ELTE Határon Túli Intézmények Fóruma szakmai programon az ELTE és külhoni partneregyetemek vezetői egyeztetnek a felsőoktatási kapcsolatok fejlesztéséről, további együttműködési és pályázási lehetőségekről.
Mezey Barna köszöntőjének elején a labdarúgó Európa-bajnokságot és az azt kísérő ünneplést, valamint az összetartozás megélését idézte fel. Ehhez kapcsolódóan hívta fel a figyelmet a szolidaritás és az együttműködés mindennapi megnyilvánulásaira is, melynek egyik kiváló példája az immáron 21. alkalommal megrendezett szabadegyetem. Ahogy a programsorozat megalakulásakor, úgy az idei évben is az a rendezvény fő célja, hogy egy olyan kapcsolati háló alapja legyen, amely összeköti a magyar értelmiséget és naprakész tudományos információkkal látja el a résztvevőket, lehetőséget adva azok anyanyelvi megvitatására. A nemzetköziesítés jegyében a nyári egyetem arra is alkalmat ad, hogy az egyes intézmények vezetői és képviselői tovább gyarapítsák a két- vagy többoldali együttműködéseket, ezzel is erősítve a Kárpát-medencei régió egyes részeinek tudományos kooperációját. Mezey Barna beszédét az innováció fontosságának hangsúlyozásával zárta: a fogalom egyszerre kell, hogy jelentse a gazdasági és a humán innovációt is, hiszen mindkettőnek kulcsfontosságú szerepe van a társadalom működtetésében és a kultúra megőrzésében.
Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes köszöntőjében arról beszélt, hogy a nyári egyetem fontos szerepet játszik a magyar nemzet összekovácsolásában, a gazdag tudományos és kulturális programsorozat lehetőséget ad arra is, hogy a résztvevő hallgatók kapcsolatokat építsenek ki, amelyeket a későbbiekben, más együttműködések formájában tudnak majd hasznosítani. Palkovics László oktatási államtitkár a külhoni magyarság megtartásának fontosságát emelte ki beszédében, melynek egyik eszköze lehet a jelenleg kidolgozás alatt álló, Kárpát-medencei intézményekben tanuló hallgatókat támogató ösztöndíjrendszer, amely arra ad majd lehetőséget, hogy az ösztöndíjasok – az Erasmus-programhoz hasonlóan – szervesen be tudjanak kapcsolódni a magyar felsőoktatás mindennapjaiba. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a 21. századi értelmiségképzés problémáit és az erre válaszul adott megoldási lehetőségeket vázolta fel, hangsúlyozva az anyanyelvhez és a kultúrához való alapvető emberi jogok fontosságát. Beszédében kiemelte, hogy rendezvényével az ELTE arra ad lehetőséget, hogy a résztvevők értelmes és értékes párbeszédet tudjanak folytatni az itt eltöltött idő során. L. Simon László államtitkár egyetemi élményeit idézte fel köszöntőjében, a résztvevő hallgatóknak pedig azt kívánta, hogy ők is hasonló, örök életre emlékezetes élményeket szerezzenek az ELTE-n eltöltött idő alatt. Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes beszédében a főváros adta kulturális lehetőségekre hívta fel a résztvevők figyelmét: Budapest a magyarországi egyetemi élet központja, melynek sokszínűségébe a nyári egyetem résztvevői is belekóstolhatnak a szekciók munkáját kísérő kulturális programok segítségével.
A köszöntőket követően Faludi Gábor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének egyetemi docense tartott plenáris előadást a szerzői jog 21. századi kérdéseiről. Prezentációját Anne Frank naplójának szerzői jogi kérdéseivel kezdte. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a szerzői jog a szerző halála után hetven évvel szűnik meg, azonban Anne Frank naplójával kapcsolatban azért lehet különösen érdekes ez a kérdés, mivel a mindenki által ismert önéletrajzi mű szövegét a kiadás előtt Anne Frank édesapja is kiegészítette és alakította, aki viszont több évtizeddel lánya után, 1980-ban hunyt el, így kérdésként merül fel, hogy mennyiben változtat ez a művel kapcsolatos szerzői jogokon. Faludi szerint e felhozott példa is kiválóan illusztrálja azt, hogy a szerzői jog kérdése a mai jogalkotásban is folyamatos felülvizsgálatra szorul. Előadásának második felében a szerzői jog kialakulásának történeti fázisait vette számba, kitérve az angol polgári forradalom, az Amerikai Egyesült Államok megalakulása, valamint a francia forradalom szerzői jogokkal kapcsolatos törvényalkotására. Manapság a kérdést tovább bonyolítja az internet, különösen a web 2.0-s felületek megjelenése, hiszen az interaktív teret biztosít a felhasználóknak. A megosztások, a letöltések és az online tartalmak világában – legyen szó akár az e-lendingen, azaz az online kölcsönzésen vagy az e-learningen, azaz online tanításon-tanuláson keresztül történő információcseréről – fontos az egyes ösztönzési célok valamint az esetleges online haszonkölcsönzés feltételeinek pontos meghatározása. Faludi Gábor kiemelte, hogy az Európai Unión és az Európai Bíróságon belüli fórumokon is merőben ellentétes véleményen lévő érdekcsoportok csapnak össze a szerzői jog kérdése felett: míg az egyik oldal a teljesen szabad felhasználást támogatja, addig a másik oldal a szabályozás átalakítását és megtartását.
A 21. ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem a délután folyamán már az egyes szekciókban folytatódott tovább: a hallgatók július 10-ig vesznek részt a tudományos és kulturális programsorozaton.
Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes úr ünnepi beszéde