QS: az ELTE vezet Magyarországon a bölcsészet- és természettudományi területen
Március 12-én hozták nyilvánosságra a Quacquarelli Symonds (QS) 2025-ös szakterületi rangsorát, amely a szervezet eddigi legterjedelmesebb toplistája, az előző évihez képest 171 új szereplővel. Az összeállítás során 100 ország 1700 felsőoktatási intézményének mintegy 21 ezer képzését vizsgálták 5 nagy tudományterületen, ezen belül 55 szűkebb szakterületen az akadémiai és munkáltatói elismertség, a tudományos közlemények idézettsége, a Hirsch-index és a nemzetközi kutatási együttműködések alapján. A rangsor módszertanáról itt olvashat részletesen angol nyelven.
Tudományterületek
Az öt nagy tudományterület közül az ELTE a bölcsészettudományok, a természettudományok, valamint a társadalomtudományok-menedzsment listáján szerepel. Előbbi két tudományterületen legjobb az országban.
Globális szinten a QS a bölcsészettudományi területen az Eötvös Loránd Tudományegyetemet a 233. helyre rangsorolta, megelőzve a területen szintén jegyzett Szegedi Tudományegyetemet (451-500. hely). A nagy tudományterületek között élettelen természettudományokban idén a 331. helyen zárt az ELTE, szintén a legjobb magyar egyetemként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (383. hely), valamint a Szegedi Tudományegyetem (451-500. hely) előtt. A társadalomtudományi területen elért 501-550. helyezésével a Corvinus Egyetem mögött a második lett egyetemünk.
Szűkebb szakterületek
Az 55 szűkebb szakterületet tekintve Magyarországról összesen 11 egyetem 29 szakterület listáján szerepel. Az ELTE legsikeresebb magyarként 15 szakterületen kapott helyet, közülük 8-ban (nyelvészet, pszichológia, régészet, történelem, modern nyelvek, angol nyelv és irodalom, neveléstudomány, jog) Magyarországról egyedüliként. Ezek közül a nyelvészet és a régészet a kimagasló 151-200. helyen végzett a világrangsorban. Az országban a legjobb képzést tudhatja magáénak az ELTE a pszichológia, a neveléstudomány, valamint a jog szakterületén is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematikából és fizikából hazai viszonylatban a BME-vel osztozik az első helyen, a nemzetközi tanulmányok szakterületen pedig a Corvinus Egyetemmel. Egyetemünk egy területen (informatika) lett ezüstérmes, biológiából és kémiából pedig a harmadik legjobb egyetem az országban a QS rangsora szerint.
Az ELTE a tavalyi évhez képest a régészet területén javított eredményén, továbbá két szakterületen először szerepel: az orvostudományban, valamint a politikai és nemzetközi tanulmányokban. A részletes szakterületi eredményeket az alábbi táblázat mutatja:
|
Szakterület |
Helyezés a világranglistán |
Helyezés Magyarországon |
|---|---|---|
|
Nyelvészet |
151-200. |
1. |
|
Régészet |
151-200. |
1. |
|
Pszichológia |
201-250. |
1. |
|
Történelem |
201-250. |
1. |
|
Modern nyelvek |
201-250. |
1. |
|
Angol nyelv és irodalom |
301-350. |
1. |
|
Matematika |
301-350. |
1.* |
|
Jog |
301-350. |
1. |
|
Politika és nemzetközi tanulmányok |
301-400. |
1.* |
|
Neveléstudomány |
351-400. |
1. |
|
Fizika és csillagászat |
351-400. |
1.* |
|
Informatika |
451-500. |
2. |
|
Biológia |
501-550. |
3. |
|
Kémia |
551-600. |
3. |
|
Orvostudomány |
551-600. |
5. |
* megosztott első hely
Nemzetközi körkép
Az idei szakterületi rangsorban figyelemre méltó eredményeket értek el Dél-Korea, Kína és Hongkong felsőoktatási intézményei, emellett a rangsorolt intézmények száma jelentősen nőtt a nyugat-ázsiai és az arab régióban, miközben az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada egyetemeire egyre nagyobb pénzügyi nyomás nehezedik– emeli ki a QS közleménye. Ezzel együtt a listát továbbra is az Egyesült Államok vezeti: az ottani egyetemek képzései az 55 szűkebb szakterület közül 32-ben lettek világelsők, az Egyesült Királyság 18 első helyezést szerzett.
A QS 2025-ös szakterületi rangsorának részletes eredményei itt olvashatók, az ELTE hazai és nemzetközi rangsorokban elért eredményeiről pedig ebben az összefoglalóban írtunk bővebben.