Sziklai Péter tudományos rektorhelyettes megnyitójában kifejtette: az ELTE támogatja a nyílt tudomány célkitűzéseit, hiszen az „tulajdonképpen a tudomány önreflexiójának legutóbbi lépése, amelyet részben az elszámolás szándéka hajt a tudományos kutatásra költött állami és EU-s forrásokkal; részben az elérhetőség, megismételhetőség, tehát az elszámoltathatóság és megbízhatóság kérdéseire adott válaszkísérletként is értelmezhető; ugyanakkor célja a társadalmi haszonnak, az eredmények terjesztésének a maximalizálása is.”

A gyakorlati változtatás útjait kereső rendezvény különlegessége volt, hogy a nyílt hozzáférésű publikáláson és a kutatási adatok FAIR-elvek szerinti kezelésén túl a nyílt tudomány más pilléreire is ráirányította a figyelmet: a kutatási integritás, etika és transzparencia kérdéseire éppúgy, mint a közösségi tudományban rejlő lehetőségekre.

A program kezdetén online előadást tartott Saskia Stevens, az Utrechti Egyetem kutatója, aki az ELTE-s társalapítású CHARM-EU egyetemszövetség első alkalommal kiosztott "CHARM-EU Open Science Recognition Award"-ját (CHARM-EU Nyílt Tudományért Díj) nyerte el tavaly. „Constructing the Limes: Exploring the borders of the Roman Empire in the Netherlands through participatory archaeology” című előadásában bemutatta azt a tudományos projektjüket, amely az ókori római határ, a limes régészeti feltárásába vonta be Heerlen város 150 önként jelentkező lakosát, akik kertjük egy-egy négyzetméterét nyitották meg a kutatás számára, maguk is részt vállalva a feltárás és a közzététel feladataiból.

Aczél Balázs, a PPK tudományos dékánhelyettese, aki a nemrég lezárult TORCH projekt nyílt tudománnyal foglalkozó munkacsomagjának vezetője volt, előadásában olyan, általa és munkatársai által fejlesztett, mindenki számára használható eszközöket mutatott be, amelyek megkönnyítik a sok társszerzővel publikáló kutatók dolgát és segítik a kutatási transzparenciát az empirikus társadalomtudományokban. Az általa bemutatott három alkalmazás a Tenzing – Documenting Contributorship, a SampleSizePlanner és a Transparency Checklist volt.

Faragó-Szilvási Tibor, Aczél Balázs, Nagy Tamás és Máté-Kovács Lilla

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár nyílt tudománnyal foglalkozó szakértője, Faragó-Szilvási Tibor az Open Access publikálás zöld útjában, az önarchiválásban rejlő lehetőségekről beszélt, kiemelve, hogy – amennyiben a szerző által választott folyóirat lehetőséget ad rá – a publikáció lektorálás előtti vagy utáni változatát el lehet helyezni egy repozitóriumban, ahol egyedi azonosítót kap, így hivatkozható és visszakereshető lesz a kézirat. Ennek a nyílt publikálási útnak az egyre nagyobb elfogadottságát jelzi például, hogy számos vezető preprint-szerver indexelésével létrejött a Web of Science Preprint Citation Index, egy multidiszciplináris preprintekből álló gyűjtemény. Faragó-Szilvási beszélt az ELTE intézményi repozitórium (EDIT), az Unpaywall és a Sherpa szolgáltatásairól is.

Az ELTE Tudományos Tanácsa az elmúlt négy évben díjazta az Egyetem nyílt tudománnyal foglalkozó kiválóságait, három éven keresztül "Az ELTE ígéretes kutatója" fiataloknak szóló elismerés különdíjaként, 2023-ban pedig az "ELTE – Kinyitjuk a tudományt" pályázat kiírásával, eltörölve az életkori megkötést. (Ezek a díjak szolgáltak egyébként a CHARM-EU fent említett díjának mintájául.) A mostani workshop előadói között volt a 2020-as "Kinyitjuk a tudományt" különdíjas Nagy Tamás, aki egy nemzetközi együttműködés részeként megkísérelte definiálni és kategorizálni a pszichológiában a megtévesztő (nem kifejezetten tiltott, de a kutatási eredmények manipulálására alkalmas) kutatói gyakorlatokat, és előadásában arra is kereste a választ, hogyan segíthetnek a nyílt tudományos elvek és gyakorlatok ezek észlelésében és megelőzésében.

Ehhez a témakörhöz kapcsolódott Máté-Kovács Lilla, az "ELTE - Kinyitjuk a tudományt" díj 2023-as díjazottja is, aki a 'registered report'-ok szerepéről beszélt Christopher Chambers (Cardiff University) előadásai alapján. Az alapvető problémára, hogy egy kutatás értékét általában az eredményeinek újdonsága, érdekessége alapján határozzák meg, az a szemléletváltás jelenthet megoldást, amely már a feltett kérdés és a választott módszer minősége alapján, azt a peer review folyamatnak alávetve dönt egy kutatás publikálásáról, még az empirikus kutatás tulajdonképpeni kezdete előtt. A preregisztráció fontosságát jelzi, hogy a megjelent tanulmányok 95%-ban alátámasztják az általuk megfogalmazott hipotéziseket, viszont a preregisztrált hipotézissel dolgozó kutatásoknál ez az arány drámaian lecsökken, 45% alá. Az előadó végül bemutatta a Peer Community in Registered Reports (PCI RR) ingyenes, nonprofit platformot, amely registered reportok áttekintésére és ajánlására szolgál.

A program zárásaként kötetlen hangulatú kerekasztal-beszélgetés feszegette a nyílt tudomány olyan alapkérdéseit, mint hogy meghaladható-e a „publish or perish” (kb. „publikálsz vagy elpusztulsz”) kultúra, amely alapvetően mennyiségi mutatókkal méri a tudományos teljesítményt, vagy hogy elképzelhető lenne-e a tudományos élet a ma ismert piacvezető folyóiratok nélkül, ha már az azokkal kapcsolatos szinte összes feladatot a kutatók végzik, leggyakrabban ingyen.

Az eseményről készült felvételek a jövőben elérhetőek lesznek az ELTE YouTube csatornáján.