Tudásáramlás az egyetem és a gazdaság szereplői között

A Megyeháza Dísztermében tartott rendezvényen Kondor János, a szövetség elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a VMGYSZ és az ELTE Savaria Egyetemi Központ eddig is segítette egymás tevékenységét a gépészmérnöki, az informatikai és a gazdaságtudományi képzéseket illetően, most ezt a kapcsolatot erősítik meg.

Az ELTE és a Savaria Egyetemi Központ 2017-ben létrejött integrációja sikertörténet a szombathelyi felsőoktatás és a régió szempontjából egyaránt – emelte ki beszédében Lenkai Nóra. Az ELTE SEK rektori biztosa szerint az egyetem csak a társadalmi, gazdasági, civil és oktatási terület szereplőivel együttműködésben teljesítheti küldetését, a térség szellemi tőkéjének erősítését.

Lenkai Nóra

Az ELTE a jövőbeni közös munkától azt várja, hogy erősödjön régiós szerepe, illetve beágyazottsága. Ennek érdekében a felek közös innovációs rendezvények szervezésére, illetve a vármegye vállalkozásainak részvételével az innovációs ökoszisztéma fejlesztésére törekednek, és valós gazdasági környezetben végzett közös társadalmi innovációs fejlesztések tesztelését végzik majd. Ezen kívül támogatják a kulturális innovációs és kreatív ipari együttműködések és más, iparági együttműködések megvalósítását, valamint területi innovációs platformot hoznak létre.

Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója arról beszélt, hogy az egyetem harmadik missziós tevékenységének része a nemzetköziesítés, a globális célokhoz – például a digitális és a zöld átálláshoz – való hozzájárulás, valamint a folyamatos tudásáramlás biztosítása.

Elhangzott, az ELTE-n nem csupán a szabadalmak, know-how-k, külső partnerekkel kötött hasznosítási szerződések száma növekszik, hanem sok területen – a biotechnológiától, a gyógyszerfejlesztésen és a dróntechnológián át a különféle társadalmi innovációs megoldásokig – a megosztásra váró tudásvagyon is.

Magyar Dániel

Az együttműködési megállapodás aláírását követően Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese bemutatta a mesterséges intelligencia és a digitális adatvagyon vállalati felhasználási területeit és szabályozásának jelentőségét, illetve lehetőségeit. Az előadás a VMGYSZ fenállásának huszonötödik évfordulója alkalmából életre hívott rendezvénysorozat keretében hangzott el.

Darázs Lénárd kifejtette, a mesterséges intelligencia fejlesztését közös európai jogszabályi keretek közé szorítják, amellyel a döntéshozók meg kívánnak őrizni bizonyos alapvető – egyebek mellett a személyiségi jogokhoz fűződő – értékeket. A „rendelet” kockázat szerinti kategóriákba sorolja az MI-gyakorlatokat , illetve -rendszereket. A szabályozás elfogadása várhatóan az idei vagy a jövő évben történik meg, hatályba lépése 2024/2025-ben várható.

Darázs Lénárd

Forrás: ELTE SEK