Sikeresen vizsgázott az ENeRAG Brüsszelben

Mi volt a tétje a brüsszeli találkozónak, és hogyan zajlott?
Az ENeRAG H2020 projekt félidejéhez érkezett. Elsőként jelentés formájában kellett összegeznünk az eddigi eredményeket, majd Brüsszelbe invitáltak minket, hogy az Európai Bizottság által kijelölt projektfelelős, továbbá a Research Executive Agency (REA) képviselője és egy külső bíráló előtt személyesen is beszámoljunk arról, mennyire van összhangban elvégzett munkánk a tervezettel. A beszámoló dönti el, hogy lehívhatók-e a projekt fennmaradó időszakának megvalósításához szükséges források. 

Bár személyes találkozóra már nem kerülhetett sor a COVID-19 járvány miatt, online lezajlott a beszámoló. Nagy volt a tét, ráadásul ez az első ELTE-s konzorciumvezetéssel zajló H2020 projekt, és

nem tudhattuk, mire számítsunk a bíráló és az értékelők részéről.

A konzorcium vezetőjeként pedig a partnerek, a Finn Földtani Szolgálat (GTK) és a Milánó-i Egyetem (UMIL) teljesítéséért is az ELTE felel. Külön kihívást jelentett, hogy éppen ekkor (március végéről beszélünk!) kellett megoldanunk két külföldi tanulmányúton résztvevő PhD-hallgatónk hazautaztatását és a munkájukhoz kapcsolódó projektfeladatok teljesítését is. Az ENeRAG-ot az ELTE részéről tudományos koordinátoraként képviseltem, Erhardt Ildikó projektmenedzserrel és Havril Tímea munkacsomag-vezetővel közösen. Mellettünk két olasz és két finn kolléga vett részt a virtuális találkozón a partnerintézmények képviseletében.

Milyen eredményeket tudnak felmutatni?
Az eredmények egyik csoportja az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetében a geofluidumok témakörében meglévő tudáskapacitás fejlesztéséhez köthető. Az ENeRAG első másfél évében két nemzetközi rövidkurzust, egy nyári iskolát, három hallgatócserét, öt nemzetközi konferencia szekciójának megszervezését és egy geofluidumokkal foglalkozó hallgatói versenyt bonyolítottunk le. A projekt résztvevői tizenegy hazai és nemzetközi konferencián mutatták be eredményeiket, két nemzetközi pályázatot nyújtottak be, és három új szakmai partnerkapcsolatot hoztak létre. A témakörben szervezett képzések révén számos új ismerettel gazdagodtunk. Bevezettük a hidrogeológiában az olaszok által fejlesztett térstatisztikai módszereket, foglalkozni kezdtünk a jövő vízgazdálkodása szempontjából ígéretes, célzott felszínalatti víz-utánpótlás, a MAR (Managed Aquifer Recharge) kutatásával. De az alacsony entalpiájú energiafelhasználás módszerei és a fluid-kőzet kölcsönhatások kutatása területén is fejlődhetett az ELTE kutatási profilja és képzése a finn partnerek közreműködésével.

Az ENeRAG által bevezetett dinamikus rendszerszemléletű megközelítés, mely a geofluidumokra és a kapcsolódó nyersanyagokra alkalmazható

Mi az újszerű ebben a pályázatban?
A H2020 Twinning projektek a koordinációs és kapacitásfejlesztési projektek körébe tartoznak. Egyik legfontosabb elemük a tudományos eredmények disszeminációja és kommunikációja. Fontos vállalásunk, hogy 15 magas szintű tudományos publikációt írunk, lehetőség szerint a partnerekkel együttműködve. A projekt sikerességének ez jelentős mérőszáma, de a közös publikációk hozadéka a kutatási kapcsolatok elmélyítése, valamint további kiemelt nemzetközi és hazai pályázatok elnyerésére történő felkészülés is. Izgalmas tevékenységünk a hallgatóknak szervezett verseny, egy magyarországi és egy nemzetközi fordulóval. Előbbi már sikerrel lezajlott, más hazai egyetemek hallgatóinak bevonásával, a nemzetközi fordulóra is élénk az érdeklődés Kínától egészen az Egyesült Államokig.

Mádlné Szőnyi Judit, a projekt tudományos koordinátora az ENeRAG egyik nemzetközi kurzusán

A projekt elősegíti a kutatási eredmények és gyakorlati alkalmazásuk összekapcsolását is. Ennek érdekében hét ipari partnerrel és számos nemzetközi céggel működünk együtt,  remélve, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben további közös projektekben, eljárásokban, valamint a geofluidumok összehangolt kutatására vonatkozó útmutatókban is testet ölthetnek. Fontos eredmény az is, hogy a közösségi média aktív használata révén kurzusainkról, kutatási irányainkról hírt adunk, s ennek révén

hazánk, sőt Európa határain túl élő hallgatókat és fiatal szakembereket is elérünk.

Ezzel is növeljük az ELTE elismertségét. Természetesen a szélesebb nagyközönséghez is eljuttatjuk eredményeinket médiaszereplések és különféle ismeretterjesztő posztjaink révén.

Mit profitál az ENeRAG-ból az ELTE egésze?
A Twinning projektek esetében elvárás, hogy intézményi szinten hozzájáruljanak a “jó gyakorlatok” bevezetéséhez az EU H2020 és más nemzetközi projektek menedzselési folyamatában. Az első, konzorciumvezetéssel is járó H2020 projekt lévén, ezen a téren kerültünk szembe talán a legnagyobb kihívással. Ugyanis e projektek esetében az adminisztratív és szakmai feladatok nem a hazai pályázatoknál megszokott módon válnak el egymástól, továbbá a jelenlegi egyetemi pályázati struktúra nem ilyen pályázatok menedzselésére jött létre. A kezdeti bizonytalanságot követően minden támogatást megkaptunk az egyetemtől. A Kancellária vezetőivel és munkatársaival szoros együttműködésben sokféle fejlesztésre sor került az ELTE-n. Együtt jártuk végig az utat a “csinálva tanulni” elv mentén, ami bizony sok fejtörést okozott, de egyúttal sikerélményt is adott valamennyiünknek. Ahogy a sikeres beszámoló mutatja, mindezt Brüsszelben eredményként ismerték el.

Erhardt Ildikó projektmenedzser és Havril Tímea munkacsomag-vezető a beszámoló benyújtása előtti utolsó percekben

Miben térnek el a H2020 projektek a többi pályázattól, és milyen hatásuk lesz várhatóan a pályázati rendszerre?
A H2020 projektek kiemelkedő pályázati forrásokat hozó, nagy presztízsű pályázatok. A rendszerből adódóan ezeknél a szakmai vezető, a pénzügyi és  projektmenedzser szoros, napi együttműködésére van szükség. Esetünkben az Erhardt Ildikó, Havril Tímea és jómagam alkotta három fős csapat végezte ezt a munkát. A működéshez alaposan meg kellett ismernünk a vonatkozó előírásokat, ki kellett igazodnunk a néha ellentmondásos EU-s és hazai jogi és menedzselési környezetben. Ehhez jelentős segítséget kaptunk mind kari, mind főigazgatói, pályázati központi szinten. A brüsszeli projektfelügyelő visszajelzései is hozzájárultak a gördülékeny működéshez és a megfelelő pénzügyi elszámolási gyakorlat kialakításához.

A projekt első fázisának jelentős eredményeként tartjuk számon, hogy

megszületett a hazai és EU pályázatok személyi kifizetésének intézményi szintű szabályozása,

amely ezentúl valamennyi ELTE-s pályázó lehetőségeit szélesíti. Ugyan áttételes a hatás, de megalakult a TTK Nemzetközi Pályázati csoportja is, amellyel szorosan együttműködünk. Végül, de nem utolsó sorban a Humán Erőforrás Igazgatóság vezetőjének hathatós támogatásával a külföldi napidíjak Twinning projektre vonatkozó adómentes kifizetése is intézményi gyakorlattá vált. Mindezek az ELTE-n belül elősegítik a jövőbeni EU projektek hatékony menedzselését, hozzájárulnak a pályázási kedv megerősítéséhez, az adminisztratív és pénzügyi folyamatok egyszerűsítéséhez. Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet az ELTE valamennyi vezetőjének és munkatársának, akik az ENeRAG projekt ügyeit támogatták és előremozdították.

Milyen továbblépési lehetőségeket lát az ENeRAG-ban és a projekt lezárását követően?
Előremutatónak látnám, ha a geofluidumok folyamatainak összehangolt kutatásába és oktatásába az ENeRAG-ban most résztvevő három tanszék mellett minél több intézeti munkatárs bekapcsolódhatna. E témakör jelentősége, környezeti, energetikai beágyazottsága új kilátásokat kínál az Intézet egészének mind kutatási pályázatok, mind pedig új nemzetközi oktatási irányok megnyitása terén. A projekt milánói és finn partnereivel a jövőben elindítható új kutatási témák kidolgozásával az ELTE tovább bővítheti nemzetközi kapcsolatait és szakmai repertoárját, növelheti versenyképességét a nemzeti, uniós és nemzetközi projektek elnyerése terén, beleértve vállalati kapcsolatai erősödését is. 

Az ENeRAG kapcsán megszerzett tudással, a kiépített kapcsolati tőkével kari és összegyetemi szinten is élhetünk. A kari innovációs kapacitást erősítik azok a tapasztalataink, amelyek a jövőben stabil és egységes hátteret biztosíthatnak az új pályázóknak. Az egyetemvezetés is eltökélt abban, hogy erősítse ezt az irányvonalat, és létrehozza a megfelelő szervezeteket e pályázatok menedzselésére. Bízom benne, hogy

a kiemelt pályázatok a jövőben gyorsított eljárási ügyrendet kaphatnak az ELTE-n.

Az ügyintézés gyorsasága ugyanis a nagyösszegű pályázatoknál még inkább befolyásolja az eredményességet. A pályázat hozzásegít ahhoz is, hogy a kiválósági kutatói életpálya-modell egyre nagyobb teret nyerjen az ELTE-n. Örömmel erősítjük a CHARM projektet is kiépített kapcsolatainkkal, valamint a víz és a geofluidumok multidiszciplináris szemléletével. Úgy gondolom, hogy a határtudományok és a multidiszciplinaritás előtérbe helyezése a jövőben a hallgatói utánpótlás és a képzésfejlesztés egyik kulcskérdése lesz.

Hogyan nyugtázza a projekt első időszakának lezárultát, és mik az aktuális feladatok?
A projektértékelés sikere az ELTE hírnevét növeli, aminek különösen örülök. A projekt első fázisával talán lezárult az a kihívásokkal teli időszak, amikor a projekt működési megalapozása miatt a tudományos munka, a cikkírás, a további pályázás is némileg hátrébb szorult. Szakmai közösségünk is igényli, hogy figyeljünk a projektből profitáló kiváló fiatalok megtartására, a külföldről hazatérő kutatók bevonására, a nemzetközi és ipari kapcsolatok további erősítésére. Mindez akkor válik lehetővé, ha a járványhelyzet megengedi a folytatást. Az Európai Bizottság iránymutatását követve most féléves halasztásra készülünk, ugyanis az utazások befagyasztása miatt pályázati feladataink nem teljesíthetők. Addig pedig erősítjük aktivitásunkat a közösségi médiában, elindítottuk a Geofluids blogot angolul és a Vízkörforgalom a felszín alatt is blogot magyarul.

Borítófotó: Bajomi Bálint/Élet és tudomány