Szabályozási kockázatkezelés kontra állami beavatkozás

Pétervári Kinga, az ELTE Menedzsment és Üzleti jog Tanszék egyetemi docensének angol nyelven megjelent kötete, a Regulatory Risk Management Versus State Intervention (Szabályozási kockázatkezelés kontra állami beavatkozás) átfogó szakirodalmi feldolgozással, egyedi hangvételben és megközelítésben tárja elénk a szabályozási kockázatok természetét és a modern állami beavatkozás dilemmáit. Kockázatok ugyanis mindig vannak, sőt, egyszerűnek látszó döntéseinkkel akár mi magunk is generálhatjuk azokat.  A Typotex Kiadó gondozásában megjelent könyv nem csupán az egyetemi közönség számára íródott, hanem bárkinek, aki szeretné megérteni a jog, a gazdaság és az igazságosság összetett kapcsolatrendszerét.

A könyv első része a történelem tanulságai alapján magyarázza a kockázatkezelés modern kihívásait, részletesen elemzi a magyarországi szocialista gazdaság működését, különösen az 1968-as „új gazdasági mechanizmust”, amelyben a tulajdonjogi szemlélet hiánya nem csupán jogi, hanem gazdasági szinten is akadályozta a fejlődést. A magyar szocialista rendszerben kialakult kvázi-piaci struktúrák jól példázzák, hogy a jogi szabályozás hiánya milyen hosszú távú következményekkel járhat.

A második rész a politikai döntéshozatal és a jogalkotás kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a jogalkotási folyamatot ideológiai szempontok vezérlik. A szerző különösen bírálja a 2011-es egyházi törvényt, és annak bevezetési módját – gyakorlatilag annak visszaható hatályát –, amely a magyarországi kisegyházak és a parlament közötti mindmáig megoldatlan jogi alkudozásról szól.

A harmadik rész a költségvetési törvény jogi természetét elemzi, azt, hogy az állam felelősségre vonható-e az ígéreteiért, ha ezt az állami költségvetésen keresztül teszi.  A költségvetési törvényekben tett ígéretek jogi értelemben nem számonkérhetők, ami jelentős bizalmi válsághoz vezethet. A költségvetési jog strictu sensu a kormányzat elszámoltathatóságát főként politikailag biztosítja. A kormány tehát a közjogi ígéreteiért (választások, programok) csak politikailag felel.

Pétervári Kinga egy empirikus kutatást is bemutat, amely a magyar egyetemi hallgatók pénzügyi attitűdjét vizsgálta több éven keresztül. A kutatás eredményei szerint, ha baj van, a hallgatók egyre inkább családi és baráti támogatásra támaszkodnak, miközben csökken a bizalmuk az állami intézmények iránt.

A negyedik részt indító provokatív esszé a tudományos kutatások szerzői joga ellen, de a kutatás szabadsága és az internet által lehetővé tett szabad hozzáférés mellett és érdekében szól. Az internet adta lehetőségek alapvetően megkérdőjelezik a szerzői jog jelenlegi változatát. Bárki bármit közzétehet, kivéve a kutatókat, akik folyamatos publikációra ítélve (publish or perish) hivatalosan csak tudományos folyóiratokon vagy könyvkiadókon keresztül juthatnak el a nyilvánossághoz. E fejezet a szerzői jogtulajdonosok, a kiadók és a szerzők szerepét tárgyalja, ekkortól számítva ugyanis a kutatást szinte teljes egészében közpénzekből finanszírozzák.

Az utolsó fejezetek az internetnek köszönhető inkompetencia terjedését tárgyalják. Ha egy szoftver hibás az interneten, annak fizikai következményei lehetnek a való világban: nem sikerül a távoli műtét, összedől a tőzsde, vonatbaleset következik be stb. Az internet beilleszt egy harmadik elemet a folyamatba, a kockázattelepítés így új szabályokat igényel, akár más igazságossági modelleket kívánva (objektív felelősség, kártérítési plafonnal).

A sok jogesettel, idézetekkel és részletes elemzésekkel gazdagított mű nemcsak informatív, hanem elgondolkodtató is, és arra ösztönzi az olvasót, hogy újragondolja a jog szerepét a modern társadalomban.

Forrás: ELTE GTK
Fotók: Horváth Péter