Sokféle változóból állhat össze a járványképlet

Nagyjából a huszadik század elején alkották meg azokat a képleteket, amelyekkel leírhatók az egyes járványok. A korabeli kutatók úgy vélték, hogy ezekhez az embereket néhány csoportra lehet osztani. „A legegyszerűbb az egészséges és beteg kategória volt, aztán tovább finomítva a kérdést mások mellett képbe jöttek a tünetmentesek, a vírushordozók, a már meggyógyultak és a potenciális veszélyeztetettek is” – magyarázta Simon Péter a Magyar Hírlapnak adott interjúban. 

Manapság általában kettő-négy közötti változót figyelnek a kutatók, például elkapta, még nem, meggyógyult és újra visszaeshet. Ezt követően összefüggéseket írnak fel arra, hogy ha egy adott csoportban – legyenek például a betegek – X mennyiségű ember van, akkor pár nap múlva mennyivel nőhet vagy apadhat a számuk – ebből rajzolódnak ki az előrejelzések. Ha több a változó, a modell és a végeredmény egyaránt bonyolultabban alakul.

„Az alapok százévesek, de mindig csiszolgatják őket. Egy nagyon modern képletben amúgy akár harminc változó is fellelhető”

– mondta az ELTE Matematikai Intézet igazgatója.

A szakember arról is beszélt, hogy a járvány kitörésekor írt képletek által készített előrejelzésekben akadtak ugyan eltérések, de összességében a trendek egy irányba mutattak. Ami például már tavasszal látszott, az az őszi, azaz a jelenlegi helyzet.

A fejlesztés alatt lévő vakcinák hatékonyságának modellezésével kapcsolatban Simon Péter kifejtette, hogy az oltások hatékonyságára is akadnak konkrét képletek. De a feltett kérdés megválaszolásához az kellene, hogy a matematikus kapjon az orvosoktól és virológiai szakemberektől valamilyen, a tényekhez közeli adatsort. Ilyen azonban a még kísérleti stádiumban lévő anyagokról érthető okokból nem áll rendelkezésre.

„Ugyanakkor azt meg tudjuk matematikailag határozni, hogy ha lesz egy, két, három jó szerünk, akkor a lakosság hány százalékát és milyen foglalkozási ágak dolgozóit kell feltétlenül beoltani. Az én megközelítésem egyébként már inkább a hálózatok felé mutat, hiszen magukat az embereket nem egyformának tekinti, hanem inkább egy hálózat csúcsainak” – tette hozzá. Tehát nem elegendő pusztán azt nézni, hogy kinek mi a foglalkozása, legalább ennyire fontos az, hogy ki mennyi emberrel találkozik vagy kerül közvetlen kontaktusba.

A magyar matematikai modellezést magasan jegyzik a világrangsorban, bármelyik országgal felveszi a versenyt.

Simon Péter a jövőre vonatkozóan azt mondta, hogy nehéz pontosan megjósolni, lehet harmadik és sokadik hullám is. „Egészen addig, amíg az emberek bő fele nem esik-esett át a betegségen, ez itt lesz a nyakunkon” – fogalmazott.

A nyári reprezentatív felmérés szerint az emberek kevesebb mint egy százaléka esett át rajta májusra. Most durván félmillió lehet a valós szám – ez kicsit több, mint öt százalék. Az ötvenszázalékos arányt az influenza sem volt eddig képes soha felmutatni, ezért is olyan fontos az oltás szerepe.

Forrás: magyarhirlap.hu
Borítókép: Magyar Hírlap/Purger Tamás