Te csak házasodj...

Az Esterházy család a 17. században, Esterházy Miklós (1582-1642) és fia, Esterházy Pál (1635-1713) idején, az ő tevékenységük révén ért társadalmi, gazdasági és politikai befolyása csúcsára. Az utódok nak nem sikerült ezt a kiemelt szerepet megőriznie. A 17. századi szerepvállalás részeként Esterházy Pál birtokainak központját Kismartonba helyezte át és mind a család, mind személyének jelentőségét méltó lakhellyel is hangsúlyozni kívánta. Az egyszerű lovagvárból divatos rezidenciát épített magának, amely elhelyezkedésén túl mind külső, mind belső díszítésében az építtető nagyságát volt hivatott alátámasz tani. Hogyan segítette ebben a mitológia? Végig tekintve a felületeket, választ kapunk a kérdésre.Velladics Márta az ELTE Művészettörténeti Intézet adjunktusa, fő területei a 18. századi építészet, a barokk egyháztörténet és iparművészet, különös tekintettel az enteriőrökre.

A Művészettörténeti Szabadegyetem előadásai egy-egy nagyobb témakör, műfaj, képi törekvés képzőművészeti megjelenését vizsgálják az antikvitástól napjainkig. A háború témájának képzőművészeti feldolgozása után a második évad mítosz és művészet kapcsolatával foglalkozik. A mítosz – világmagyarázat, történeteiben és hőseiben minden kor magára ismer, megteremtve a maga értelmezését. A hangsúlyok és olvasatok ugyan időről-időre változnak, de archetipikus formuláik korokon átívelő állandó, melyek egyetemes emberi kérdésekre nyújtanak választ. E szövevényes, cselekményes történetek interpretációjának képzőművészeti alakváltozataival foglalkozik az előadássorozat, mely a közép kortól a jelenig gombolyítva fel a visszatérő motívumok és változó interpretációk „Ariadné fonalát”. Az előadók az ELTE Múvészettörténeti Intézet oktatói, doktoranduszai, valamint külső szakemberek.