Pesthy Zsuzsanna Viktória: Hoppá, már megint dolgozom? – avagy hogy működik a munkafüggők gátló funkciója
Mindenki hallott már a különböző függőségekről – drog, alkohol vagy nikotin, mind tisztában vagyunk a káros hatásaikkal. Manapság viszont már az is egyre ismertebb tény, hogy nem csak kémiai szerekkel kapcsolatban alakulhat ki függőség, hanem különböző tevékenységekre is, mint a szerencsejáték- és a videójátékok. E viselkedési függőségek közé tartozik a munkafüggőség is. Ezzel kapcsolatban fel is merülhet bennünk a kérdés, mi baj lenne azzal, hogy valaki szereti a munkáját és sokat dolgozik? A válasz erre, hogy az nem is baj, de nem is egyenlő a munkafüggőséggel. A munkafüggőségben érintetteknek már kényszeresen van szükségük a munkára, így az életük más területei teljesen háttérbe szorulnak, megromlanak például a családi kapcsolataik, akár az egészségük is rámehet.
Kutatásomban a munkafüggőség hátterében álló gondolkodási folyamatokat vizsgáltam. Impulzívabbak vajon a munkafüggők? Hirtelen felindulásból újabb és újabb feladatokra igent mondanak, nem bírják megállni, hogy ne vállaljanak be még több projektet. Lehetséges, hogy rosszabbul tudják gátolni a cselekedeteiket, például hogy egy kis túlórával befejezzenek néhány feladatot? A kutatások szerint mind a szer-, mind viselkedési függőséggel élőkre jellemző az impulzivitás és a gyengébb gátló képességek – tehát miért lenne ez másképp a munkafüggőségnél? Kutatásomban azt találtam, hogy
a munkafüggők tényleg impulzívabbak – viszont a gátlási funkciójuk érintetlennek látszik.
Vajon hogy lehet ez? Létezik még néhány viselkedési függőség, amiket „pozitív függőségekként” is emlegetnek, a munkafüggőségen kívül például a testedzésfüggőség tartozik ide. Mint a munka, a mozgás is szerves része az életünknek, ha valaki sokat csinálja, az egy társadalmilag támogatott és önmagában nagyon is hasznos dolog – viszont ahhoz, hogy leüljünk a gép elé dolgozni vagy rászánjuk magunkat, hogy elmenjünk végre a konditerembe, szükség van arra, hogy gátolni tudjuk az összes többi vonzó ingert – mondjuk azt, hogy kijött egy új rész a kedvenc sorozatunkból, vagy egy finom csokitorta várja a hűtőben, hogy megegyük. Tehát ahhoz, hogy dolgozzunk vagy mozogni kezdjünk (melyek ugyan élvezetes tevékenységek lehetnek, de valljuk be, nem járnak olyan közvetlen élvezetekkel, mint a csokitorta), le kell gátolnunk, ellen kell állnunk a fenti csábításoknak. Érdekes kérdéseket vet fel, hogy a kialakulása után ezzel ellentétben pont, hogy nem tudja legátolni a kényszeres dolgozni akarását a munkafüggő.
Ez csak egy kis szelete a munkafüggőség hátterében álló gondolkodási folyamatok feltérképezésének – még rengeteg izgalmas kutatás áll a tudomány előtt. De egy fokkal már közelebb jutottunk a munkafüggőség még felfedezetlen folyamatainak megismeréséhez.
A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.